Mi történik a halálunk után? Ezt tudják a tudósok a lélekkel kapcsolatban

Olvasási idő kb. 3 perc

Az ember az egyetlen lény ezen a bolygón, amelyik tisztában van a saját halálával. Életünk végességének gondolatával nehezen tudunk megbirkózni, a vallások nagy része fel is kínál a halál utáni létezésre valamilyen megoldást. A tudománynak pedig örökös kutatási terület, legújabb felfedezésük, hogy a lélek nem hal meg a testünkkel, hanem tovább „él”.

A vallásos vagy spirituális emberek gyakran hisznek a mennyországban vagy a túlvilágban. Egyesek úgy vélik, hogy semmi sem történik velünk, csak meghalunk. Mások viszont úgy gondolják, hogy a lelkünk tovább él halálunk után. Néhány kutató azt állítja, hogy megvan a tudományos alapja annak, hogy ez lehetséges.

Halál utáni élet

Elsődlegesen annak a lehetőségét kellett felvetni, hogy az általunk elmének vagy tudatnak nevezett entitást nem az agy hozza létre. A kutatók úgy vélik, lehetséges, hogy van egy másik valóságréteg, amit még nem fedeztünk fel, és ami lényegében túl van azon, amit az agyról tudunk, és meghatározza a valóságunkat.

Filozófusok, agykutatók, pszichológusok által vizsgált rejtélyre derült fény: a lélek a mikrotubulusokban él
Fotó: Tilegen / Getty Images Hungary

Kiterjedt kutatómunka eredményeként két szakértő azt állítja, hogy míg a testünk meghal, a tudatunk – vagyis a lelkünk – örökké él. A kvantummechanika teszi ezt lehetővé.

Mi az a kvantummechanika?

Annyit érdemes tudni erről a tudományágról, hogy a kvantummechanika az anyag viselkedésével foglalkozik, mégpedig atomi és szubatomi szinten. Ez azt jelenti, hogy a molekulák és atomok, valamint az ezeket alkotó egységek (úgymint a neutronok, elektronok, protonok, kvarkok, gluonok és egyéb egzotikus részecskék) tulajdonságait vizsgálja. 

Hankiss Elemér: Kvantummechanika és az élet értelme

A részecskefizika előrehaladásával a hagyományosan elképzelt anyag fokozatosan eltűnőben van, és az univerzum valamiféle „gondolathoz” kezd hasonlítani, a matematikai törvények anyagtalan csillogásához. A híres fizikus, James H. Jeans írja a következőket: „A tudás folyamata egyre inkább egy nem mechanikus valóság felé fut; az univerzum mindjobban egy gondolathoz hasonlít, semmint egy nagy géphez. A tudatról az derül ki, hogy nem véletlenszerűen hatol be az anyag tartományába… Inkább mint az anyagi tartomány teremtőjeként és kormányzójaként kellene üdvözülnünk.”

Kvantumszinten tárolt információ, ez lenne a lélek?

Stuart Hameroff és Sir Roger Penrose tudósok szerint a tudat egyszerűen ezen a nem sejt-, hanem kvantumszinten tárolt információ. A kutatópáros véleménye, hogy ez a tárolási folyamat az Összehangolt objektív redukció (Orch-OR). Ez az emberi sejtek egy szerkezeti összetevőjén, a fehérjealapú mikrotubulusokon keresztül történik, amelyek kvantuminformációt hordoznak.

„Tegyük fel, hogy a szív leáll, a vér nem áramlik tovább; a mikrotubulusok elveszítik kvantumállapotukat” – magyarázza dr. Hameroff. „A mikrotubulusokban lévő kvantuminformáció nem semmisül meg, nem lehet megsemmisíteni, egyszerűen szétoszlik és szétterjed a világegyetemben.”

Ezen a ponton rögtön felmerül bennünk a 21 gramm elmélete, amely szerint az emberi test a halála következtében veszít a súlyából. Pontosan 21 grammot. 

Újraélesztéskor ez az információ előbb távozik, majd egyszerűen visszamegy a mikrotubulusokba, és a személy újra tudatára ébred. Ezt nevezzük „halálközeli élménynek”. Ha ehelyett a beteg meghal, akkor a tudata a testen kívül, lélekként létezhet tovább.

A fizikai világ csak az érzékszerveink miatt létezik

A müncheni Max Planck Fizikai Intézet kutatói szerint a halál után egy végtelen túlvilág létezik. Szerintük a világ, amelyben élünk, csak a saját észlelésünk érzékszerveinken keresztül, de a lelkünk ebbe a végtelen túlvilágba kerül, amikor a testünk meghal.

„Amit mi »itt és most«-nak, ennek a világnak tekintünk, az valójában csak az anyagi szint, ami érzékszerveink által felfogható” – mondja dr. Hans-Peter Durr, az intézet munkatársa. „A túlvilág egy végtelen valóság, ami ennél sokkal nagyobb.”

Hameroff és Penrose kutatásai tehát megmutatják, hogy a tudatosság a mélyebb szintű mikrotubulusok rezgéséből ered. Ez nemcsak abban segít, hogy jobban megértsük, mi az emberi tudat, hanem segíthet a mentális, neurológiai és kognitív állapotok kezelésében is.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Geyer Krisztina
Geyer Krisztina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.