Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A Föld tengelyének iránya, illetve a bolygó alakja eredményezi, hogy változik az évszakokkal a napnyugta és a napkelte ideje. Ennek okán került előtérbe az óraátállítás lehetősége, de míg régen ez jelentős spórolást eredményezett, mára a megtakarított összeg megcsappant, miközben az átállással járó egyéb kiadások sokat növekedtek.
Minden évben fellángol a vita az óraátállítással kapcsolatosan, és minden évben lemondóan vesszük tudomásul, hogy bizony továbbra is az életünk része marad. Sokáig azt gondoltuk, hogy ennek van értelme a spórolás miatt, de mostanra az elképzelés már nem feltétlenül állja meg a helyét. Kiszámoltuk, hogy ez mit jelent forintokban kifejezve.
Miért állítjuk át az órákat?
A bolygónk éltetője a Nap fénye. Ez azonban nem mindenhova ugyanúgy érkezik. Ennek oka a bolygó alakja, illetve forgástengelyének dőlésszöge. A fény beérkezési szöge emiatt változik, évszakonként eltolódik a napkelte és a napnyugta időpontja – ez adja az alapját az óraátállításnak.
Nem mindenhol van értelme az óraátállításnak. Az egyenlítő környékén az eltolódás nem érzékelhető, így a 30. és az 50. szélességi körök között élnek vele a legtöbben – írja a greendex.hu.
Mexikó, Izland vagy éppen Kína a korábbi gyakorlat ellenére ma már nem él a lehetőséggel, de sok országban – például az Arab-félszigeten vagy éppen Malajziában – soha nem is próbálkoztak az óraátállítással.
Milyen anyagi megfontolás áll mögötte?
Sokan úgy gondolják, hogy az óraállítás ötlete Benjamin Franklinhez kötődik, aki arra gondolt, hogy ha átállítjuk az órákat, akkor spórolhatunk a gyertyákkal télen. Ez azonban nem így történt. Az első óraátállítás ötlete még 1895-ben merült fel, az első ezzel kapcsolatos kezdeményezés pedig 1908-ban Angliában született, de mégsem itt vezették be először.
1916-ban éppen az Osztrák-Magyar Monarchia tette meg az első lépést az óraállítás irányába. A cél az volt, hogy a gázlámpákon és az áram előállításához szükséges kőszénen spórolni lehessen. Nem sokkal az Osztrák-Magyar Monarchia lépése után Anglia és az USA is bevezette az óraátállítást, de mindkét ország csak időlegesen. Később, a második világháború során tértek vissza hozzá, és mindmáig élnek is a lehetőséggel.
Hazánkban a ma is használatos rendszert 1996-ban vezették be, azóta igyekszünk megszokni, hogy egy évben kétszer is felborul a megszokott ritmusunk.
Mennyit lehet vele spórolni?
Az energiafelhasználásunk mértéke az évekkel egyre csak nő. Az óraátállítással ugyan valóban megtakarítunk némi energiát, de azért nem olyan sokat. Hiszen reggel, mikor felkelünk és munkába indulunk, kénytelenek vagyunk még lámpát kapcsolni, igaz, este csak később élünk ezzel a lehetőséggel. 2017-ben az adatok szerint 120 GWh energiamegtakarítás valósult meg hazánkban a lépés által, ami mintegy 6 milliárd forintos különbséget hozott. Azonban a teljes képhez hozzátartozik, hogy ez az éves fogyasztás 0,32%-át jelenti.
2025-ben a spórolás mértéke nagyjából 0,11 TWh, ami szintén nem sok, ha az éves 44,9 TWh fogyasztáshoz mérjük. Egy átlagos háztartás éves fogyasztása 2166 kWh, az óraállítással elérhető spórolás pedig nagyjából 23,5 kWh –
ez számszerűsítve a rezsicsökkentett keretig 869,5 forintot jelent, de ha piaci áron számoljuk, akkor sem éri el az 1650 forintos határt.
Milyen hatása van az egészségre?
Hogy lehet vele spórolni, az nem is kérdés, és bár egyénekre vetítve nem sokat, országos szinten már tetemesebb a megtakarítás. Nem árt azonban tudni, hogy az átállás negatívan hathat az egészségünkre.
Az óraállítás olyan hatásokat válthat ki, mint egy mini jetlag. Még az egészséges emberek esetében is megzavarja a cirkadián ritmust, ingerlékenységet, fáradtságot, koncentrációs nehézségeket okoz. Jó esetben csak pár napig kell elviselni ezeket a tüneteket, rosszabb esetben 2-3 hétig is eltarthatnak.
Az óraállítás hatással van a szív- és érrendszeri betegekre is. A megnövekedett stressz megemeli a szívinfarktus és a stroke kockázatát is.
Ezeken kívül emésztési panaszok is jelentkezhetnek, illetve az alvásra gyakorolt hatás miatt a test sok más területén is eltolódások jöhetnek létre, melyek további kellemetlenségekkel járnak.
Ha pedig azt is hozzávesszük, hogy az ilyen egészségügyi problémáknak milyen anyagi vonzatuk van, mennyivel több a baleset a figyelmetlenség és a kialvatlanság miatt, akkor a spórolás rögtön más fénybe kerül.
Ha tetszett ez a cikk, olvasd el, hogyan lehet sokat spórolni egy minddennapi eszköz használata közben.
