Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy kis konyhaügyi tudomány tippekkel, hogy mit mire érdemes használni.
Hogyan viselkedik a zsír, az olaj, a margarin és a vaj hő hatására? Mi a különbség köztük, és milyen tulajdonságok befolyásolják a konyhában betöltött szerepüket? A Laboratorium.hu Konyhakémia rovata tudományos magyarázattal, táblázatokkal ad választ arra, mikor, melyiket érdemes használni.
Mi micsoda?
A vaj és a margarin egy vizes emulzió. A vaj állati eredetű, míg a margarinok korábban döntő többségben hidrogénezett növényi olajok felhasználásával készültek, de a közhiedelemmel ellentétben a margarinok kenhetőségét nem a hidrogénezett növényi olajok, hanem az olyan, szobahőmérsékleten szilárd növényi zsiradékok biztosítják, mint a kókusz- és pálmazsír. Szobahőmérsékleten szilárd jellegűek.
A zsír/olaj a glicerinnek (háromértékű alkohol) a zsírsavakkal alkotott észtere, azaz triglicerid. A zsiradék felhasználása attól függ, milyen zsírsavak alkotják a trigliceridet. A zsírok a hétköznapi értelmezésben szobahőmérsékleten szilárdak, míg az olajok folyékonyak. A zsírok általában állati eredetűek, míg az olajok növényekből származnak. A legismertebb kivételek halmazállapot szerint a libazsír, amely szobahőmérsékleten lágyan folyó zsír, míg a pálmaolaj, kókuszzsír, amely szilárd.
Pontról pontra
Melegítésre, hevítésre csak azok a zsírok/olajok alkalmasak, amelyeknek magas a füstölési pontja. Ez egyébként az a hőmérséklet, ahol a zsiradék felett látható füst jelenik meg. Ekkor a zsír/olaj intenzíven bomlik, és káros melléktermékek keletkeznek, kellemetlen íz társul az ételhez.
Ez azonban nem minden, minél nagyobb a tömege a zsírsav molekulának (hosszabb szénlánc), annál magasabb az olvadáspontja. Gondoljunk csak bele abba, hogy egy nagyobb tömeget nehezebb megmozdítani! Ez idáig rendben, viszont miért lesz két, azonos számú szénatomot tartalmazó, zsírsavtartalmú anyag (pl. sztearinsav – olajsav) más halmazállapotú? Nézzünk a szerkezetbe egy kicsit mélyebbre! A zsírokat telített zsírsavak alkotják, azaz az összes szén-szén kötés egyszeres, míg a telítetlen zsírsavakban kettős kötés(ek) is található(k). A kettős kötések megjelenése az olvadáspont csökkenésével jár együtt.
Most, hogy már az olvadáspontra találtunk magyarázatot, nézzük meg, hogy a szerkezeti különbség szerepet játszik-e a hevíthetőségben is. A kettős kötések könnyebben „törnek-szakadnak”, ezzel utat adva a molekula bomlásának, oxidációjának. Emiatt már alacsonyabb hőmérsékleten kezdenek füstölni, indulnak meg a káros folyamatok.
Mi a helyzet a szűz, a finomított/tisztított és a hidrogénezett olajokkal?
A szűzolajok előállítása folyamán sok olyan összetevő is az olaj része, ami az olaj hőtűrő képességét csökkenti, viszont fogyasztásuk a szervezet számára fontos. Tisztítás folyamán ezen anyagok tartalma csökken, a hőtűrő képesség nő. Hidrogénezni (a kettős kötést átalakítják egyszeressé) a több kettős kötést tartalmazó olajokat szokták, ezzel növelve az eltarthatóságot, hőtűrő képességet. A mai eljárások folyamán már odafigyelnek, hogy a káros transzzsírsavak ne keletkezzenek.
Szintén kevésbé közismert, hogy a zsírok természetes módon is tartalmaznak transzzsírsavakat, azokat teljesen kiiktatni a normál, vegyes táplálkozásból lehetetlen, mivel nagyon sokféle élelmiszerben előfordulnak, többek közt a húsokban és tejtermékekben. Még a hidegen sajtolt olívaolaj is tartalmaz nyomokban transzzsírt.
(A kettős kötés merevíti a zsírsav szerkezetét, ezért a kettős kötés mentén kétféle téralkatú szerkezet tud kialakulni. A szervezetünk az un. cisz szerkezetet helyezi előnybe, a transz szerkezetpedig problémákat okozhat. Minderről bővebben ebben a cikkben olvashat!)
Mit mire használjak?
A választásunkat természetesen nagyban befolyásolja a szokás hatalma, az egészségünk állapota és nem utolsó sorban a pénztárcánk is, de ha csak szigorúan a felhasználásra koncentrálunk, akkor a következő táblázat segíthet eligazodni a különböző termékek között, ide kattintva pedig még jobban elmerülhetsz az olajok világában.
Miért kell lecserélni az olajat?
A konyhai eljárások során különböző ideig, különböző hőmérsékleti tartományban használjuk a zsiradékokat. A rövid ideig tartó magasabb hőmérséklet kisebb káros hatással van az olajokra, mint egy hosszabb ideig tartó, közepes hőmérsékletű felhasználás. A többszöri felhasználásnál a füstölési pont értéke a megjelenő szennyeződések miatt csökken. Egyszerű szűréssel persze a szilárd részecskék eltávolíthatóak, de a zsírban oldható bomlástermékek sajnos nem, ezért ajánlott néhány használat után cserélni a sütőolajat. Mivel a szennyező anyagok egy része a leszűrt, használt olajban benne marad, ezért a hozzátöltött friss olaj bomlását is előidézi.
És még valami, a vajak, margarinok esetén a bennük lévő víztartalom miatt magas a fröccsenésveszély. Ezért addig kell hevíteni ezeket a zsiradékokat, amíg az összes víz el nem távozik (ghí készítés), és csak ezután lehet sütésre felhasználni.
Egy kis zsír az íze miatt?
Amellett, hogy a zsíroknak fontos szerepük van az étel ízének kialakításában, tápanyagként, alapanyagként (például hormonok szintéziséhez) is elengedhetetlen a kiegyensúlyozott táplálkozás részeként megfelelő mennyiséget fogyasztani belőlük. Sütéskor a hőátadóképességét használjuk ki, és mivel a zsírok, olajok sűrűsége kisebb, mint a vízé, ezért az ételek tetején záróréteg alakulhat ki, ami az étel tartósításában játszik szerepet.
