Teszt: Tényleg mindig a megkent felére esik a vajas kenyér?

Vajon mennyire igaz az, hogy a leejtett vajas kenyér mindig a megkent felével lefelé ér földet? És ha tényleg így van, akkor miért? Puszta véletlen, Murphy törvénye vagy az univerzum gonosz tréfája? Utánajártunk!

Mivel a legtöbben az asztalnál ülve fogyasztják el szeretett vajas kenyerüket, mi is így közelítettük meg a rejtélyt. Abból indultunk ki, hogy az emberek nem előre megfontolt szándékkal dobálják betevőjüket, hanem azt véletlenül, egy béna mozdulattal lökik le a földre. Szimulációnk során ezért igyekeztünk hasonló körülményeket teremteni: egymás után tíz vajas kenyeret löktünk le az asztal széléről. Máris mutatjuk, mi lett a vége!

Ahogy alább láthatod, rögtönzött vizsgálatunk alapján úgy tűnik, hogy a feltevés a valóságban is megállja a helyét. Ebben azonban semmi természetfeletti nincsen.

A vajas kenyér röppályáját már a tudomány is tanulmányozta. Robert A J Matthews, a brit Királyi Csillagászati Társasság tagja például 1995-ben egy hasonló kísérlet keretében igazolta, hogy az asztalról lepottyanó vajas kenyér megkent fele nagyobb eséllyel kerül kontaktusba a padlóval. Később hasonló eredményre jutott Chris Smith, a Manchesteri Metropolitan Egyetem munkatársa is. A szakember 2013-as kísérletében a szerencsétlen kimenetelű vajas becsapódás 81 százalékos arányban fordult elő. 

De kinek áll ez érdekében és miért? Nem, a háttérben nem a margarinlobbi gonosz rontása áll. Az ok ennél sokkal egyszerűbb: a kenyér az asztal pereménél megdől egy kicsit és ebből a magasságból leesve nagyjából egy fél fordulatot képes megtenni, mielőtt földet ér. Ha tehát vajas kenyered rövidke életciklusa ilyen csúf módon ér véget, tudnod kell, hogy legalább van rá értelmes magyarázat!

Blogmustra