Amikor feldolgozott ételekről beszélünk, általában a gyorséttermek kínálata vagy az üzletek polcain és fagyasztóiban sorakozó kényelmi termékek ugranak be, amelyeket néhány perc alatt fogyasztásra készre melegíthetünk.
Éppen ezért az egészséges életmód hívei már a kifejezés hallatán is elborzadnak, holott a feldolgozott élelmiszer igen tág fogalom és a táplálkozási szakértők szerint nem minden fagyasztott, konzerves, félkész vagy készételtől kell tartani, csak ésszel vásárolni. A Daily Mail összegyűjtötte, mik azok a szupermarketekben kapható termékek, amelyek a tévhitekkel ellentétben teljesen ártalmatlanok a szervezetünkre. Íme:
A konzerv készétel is lehet egészséges
A szigorú diétát tartók körében széles körben elterjedt, hogy a feldolgozott ételeket kerülni kell, és az is téves meggyőződés, hogy a gyümölcsökből vagy zöldségekből csakis a friss a legjobb választás. „Sokan úgy hiszik, hogy a fagyasztott termékek tápanyagszegény változatok, holott azok ugyanannyi értékes tápanyagot, sőt néha még többet is tartalmaznak, mint a frissen árult termékek” – nyilatkozta a Daily Mailnek Helen Bond, a Brit Dietetikusok Szövetségének szóvivője.
„Ennek oka, hogy miután betakarítják az érett terméseket, azok azonnal elkezdenek veszíteni folsav- és C-vitamintartalmukból. Minél tovább tart, míg a gyümölcsök vagy zöldségek eljutnak a fogyasztókhoz, annál nagyobb az esélye, hogy a napfény, a meleg és a tárolás következtében elvesznek belőlük ezek a fontos összetevők. Mivel azonban a legtöbb fagyasztott zöldséget vagy gyümölcsöt a betakarítás napján frissen elteszik, jóval kisebb az esélye a bennük lévő vegyületek károsodásának, ráadásul a feldolgozás segít tartósítani is a tápanyagokat. Egy adag (70 g) friss borsó például 17 mg C vitamint és 43 mcg folsavat tartalmaz – feltételezve, hogy nem tárolták azt napokig vagy hetekig a szupermarketben vagy otthon. Ennek a fagyasztott változatában C vitaminból 15 mg, folsavból pedig 35 mcg is megmarad."
Egy másik jó példa a konzerv ételek, amelyek nemcsak a vásárlók kényelmét szolgálják, de sokkal tartósabbak, előállításuk az alapanyag kevesebb pazarlásával jár, ezért olcsóbbak is. „A konzerves paradicsom sokkal jobb forrása a likopin nevű növényi vegyületnek - amely védelmet nyújt bizonyos daganatos megbetegedések (pl. prosztatarák) és szívbetegségek ellen -, a konzerválási eljárás során a magas hámérséklet ugyanis segít felszabadítani a likopint, ami később lényegesen könnyebben szívódik fel a szervezetben” – fűzi hozzá a szakértő.
Friss vs. feldolgozott
A Food Standards Agency definíciója alapján az újabban betakarított gyümölcsök és zöldségek, illetve a nyers, kémiailag nem tartósított húsok számítanak frissnek. A korábban lefagyasztott, de kiolvasztott állapotban árusított hústermékek azonban már nem nevezhetőek annak. A friss hal az, amelyet az üzletekben jégen tárolnak (tartanak frissen), de nem fagyasztanak le. A legtöbb élelmiszer azonban, ami a boltok polcaira kerül, bizonyos mértékben és módon mind feldolgozott ételnek minősül.
„Az NHS meghatározása szerint minden olyan étel, amely természetes állapotától valamilyen formában eltér, feldolgozott élelmiszernek minősül. A tejet például azért kell pasztörizálni, hogy eltávolítsuk belőle az emberi szervezetre káros baktériumokat, az olajat pedig kényelmi okokból vonják ki a magvakból. A fagyasztás, a konzerválás, a sütés, a szárítás vagy a sajtolás mind a feldolgozás folyamatának egy-egy mozzanata, tehát sokkal több feldolgozott ételt fogyasztunk, mint azt gondolnánk: a szárított gyümölcsöktől kezdve a reggeliző pelyheken, a kenyérféléken, az üdítőitalokon át a húsfélékig és rágcsálnivalókig az ételek nagy része tehát feldolgozott termék” – magyarázza Bond.
Figyeljen a só- és cukortartalomra!
Érdemes tudatosan vásárolni és alaposan elolvasni az élelmiszercímkén található információkat, hiszen a feldolgozott élelmiszerek ízfokozóként, tartósítószerként és állagjavítóként funkcionáló hozzáadott cukrot, sót és zsírt is bőven tartalmazhatnak. Ezeknek az összetevőknek a gyakori és nagy mértékben való fogyasztása viszont már nem az egészséges étrend kategóriába tartozik, ráadásul a magasabb szénhidrát- és zsírtartalomnak köszönhetően több kalóriát is tartalmaznak.
Húst csak mértékkel!
Az adalékanyagok mellett a feldolgozott (tartósított, füstölt, levegőn szárított, pácolt, sózott) hústermékek arányára is érdemes odafigyelni. „Ezek az ételek kiváló forrásai számos létfontosságú mikrotápanyagnak és a jó minőségű fehérjéknek, a vörös húsokban gazdag étrendet (több mint 90 g naponta) azonban többször összefüggésbe hozták már a vastag- és végbélrák kialakulásának kockázatával."
Sok feldolgozott hús, például a sonka, a szalonna, a kolbászok, a füstölt hús vagy a virsli hem-vas tartalma miatt emelkedik a testben a káros N-nitrozóvegyületek szintje, ráadásul a kezelés során hozzáadott nitrát, nitrit és más tartósítószerek ilyen karcinogén vegyületekké alakulnak át a szervezetben. "A kockázatok csökkentése érdekében kolbászból, szalonnából, sonkából, szalámikból, húspástétomokból és marhahúsból az orvosi ajánlások szerint napi 70 grammnál nem szabadna többet fogyasztanunk, a World Cancer Fund pedig azt javasolja, hogy ezeket a termékeket teljesen iktassuk ki az étrendünkből" - fűzi hozzá a szakértő.
