Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A gyorsételek nagyon nem tesznek jót nekünk, többek között az agyunk működését is negatív irányban befolyásolják. De ezen sokat segíthet a futás.
Egy friss kutatás új megvilágításba helyezte, milyen erőteljes hatással van az étrendünk és a mozgásunk az agyműködésre, és ezzel együtt a hangulatunkra. A kutatók patkányok segítségével vizsgálták, hogyan befolyásolja a gyorsételeket tartalmazó, magas zsír- és cukortartalmú étrend az agyat, a bélrendszert és a hormonháztartást – és kiderült, hogy a rendszeres futás képes ellensúlyozni ezeknek a káros hatásoknak egy részét.
Ezt állapította meg a kutatás
A kísérletben hím patkányokat tettek különböző csoportokba. Az egyik csoport normál, kiegyensúlyozott étrendet kapott, míg a másik úgynevezett „menzaétrendet”, amely a gyorsételeket utánzó, zsíros és cukros táplálékot jelentett. A patkányok egy része naponta futhatott egy speciális futókeréken, a többiek viszont mozgásszegény életmódot folytattak, imitálva ezzel az ülőmunkát és a mozgásszegény életmódot.
A cél az volt, hogy a kutatók feltérképezzék, miként hat a táplálkozás és a mozgás kombinációja az agyra, a hormonális működésre és a bélrendszer anyagcseréjére.
A gyorsételeket fogyasztó, mozgásszegény életmódot folytató állatoknál viselkedésbeli változásokat figyeltek meg, amelyek hasonlítottak a depresszió tüneteire. Ezek az állatok szorongóbbak voltak, és kevésbé érdeklődtek a környezetük iránt. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy az anyagcseréjük jelentősen megváltozott: közel kétszáz vizsgált anyagcseretermék (metabolit) közül több mint száz eltérő szintet mutatott az egészségtelen étrend hatására.
Ez arra utal, hogy a zsíros és cukros ételek nemcsak a test, hanem a bélrendszer és az agy kapcsolatát is megzavarják.
Érdemes rendszeresen mozogni
A mozgás látványos különbséget hozott.
Azoknál az állatoknál, amelyek futottak, a gyorsételek negatív hatásai mérséklődtek.
A bélrendszerükben három olyan anyag – az anserin, az indol-3-karboxilát és a deoxiinosin – szintje nőtt meg, amelyekről ismert, hogy szerepet játszanak a hangulat és a mentális jóllét szabályozásában. Ezzel párhuzamosan a futó állatoknál csökkent az inzulin és a leptin szintje, ami arra utal, hogy a futás segített helyreállítani az energiafelhasználás egyensúlyát, valamint az étvágy szabályozását is.
Az agy és a gyorsételek
A kutatók az agy szerkezetét is megvizsgálták, különösen a hippokampuszt, amely kulcsszerepet játszik a tanulásban és a memória működésében. A futás általában serkenti az új idegsejtek keletkezését – ezt a folyamatot nevezik neurogenezisnek –, ám az egészségtelen étrend ezt a hatást részben gátolta.
Más szóval: a mozgás jótékony, de nem mindenható. A testmozgás segít az agy egészségének megőrzésében, de a táplálkozás minősége továbbra is döntő fontosságú.
A vizsgálat során egyre világosabbá vált, hogy a futás és a bélrendszer működése között szoros kapcsolat van. A bélmikrobiom – vagyis a bélben élő mikrobák közössége – közvetlenül befolyásolja az agyműködést, a hangulatot, valamint természetesen az anyagcserét is.
A kutatók úgy vélik, hogy a futás nemcsak az izmokat és a szívet edzi, hanem a bél-agy tengely (az idegi és kémiai kapcsolatrendszer a bél és az agy között) működését is egyensúlyba hozza. Ez a kapcsolat magyarázhatja, miért érezhetjük magunkat sokkal nyugodtabbnak, kiegyensúlyozottabbnak futás után.
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az eredmények állatkísérletekből származnak, ezért nem biztos, hogy az emberre teljes mértékben ugyanígy érvényesek. A patkányok étrendje és mozgása csak részben utánozza az emberi életmódot, így további vizsgálatokra van szükség annak megértéséhez, pontosan hogyan befolyásolja a futás és a gyorsételek fogyasztása az emberi agy működését és a mentális egészséget.
Ha kíváncsi vagy, milyen problémát okozhat a magyarok egyik kedvenc gyorsétele, olvasd el ezt a cikkünket is.
