steve jobs hatékonyság produktivitás munka

Steve Jobs nem csak a technológiai eszközök úttörő innovátora volt, gondolkodásmódja és életfelfogása példaértékű és inspiráló lehet többünk számára. Feltűnt már például, hogy az Apple-vezér mindig ugyanabban a szettben jelent meg nyilvános szereplései alkalmával? A fekete garbó és kék farmer párosításához való ragaszkodása több volt mint lustaság vagy nemtörődömség. Ez a megjelenés egyrészt Jobs karakterének elválaszthatatlan részévé vált, de ami még fontosabb:

Így több energiája maradt az igazán lényeges dolgokra. Ez csak egy hasznos praktika az informatikai zsenitől, de mi az, amit még érdemes tőle ellesnünk?

Lépj ki az „igenember” üzemmódból: tanulj meg nemet mondani!

Steve Jobs az alapítója napjaink egyik legértékesebb márkájának, az Apple-nek. Azt hihetnénk, hogy sikerének kulcsa abban rejlett, hogy egyszerre több projekten dolgozott, majd azt vitte tovább, amiben a legtöbb potenciált látta. Jobs viszont mindig is olyan ember volt, aki egy dologra szeretett összpontosítani. 1997-ben egy konferencián az alábbi gondolatot osztotta meg, amikor sikerének titkáról kérdezték: 

„Az emberek általában azt hiszik, hogy ha összpontosítunk valamire, akkor igent mondunk arra az egyetlen dologra, amire fókuszálunk. A fókusz valójában egyáltalán nem ezt jelenti. Ilyenkor pont, hogy nem igent mondunk valamire, hanem nemet száz másik jó ötletre.”

Bár a világ gyakran a multitaskingra kényszerít minket, a szétaprózódott figyelem a hatékonyságunk és az eredményességünk legnagyobb akadálya. Akkor lehetünk képesek produktívan dolgozni, ha egy időben csak egy adott dologra fókuszálunk. Egy adott problémának, egy projektnek, egy feladatnak szenteljük a teljes figyelmünket.

Mire érdemes nemet mondanod?

Jobs konkrétan is megfogalmazta, melyek azok a dolgok a munkában, amelyekkel feltétlenül fel kell hagynunk, ha valódi eredményeket szeretnénk elérni:

#1 Mindent te akarsz csinálni

Minden ember ideje és kapacitása véges, így egy idő után csak úgy tudod növelni a hatékonyságodat, ha bizonyos (rész)feladatokat delegálsz. Ehhez természetesen olyan emberekkel érdemes körülvenned magad, akikre nyugodt szívvel ruházol át bizonyos felelősségi köröket. A delegálás az irányító és kontrolláló típusú embereknek kifejezetten nehezére eshet, azonban mióta világ a világ, több ember többre megy, mint egy.

#2 Folyton elterelődik a figyelmed

Bár a technológiának köszönhetően sokkal könnyebben végezhetjük el a munkánkat, a rengeteg inger könnyen elterelheti a figyelmünket. Pedig

Úgynevezett flow-ban vagyunk. (A kifejezés Csíkszentmihályi Mihály, magyar származású pszichológustól származik, és azt a fókuszált állapotot írja le, amikor teljesen belefeledkezünk abba, amit csinálunk). Az e-mail-értesítések, az üzenetek pittyegése, a folyamatos telefoncsörgés, de még a munkatársaink beszéde is megzavarhatja ezt a folyamatot. Ha dolgozunk, és éppen olyan munkát végzünk, ami a teljes figyelmünket igényli, inkább kapcsoljuk ki az értesítéseket, használjuk a „Ne zavarjanak!” üzemmódot.

#3 Irreális célokat és elvárásokat támasztasz önmagad elé

Amikor megtervezzük a hetünket vagy a munkanapunkat, gyakran kerülhet fel a teendőlistánkra olyan dolog, amelyről szinte biztosan tudjuk, hogy csak túlórával tudjuk elvégezni, de még akkor sem biztos, hogy a végére érünk. Ahelyett, hogy mindig rohannánk önmagunk után, hogy beérjük magunkat a kígyózó feladatlistánk tételeinek akkurátus kipipálgatásával, legyünk reálisak, és itt is igyekezzünk megtalálni a fókuszt!

és ezt kövesse minden más. Ha ezek túl nagy falatnak ígérkeznek, bátran osszuk le őket kisebb részfeladatokra, mert ezeknek egyrészt sokkal szívesebben fogunk nekiállni, másrészt az elvégzésük sikerélményt okoz. 

Ne feledd, a fókuszálás arról szól valójában, mire mondasz nemet. Bár nem egyszerű a határhúzás, mégis nagyon kifizetődő és felszabadító, ha összegyűjtjük hozzá a kellő bátorságot, és olyan mederbe kezdjük terelni az életünket, amerre mindig is szerettük volna, hogy haladjon. Jobs így nyilatkozott a nemet mondás erejéről: „Tulajdonképpen engem ugyanolyan büszkeséggel töltenek el azok a dolgok, amelyeket nem tettem meg, mint azok, amelyeket igen. De arra vagyok a legbüszkébb, hogy képes voltam különbséget tenni közöttük.”