Pszichózis és kreativitás: a művészetterápia segít megnyílni

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A XX. század második felének egyik figyelemreméltó folyománya az art brut: a kifejezés nem csak a pszichiátriai betegek képzőművészeti alkotásait takarja, sokan ide sorolják az agresszív hatású műveket is. Art brut-kiállításon jártunk a Kútvölgyi Pszichiátriai Klinikán, ahol egy művészetterapeutával is beszélgettünk.

Galéria ikon

6

Galéria: Art brut-kiállítás a Kútvölgyi Pszichiátriai Klinikán
Fotó: Kováts Dániel

Az art brut francia eredetű kifejezés, jelentése: nyers, brutális, csiszolatlan művészet. Ez a sajátos irányzat a II. világháború után teljesedett ki, tágabb értelemben nem csak a pszichiátriai betegek alkotásait, hanem az agresszív hatású műveket is ide sorolják. Az art brut mozgalom legjelentősebb alakja – és az art brut kifejezés megalkotója –, a francia Jean Dubuffet (1901-1985) 1945-ben használta először a jellegzetes szókapcsolatot, miután nagy hatást gyakoroltak rá az általa korábban meglátogatott svájci elmegyógyintézetek betegeinek munkái. Ez a kategória azonban eredetéből kifolyólag sem nevezhető egységes stílusirányzatnak, sokkal inkább egy olyan sokrétű, beskatulyázhatatlan területet jelent, amely erőteljes hatással van a szemlélőre.

Más dimenziók a pszichiátriai klinikán

Dubuffet 1974-ben alapítványt hozott létre annak érdekében, hogy az általa összegyűjtött – elsősorban pszichiátriai betegek által készített – műveket a nagyközönség is megcsodálhassa. A mostanra több mint ezer művet őrző gyűjteményhez képest nálunk ugyan még gyerekcipőben jár az art brut-művek kezelése, ám számos hazai törekvés mutat arra, hogy jó úton járunk. (A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikán például a Kreatív és Művészetterápiás Műhelynek köszönhetően 2005 óta folyik ilyen jellegű tevékenység, amelynek eredményeként a Kőbányai úton megnyílt a Budapest Art Brut Galéria.)

Galéria ikon

6

Galéria: Art brut-kiállítás a Kútvölgyi Pszichiátriai Klinikán
Fotó: Kováts Dániel

December 9-én pedig Más dimenziók címmel nyílt art brut-kiállítás a Kútvölgyi Pszichiátriai Klinikán - az ott készült képekből -, az apropót pedig többek közt Jean Dubuffet halálának 25. évfordulója szolgáltatta. A pszichiátriai csoport részlegén (XII. Kútvölgyi út 4.) látható alkotások létrejöttében persze jelentős szerepe volt a helyszínen folyó művészetterápiás foglalkozásoknak, amelyek a kreativitás mellett a szabad asszociáció és csoportdinamika eszközeit hívják segítségül.

Szavak helyett képzőművészeti technikák segítségével fejezik ki, ami bennük van

A különböző képzőművészeti technikák alkalmazása nem csak abban segít, hogy a beteg hasonló sorsú társakkal együtt fejezhesse ki magát, hanem ezáltal saját konfliktusait is megjelenítheti, ami nagyban közrejátszhat az adott probléma feldolgozásában. A nemrég megnyílt kiállítás alkotói ezúttal Pálos Anna képzőművész, művészetterapeuta csoportjából kerültek ki, aki kérdésünkre elárulta: a páciensek a foglalkozások során sohasem irányítottan dolgoznak, általában inkább egy-egy vers, hívószó, vagy zene készteti őket arra, hogy kifejezzék, amit egyébként, szavakban nem tudnának.

A művészetterápiás alkalmakra az jár be, aki akar, és csak olyan mértékig száll be a foglalkozásba, amennyire éppen szüksége van rá. Megtudtuk: a bentlakó betegeken kívül többen ambulánsan visszajárnak, ami azt mutatja, hogy sokak esetében hasznos és kívánatos az alkotás ilyen módon való megélése. A betegek ugyanis ilyen környezetben megnyugszanak, elfoglalják magukat és sokkal könnyebben feloldódnak.

Galéria ikon

6

Galéria: Art brut-kiállítás a Kútvölgyi Pszichiátriai Klinikán
Fotó: Kováts Dániel

Van, hogy a rajz jelzi a lappangó problémát

A művészetterapeuta elmondta: mélyelemzéseket nem szokott végezni a rajzokon, de előfordult már, hogy egy alkotás láttán felismerte, hogy az illetőnél valami komoly probléma lappang – ilyen módon pedig közvetíteni tudta az illetékesek felé a felszín alatt rejtőző bajt.

Az újonnan nyílt kiállítás darabjain egyébként alig fedezhető fel emberi alak, többnyire fákat, kietlen tájakat, vagy állatokat láthatunk a képeken. Akad köztük meglepően kreatív és letisztult formavilágú alkotás, amely gyerekes, naiv hatása ellenére is láttatja a készítőjében rejlő tehetséget. A pszichotikus – a depressziótól kezdve a skizofréniáig terjedő betegségekben szenvedő – alkotók többsége csupán monogrammal vállalta a szereplést, viszont érdekes módon úgy tűnik, éppen a teljes névvel szereplők közül kerülnek ki azok, akik a kiemelkedőbb darabok készítői.

evia
evia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.