Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A napkeleti bölcsek alakját a hagyomány királyokként tiszteli, a Biblia viszont jóval visszafogottabban beszél róluk. Ez a visszafogottság önmagában elegendő volt ahhoz, hogy a történészek évszázadokon át próbálják megfejteni, kik is álltak valójában a betlehemi jászol mellett. A Szentírás nem árul el sem nevet, sem rangot, sem pontos számot.
A kutatók ma már egyetértenek abban, hogy a napkeleti bölcsek biztosan nem királyok voltak – erre időről időre a világsajtó, többek között a Time is felhívja a figyelmet.
Kik lehettek valójában a napkeleti bölcsek?
A Biblia Máté evangéliumának 2. fejezetében azt írja: „[…] bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe, és ezt kérdezték: Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az ő csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy imádjuk őt.” Az eredeti szöveg viszont „magoi”-nak, azaz mágusoknak nevezi őket.
„Μάγοι από ανατολών – magoi apo anatolón”, azaz mágusok keletről
A mágus kifejezés akkoriban nem varázslót jelentett, hanem egy különleges tudással rendelkező réteget. A mágusok jellemzően a templomi papsághoz tartoztak, járatosak voltak a csillagászatban, értettek az álmok és jelek értelmezéséhez, és fontos tanácsadói voltak a keleti uralkodóknak.
A legismertebb elmélet szerint a bölcsek perzsa vagy babiloni csillagász-papok voltak. A korabeli görög történetírók – köztük Herodotosz – több helyen is megemlítik, hogy a perzsa mágusok nagy megbecsülésnek örvendtek, sőt az udvari döntések előtt gyakran kérték ki a véleményüket.
Van azonban egy másik, kevésbé hangoztatott, mégis nagyon is életszerű elmélet. A bölcsek akár a Nabateus Királyság tudósai is lehettek. Ez az arab állam Petra nevű központjával komoly szereplője volt a térségnek. Kereskedelmük során éppen azokat a luxuscikkeket szállították Európába, amelyeket az evangélium felsorol: tömjént, mirhát és aranyat. A nabateus kereskedők igazi mesterei voltak az éjszakai sivatagi utazásnak, tájékozódásuk alapja pedig a csillagok állása volt. Ha valakinél, náluk egy különös égi jel valóban indítóok lehetett.
Miért éppen aranyat, tömjént és mirhát vittek?
Az ajándékok minden korban különleges értéket képviseltek. Az ókorban ráadásul az arany, a tömjén és a mirha is ritka, drága és mély szimbolikával bíró kincs volt. Az arany a királyok fémének számított. Nemcsak a gazdagságot, hanem a méltóságot és a hatalmat is jelképezte.
A bölcsek ezzel azt fejezték ki, hogy Jézust királynak tekintik.
A tömjén az istentisztelet része volt, templomokban, szent szertartásokon használták. Füstje az imádság jelképe, ezért hordozott erős üzenetet, amikor Jézusnak adták. A mirha balzsamozásra és gyógyításra szolgáló drága balzsam volt. Az ókorban orvosi célra és illatszerként is használták, így különösen nagy értéket képviselt. Egyesek szerint finoman utal Jézus emberi sorsára, törékenységére is.
A napkeleti bölcsek nem karácsonykor érkeztek meg
A napkeleti bölcsek a betlehemi játékokban általában együtt vonulnak be a pásztorokkal, ám a valóságban hosszú utat tettek meg. Az evangélium arról ír, hogy már Heródes palotájában érdeklődtek Jézus felől, majd onnan mentek Betlehembe.
„Amikor ezt Heródes király meghallotta, nyugtalanság fogta el, és vele együtt az egész Jeruzsálemet. Összehívott minden főpapot és a nép írástudóit, és megkérdezte tőlük, hol kell megszületnie a Krisztusnak. Azok ezt mondták neki: A júdeai Betlehemben, mert így írta meg a próféta[…]. Ekkor Heródes titokban hívatta a bölcseket, és gondosan kikérdezte őket, hogy mikor jelent meg a csillag, majd elküldte őket Betlehembe, és ezt mondta:
Menjetek el, és kérdezősködjetek a gyermek felől; mihelyt pedig megtaláljátok, adjátok tudtomra, hogy én is elmenjek, és imádjam őt!”
A hagyomány szerint a bölcsek január 6-án érkeztek meg a szent családhoz. A háromkirályok napja, más néven vízkereszt, a karácsonyi ünnepkört zárja le, egyben a farsangi időszak kezdetét is jelzi.
De miért hívjuk Gáspárt, Menyhértet és Boldizsárt királyoknak?
A 2. századtól kezdve nevezik a bölcseket az írók királyoknak. Ennek oka az volt, hogy a zsoltárok és Ézsaiás próféciái királyokról szólnak, akik hódolattal járulnak a Messiás elé. Úgy gondolták, hogy ezek a bibliai képek a bölcsek történetére utalnak. Idővel pedig egyre több részlet tapadt ehhez a hagyományhoz, és ezek szépen lassan beépültek a népi elképzelésekbe és az ábrázolásokba is.
A bölcsek száma sem volt kezdetben rögzített. Egyes korai források kettőről, mások akár tizenkettőről beszélnek. Valószínű, hogy az ajándékok száma miatt rögzült végül a hármas szám. A 7-8. századra pedig kialakult a három bölcs neve is.
A középkori ábrázolások tovább gazdagították a hagyományt. Az egyik bölcs gyakran idős, fehér hajú férfiként jelenik meg, a másik fiatal, vöröses arcú alak, a harmadik pedig sötét bőrű. A három különböző korú és származású figura azt jelképezte, hogy a világ minden népe hódolattal fordult Jézus felé.
A napkeleti bölcsek ereklyéit Németországban őrzik
A kölni dóm egyik középkori naptára szerint a napkeleti bölcsek magas kort megélve haltak meg. Menyhért 116 évesen, Boldizsár 112, Gáspár pedig 109 évesen.
A legendák szerint a bölcsek ereklyéit Nagy Konstantin édesanyja, Szent Ilona találta meg a Szentföldön. Innen Konstantinápolyba kerültek, majd Milánóba, végül I. Frigyes császár vitette őket Kölnbe 1164-ben. A kölni dóm ma is őrzi a világ egyik legpompásabb ereklyetartóját, amelyet a hagyomány szerint a bölcsek maradványai töltenek meg.
Olvasd el a következő cikkünket is, megmutatjuk, milyen retró játékokat kaptunk karácsonyra régen.
