Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A XX. század második felének egyik figyelemreméltó folyománya az art brut: a kifejezés nem csak a pszichiátriai betegek képzőművészeti alkotásait takarja, sokan ide sorolják az agresszív hatású műveket is. Art brut-kiállításon jártunk a Kútvölgyi Pszichiátriai Klinikán, ahol egy művészetterapeutával is beszélgettünk.
Az art brut francia eredetű kifejezés, jelentése: nyers, brutális, csiszolatlan művészet. Ez a sajátos irányzat a II. világháború után teljesedett ki, tágabb értelemben nem csak a pszichiátriai betegek alkotásait, hanem az agresszív hatású műveket is ide sorolják. Az art brut mozgalom legjelentősebb alakja – és az art brut kifejezés megalkotója –, a francia Jean Dubuffet (1901-1985) 1945-ben használta először a jellegzetes szókapcsolatot, miután nagy hatást gyakoroltak rá az általa korábban meglátogatott svájci elmegyógyintézetek betegeinek munkái. Ez a kategória azonban eredetéből kifolyólag sem nevezhető egységes stílusirányzatnak, sokkal inkább egy olyan sokrétű, beskatulyázhatatlan területet jelent, amely erőteljes hatással van a szemlélőre.
Más dimenziók a pszichiátriai klinikán
Dubuffet 1974-ben alapítványt hozott létre annak érdekében, hogy az általa összegyűjtött – elsősorban pszichiátriai betegek által készített – műveket a nagyközönség is megcsodálhassa. A mostanra több mint ezer művet őrző gyűjteményhez képest nálunk ugyan még gyerekcipőben jár az art brut-művek kezelése, ám számos hazai törekvés mutat arra, hogy jó úton járunk. (A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikán például a Kreatív és Művészetterápiás Műhelynek köszönhetően 2005 óta folyik ilyen jellegű tevékenység, amelynek eredményeként a Kőbányai úton megnyílt a Budapest Art Brut Galéria.)
December 9-én pedig Más dimenziók címmel nyílt art brut-kiállítás a Kútvölgyi Pszichiátriai Klinikán - az ott készült képekből -, az apropót pedig többek közt Jean Dubuffet halálának 25. évfordulója szolgáltatta. A pszichiátriai csoport részlegén (XII. Kútvölgyi út 4.) látható alkotások létrejöttében persze jelentős szerepe volt a helyszínen folyó művészetterápiás foglalkozásoknak, amelyek a kreativitás mellett a szabad asszociáció és csoportdinamika eszközeit hívják segítségül.
Szavak helyett képzőművészeti technikák segítségével fejezik ki, ami bennük van
A különböző képzőművészeti technikák alkalmazása nem csak abban segít, hogy a beteg hasonló sorsú társakkal együtt fejezhesse ki magát, hanem ezáltal saját konfliktusait is megjelenítheti, ami nagyban közrejátszhat az adott probléma feldolgozásában. A nemrég megnyílt kiállítás alkotói ezúttal Pálos Anna képzőművész, művészetterapeuta csoportjából kerültek ki, aki kérdésünkre elárulta: a páciensek a foglalkozások során sohasem irányítottan dolgoznak, általában inkább egy-egy vers, hívószó, vagy zene készteti őket arra, hogy kifejezzék, amit egyébként, szavakban nem tudnának.
A művészetterápiás alkalmakra az jár be, aki akar, és csak olyan mértékig száll be a foglalkozásba, amennyire éppen szüksége van rá. Megtudtuk: a bentlakó betegeken kívül többen ambulánsan visszajárnak, ami azt mutatja, hogy sokak esetében hasznos és kívánatos az alkotás ilyen módon való megélése. A betegek ugyanis ilyen környezetben megnyugszanak, elfoglalják magukat és sokkal könnyebben feloldódnak.
Van, hogy a rajz jelzi a lappangó problémát
A művészetterapeuta elmondta: mélyelemzéseket nem szokott végezni a rajzokon, de előfordult már, hogy egy alkotás láttán felismerte, hogy az illetőnél valami komoly probléma lappang – ilyen módon pedig közvetíteni tudta az illetékesek felé a felszín alatt rejtőző bajt.
Az újonnan nyílt kiállítás darabjain egyébként alig fedezhető fel emberi alak, többnyire fákat, kietlen tájakat, vagy állatokat láthatunk a képeken. Akad köztük meglepően kreatív és letisztult formavilágú alkotás, amely gyerekes, naiv hatása ellenére is láttatja a készítőjében rejlő tehetséget. A pszichotikus – a depressziótól kezdve a skizofréniáig terjedő betegségekben szenvedő – alkotók többsége csupán monogrammal vállalta a szereplést, viszont érdekes módon úgy tűnik, éppen a teljes névvel szereplők közül kerülnek ki azok, akik a kiemelkedőbb darabok készítői.
