Ha egy vegyes társaságba bedobnánk a következő kérdést, garantáltan érdekes vita alakulhatna ki. Egy olyan vita, amelyben még a szakértő pszichológusok is keresik álláspontjukat. A vita, amely a férfiak és nők kognitív képességeinek különbségeiről szól.
A korai tanulás egyik fő szakértője, a kognitív pszichológus Elizabeth Spelke már húsz évvel ezelőtt határozottan kifejtette álláspontját abban a vitában, amely a nők és férfiak közötti matematikában lévő különbségeiről szólt és szól a mai napig. A kutató ekkori kijelentése szerint:
nincsenek különbségek a nők és a férfiak között a természettudományok és a matematika iránti általános belső hajlamban.
Két évtizeddel később, Spelke újabb kutatása támasztja alá az elméletet, amelyet egy európai kutatócsoporttal közösen írt és a Nature című folyóiratban publikált. Egy 2018-2022 között, Franciaországban végzett „EvalAide” nevű felmérés során több mint 2,5 millió 5-6 év körüli gyereket vizsgáltak meg, hogy kiderítsék, hogyan változik elsőtől a hatodik osztályig a gyerekek matektudása, különös tekintettel a nemek közötti különbségekre.
A felmérés fő kérdése az volt, hogy vajon már születéstől kezdődő, biológiai különbségekről lehet szó, vagy pedig az iskolarendszer-e az oka a változásnak.
A kutatás eredménye: volt különbség fiúk és lányok között
Érdekes módon az 5-6 éves, elsős fiúk és lányok között minimális vagy semmilyen különbséget sem figyeltek meg a kutatók matekból. Ennek ellenére már az iskolában töltött mindössze 4 hónap után a fiúk kezdték el vezetni a „mezőnyt”, a különbség pedig az idő előrehaladtával egyre csak növekedett (már második osztályra megnégyszereződött a fiúk „előnye”).
A kutatók kitekintésként azt is észrevették, hogy miközben eleinte a lányok olvasási és nyelvi készségekben jobb eredményeket mutattak, és a későbbi osztályokban ez az eltérés kiegyenlítődött, addig a matematikában a különbség egyre csak nőtt.
Biológia vagy tanítási módszer?
A vita eldöntéséhez a kutatók az eredményeket kielemezve arra jutottak, hogy továbbra is elvetendő a biológiai eltérés érve, ugyanis ha valóban születéstől kezdve megjelenő különbségekről lenne szó, ezek a legalacsonyabb, elsős korosztályban is kijönnének már, amely a felmérések során nem igazolódott be.
Ugyanígy a szociális és kulturális előítéletek szerepét is elvettették a kutatók. Ugyanis ha a lányok már első osztálytól rendszerszintű megkülönböztetésnek lennének kitéve (kifejezetten matematikából), ennek már onnantól érvényesülnie kellett volna, hogy a gyerekek először találkoznak a matekkal mint tantárggyal.
Honnan eredhetnek a különbségek
A kutatók minden más érvet kizárva így a fő különbség forrását az oktatási rendszerben látják.
A fő következtetés az, hogy a nemek közötti különbség akkor jelenik meg, amikor a szisztematikus matematikaoktatás megkezdődik
–- összegezte Spelke.
Ezt az is alátámasztotta, hogy a születési év vagy hónap helyett a kutatók azt figyelték meg, hogy az iskolában eltöltött hónapok alapján volt kimutatható a különbség, illetve a Covid alatti kevesebb iskolaidővel az eltérés mértéke is csökkent.
Még mindig nem kizárhatóak a készségek
Az eredmények ellenére persze még mindig nem zárható ki, hogy a készségek csak a későbbi osztályokban kezdenek igazán eltérni a fiúknál és a lányoknál, továbbá elképzelhető, hogy a motiváció és az érdeklődés, valamint ennek eltérése is döntő szerepet játszhat a fiúk „előnyében”.
Ugyan a kutatók a különbségek életkorral történő folyamatos növekedésének konkrét okát még mindig nem találták meg – legalábbis a matematika oktatás azon mozzanatát, mely tényleg felelős lehet ezekért –, a biológiai eltérés a matematikához való készségben egyre inkább kizárható.
Ha szívesen olvasnál még a férfi-női különbségről szóló, érdekes elméletekről, ajánljuk ezt a cikkünket.
