Bár az Európai Unióban és Magyarországon is csökken a határozott idejű szerződések aránya, a hazai munkaerőpiacon még mindig több mint 200 ezer ember dolgozik ebben a formában. Ők azok, akik a szerződésük lejárta után egyik napról a másikra elveszíthetik a munkájukat.
Az Eurostat legfrissebb jelentése szerint 2025 harmadik negyedévében az uniós munkavállalók 11,4 százaléka rendelkezett határozott idejű szerződéssel. Ez az arány évek óta folyamatosan csökken, hiszen 2022-ben ez a szám még 13 százalék felett állt. Az egyes tagállamok között ugyanakkor jelentősek a különbségek, ami jól tükrözi az adott országok eltérő gazdasági modelljeit és munkaerőpiaci felépítését – hívta fel a figyelmet a Pénzcentrum.
Nem csak a magyaroknál sürgető probléma
A legmagasabb arányokat Hollandiában (21,8%), Észak-Macedóniában (19%) és Szerbiában (17,4%) mérték, míg a skála másik végén Litvánia, Románia és Lettország áll, ahol a 2 százalékot is alig haladja meg az ideiglenes foglalkoztatás. Fontos megjegyezni, hogy
több nyugat-európai országban a magasabb arány a rugalmas munkaerőpiac és a projektalapú foglalkoztatás eredménye, nem feltétlenül a kiszolgáltatottságé.
200 ezren kiszolgáltatott helyzetben dolgoznak
Magyarországon a 20–64 év közötti munkavállalók 4,3 százaléka dolgozott határozott idejű szerződéssel 2025 harmadik negyedévében, ami lassú, de folyamatos csökkenést mutat az előző évekhez képest. A KSH 2025. szeptemberi adatai alapján a foglalkoztatottak teljes létszáma 4 millió 669 ezer fő volt, amiből következik, hogy
a határozott idejű szerződéssel rendelkezők tábora még mindig eléri a 200 ezer főt.
Ez a jelentős munkavállalói kör azonban kiszolgáltatott:
Magyarországon a határozott idejű szerződés gyakran csak átmeneti állapot, és a dolgozók többsége a hosszabbításban bízik.
Garancia azonban nincs a folytatásra, és egy esetleges gazdasági lassulás idején éppen ezek azok a munkavállalók, akik jogviszonyát a munkáltató minden további indoklás nélkül megszüntetheti szerződésük lejártakor.
