Meglepő oka van a babáknak arra, hogy rugdossanak az anyaméhben

Olvasási idő kb. 3 perc

A baba rúgásának érzése a terhesség normális velejárója. Egy új tanulmány azonban most egy kicsit több betekintést enged abba, hogy miért rúg a magzat – és hogyan segíti elő mindez a fejlődését.

A méhen belüli rúgás összefügghet az agy fejlődésével – állítják a kutatók. A rugdosás segíthet ugyanis a magzatnak „feltérképezni” testét és felfedezni környezetét.

Amit a tanulmány megállapított

A kutatók 19 újszülött alvási szokásait elemezték a 31. és 42. hét között. Azt vizsgálták, hogy a magzat milyen agyhullámokat produkál, amikor alvása REM-szakasza közben rúgni kezd.

Amikor például a magzat mozgatja a jobb kezét, azonnal agyhullámokat generál a bal agyfélteke azon részében, amely a jobb kéz érintését dolgozza fel. Az agyhullámok rendkívül gyorsak a koraszülötteknél. Mire a babák néhány hetesek lesznek, a gyors agyhullámok eltűnnek.

A babák nem szórakozásból rúgnak
Fotó: Love portrait and love the world / Getty Images Hungary

A kutatássorozat végére kiderült: a rúgás a babáknak sokkal inkább a feladata, mint unaloműző szokása, és nagyon hasznos, ha csinálják. A magzati rúgások a harmadik trimeszterben segítik a csecsemőt az érzékszervekhez kapcsolódó agyterületek fejlesztésében. A tudósok szerint mindezeken túl az is a szerepük, hogy segítsenek a babának kialakítani a saját testük érzését.

Idézőjel ikon

„A korai fejlődési időszakban a spontán mozgás és a környezetből származó visszacsatolás szükséges az állatok, például a patkányok agyának megfelelő feltérképezéséhez. Most tudtuk igazolni, hogy mindez az emberekre is igaz”

– osztotta meg Lorenzo Fabrizi, a kutatás vezetője.

„Már rutinnak számít, hogy a csecsemőket kiságyukban bepólyázzák, vagy épp jól betakarják. Ez lehetővé teszi számukra, hogy érezzenek egy felületet, amikor végtagjaikkal rúgnak, mintha még mindig az anyaméhben lennének” – fűzte hozzá.

Kimberley Whitehead, a londoni University College Biosciences részlegének kutatója szerint az eredmények segíthetnek a kórházaknak optimális környezetet biztosítani a koraszülöttek számára.

A csapat felfedezése a csecsemők agyi aktivitásának mozgással kapcsolatos változásairól hatással lehet a jövőbeli tanulmányokra.

„Meglepődtünk azon, hogy bár a mozgás által kiváltott gyors agyhullámok néhány héttel az átlagos születési idő után eltűnnek, a mozgás továbbra is lassú agyhullámokat vált ki” – mondta Whitehead, kiegészítve azzal: a különböző típusú agyhullámok különböző funkciókat látnak el. Ez a kutatás kimutatta, mennyire nagy változás következik be ebben a korban is, mivel az alvás különböző típusai bizonyos agyhullámmintázatokhoz kapcsolódnak.

Whitehead hangsúlyozta, hogy azt tervezik, folytatják a csecsemők mozgásának tanulmányozását, de arra is összpontosítanak, hogyan dolgozzák fel az agyfejlődés egyes aspektusait, például az érintést és a fájdalmas ingereket.

„Úgy gondolom, hogy ez a kutatás nagyon érdekes eredményeket hozott” – húzta alá dr. Scott Sullivan, a charlestoni Dél-karolinai Orvostudományi Egyetem professzora. „Nemcsak a késői terhességben bekövetkező kritikus agyfejlődést mutatja meg jobban, hanem azt is, hogy az aktív alvásmozgások nagymértékben hozzájárulnak a kortikális feltérképezéshez” – részletezte a professzor. 

„Az orvostársadalom már sokat tud a magzati mozgások minőségéről, gyakoriságáról és érzékelhetőségéről” – fűzte hozzá a témában dr. Amber Samuel, a houstoni Obstetrix Medical Group orvosigazgatója.

A 9-10 hetes szórványos mozgások szervezettebbé válnak a második trimeszterben. Az anyák már 15 hetesen érezhetik a magzatrúgást. Ahogy az agy fejlődik, a magzat rugdos, és reagál saját agyi tevékenységére, valamint az anyai mozgás, hang, hőmérséklet és egyéb ingerek változásaira.

„A magzatrúgás több célt is szolgál” – jegyezte meg Sullivan. „Az első az, hogy megmozgatja az izmokat és a végtagokat. Az ingerekre adott válaszokat is mutatja, és ahogy a jelenlegi tanulmány is sugallja, segít az agynak a térérzékelés érdekében kapcsolatokat létesíteni.”

Az orvosok még mindig nem tudják, mit jelent a mozgás gyakoriságának változása. Sok magzatnak a szokásosnál hosszabb inaktív időszaka van. Az egyik gyakran használt „rúgásszámláló” rendszer azt sugallja, hogy az anyáknak 2 óránként 10 mozdulatot kell érezniük.

Idézőjel ikon

„Minden egészséges baba mozog, de egyes babák anyukái nem érzik annyira, mint mások”

– tette hozzá.

„Sok nő nem érez külön mozgásokat egy elfoglalt délutánon, ezért azt javaslom, hogy figyelje babáját olyan időszakban, amikor már tudja, hogy aktív, és amikor nincs más zavaró tényező, érdemes például este. Ha a mozgás jelentősen csökken, vagy hiányzik,érdeklődni kell orvosuknál a további lépésekről” – figyelmeztetett a szakember. 

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Szabó Eszter
Szabó Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?