A jelenlegi inflációs adatok azt mutatják, hogy az élelmiszerek árának emelkedése mögött nem a kiskereskedelmi árrés áll – állítja Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Éppen ezért az augusztus végi árrésstop-kivezetést szükséges lépésnek tartja.
A főtitkár szerint az árrésstop mára nemhogy segítené, inkább akadályozza az infláció kezelését, és torzítja a piaci viszonyokat – olvasható a Piac és Profit oldalán.
A legfrissebb inflációs statisztikák szerint az élelmiszerárak – az éttermi szolgáltatások árát nem számítva – éves szinten 4,6 százalékkal emelkedtek, amely meghaladja az elemzők előzetes várakozásait is. Ez az adat különösen aggasztó annak fényében, hogy az infláció lassulása ellenére az élelmiszerárak továbbra is felfelé kúsznak, ami a háztartások mindennapi kiadásait sújtja leginkább.
„Az élelmiszerek vártnál nagyobb áremelkedése azt mutatja, hogy az árrésstop hosszabb távon hatástalan eszköz az inflációval szemben”
– fogalmazott Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Szerinte a 2024 második felében tapasztalt újabb drágulási hullám mögött nem a kiskereskedelmi árrés áll, hanem a termelők és a feldolgozók költségeinek emelkedése, ideértve a rezsiárakat, a bérköltségeket és a termékdíjakat is.
A Gazdasági Versenyhivatal közelmúltbeli vizsgálatai ugyanezt támasztják alá: a tej- és tojásárak növekedését nem a kereskedelmi láncok nyereségvágya, hanem az alapanyag- és energiaárak, illetve a munkaerőhiány miatt megnövekedett költségek hajtják.
Az OKSZ álláspontja szerint az árrésstop nemcsak hogy nem hatékony eszköz a drágulás ellen, de hosszabb távon kifejezetten káros is: torzítja a piaci viszonyokat, visszafogja a kereskedelmi beruházásokat, rontja az akciós kínálat lehetőségét, és kiszolgáltatottabbá teszi a boltokat a beszállítói nyomással szemben.
