Tündérmesébe illő pompa öleli a fényűző kastélyok teraszát: varázslatos kertjeikben szökőkutak hűs víze csörgedez

407 évvel ezelőtt, a mai napon született André Le Nôtre, a világ leghíresebb kastélykertjeinek építője.

A történelem legismertebb kertépítője, André Le Nôtre a vérében hordozta ezt a hivatást, ugyanis apja (sőt, valószínűleg nagyapja is) a francia királyi család főkertésze, a Tuileriák kertjének első számú gondozója volt. André is ezen a birtokon látta meg a napvilágot 1613. március 12-én. Korán érdeklődni kezdett a képzőművészet és az építészet iránt, François Vout festő stúdiójában és François Mansart építész keze alatt gyakornokoskodott, majd kertépítést és növényápolást tanult. Mindössze huszonkét éves volt, amikor XIII. Lajos király testvére, Gaston orléansi herceg első kertészének nevezte ki. 1637-ben átvette apja helyét a Tuileriák főkertészeként, és egészen haláláig megmaradt ebben az állásban. Sorra kapta az előkelő megbízásokat, idővel a királyi család összes birtokának kertjeiért ő volt a felelős. Egyik leghíresebb munkája a Vaux-le-Vicomte-i kastély parkjának megtervezése volt.

Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?

Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.

Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.

Ezeket a kiváló eredményeket látva, 1662-ben XIV. Lajos király – akinek Le Nôtre fontos bizalmasa is volt, ugyanis mindketten rajongtak a tájépítészetért – megbízta őt élete legnagyobb szabású munkájával, egy park kialakításával a versailles-i kastély körül. A parkosítás folyamata három szakaszból állt és összesen huszonöt évig tartott. A mocsaras területből Le Nôtre irányításával pompázatos zöldövezetet alakítottak ki, melyben különleges növények, gyönyörű bokrok, szökőkutak, teraszok és szobrok fogadták a látogatókat. Le Nôtre titka kifinomult arányérzékében, a napsütötte terekhez és az akadálytalan átlátásokhoz való ragaszkodásában rejlett.

Az Európa legszebb parkjaként számon tartott versailles-i birtok csak még jobban növelte a Napkirály hírnevét és udvarának barokk pompáját, és mintául szolgált a kontinens más uralkodói számára is. A francia királyi családnak végzett munkája mellett Le Nôtre szakértelmét olykor külföldön is igénybe vették: ő tervezte a londoni Greenwich Parkot és az itáliai Racconigiben található királyi kastély kertjét is. A legendás kertépítő 1700. szeptember 15-én, nyolcvanhét éves korában hunyt el.

A versailles-i kastély pazar kertje
A versailles-i kastély pazar kertje

Napjainkra a többszöri átépítések és az új növényfajták betelepítése miatt a versailles-i park alaposan megváltozott Le Nôtre eredeti elképzeléseihez képest. Részben ennek köszönhető, hogy amikor 2014-ben A virág románca címmel Alan Rickman filmet rendezett a park megépítésén munkálkodó Le Nôtre (Matthias Schoenaerts) és egy fiktív kerttervező, Sabine De Barra (Kate Winslet) szerelméről (Rickman saját maga a Napkirály bőrébe bújt), a felvételeket nem az eredeti helyszínen, hanem az angliai Bleinheim-palotában rögzítették. Ettől eltekintve a versailles-i kastély kertje számos filmes produkciót látott már vendégül, köztük az Audrey Hepburn főszereplésével készült Funny Face (1957), a Milos Forman rendezte Valmont (1989) és a Sofia Coppola-féle Marie Antoinette (2006) jelenetei is forogtak a helyszínen. A Vaux-le-Vicomte-i kastély és kertje felbukkan többek közt James Bond 1979-es kalandjában, a Holdkeltében és A vasálarcos 1998-as, Leonardo DiCaprio és Gerard Depardieu nevével fémjelzett adaptációjában is.

Érdekesnek találtad ezt a kultbait-sztorit? Itt elolvashatod a tegnapit is:

Mustra

Kérjük, támogasd munkánkat te is azzal, hogy engedélyezed a hirdetések megjelenítését az oldalon. Lapunk bevételi forrását ezek a hirdetések jelentik, így elengedhetetlenek ahhoz, hogy cikkeinket ingyenesen olvashassátok.

A hirdetések megjelenését engedélyezheted külön a Dívány.hu oldalra is, vagy a kiegészítő program teljes kikapcsolásával az összes általad látogatott site-ra.