Már Zrínyiék is bemutattak a törökönek: innen ered a legősibb sértés

Olvasási idő kb. 5 perc

Van egy olyan kézmozdulat, amely teljesen univerzális a világ minden táján: ha az ember a középső ujját mutatja a másik felé, az biztos lehet abban, mit akar neki üzenni.

A középső ujj „bemutatásának” gesztusa igen régi: Az ókori Görögországban már az i. e. 5. században sértésként tartották számon: a filozófus Diogenész így fejezte ki nemtetszését Démoszthenész szónoklatait hallgatva. A kinyújtott középső ujj a péniszt szimbolizálta, a behajtott két-két ujj a heréket, a felfelé irányuló mozdulat pedig az anális behatolásra utalt. A mozdulatnak neve is volt: katapygon, és a legkomolyabb sértésnek számított, amit színpadon még elő lehetett adni.

Szemmel verés ellen is jó

Az ókori rómaiaknál is a legnagyobb megvetés jele volt: a költő Martialis „szégyentelen ujj”-nak (digitus impudicus) nevezte, Iuvenalis pedig Szatíráiban felidézi, hogy Démokritosz az őt fenyegető Fortunának „kötelet kívánt, s középső ujját mutatta”. A középső ujj, mint általában a fallikus szimbólumok, jó szolgálatot tett szemmel verés ellen is. Minden bizonnyal ezért írta Persius, hogy a nagymama „csúnya nagyujjával meg nyállal szenteli meg” az újszülöttet, Petronius Satyriconjában pedig „az öregasszony (…) nyállal összekevert port vett fel középső ujjával, és bárhogy ellenkeztem, a homlokomat megjelölte vele”. Mindezt Rotterdami Erasmustól tudjuk, aki a 15–16. század fordulóján élt, és összegyűjtötte a gesztus görög és római előfordulásait.

Rotterdami Erasmust is érdekelte a gesztus története
Fotó: Wikimedia Commons

Szigetvári veszedelem

Ami a magyar vonatkozásokat illeti, Baranyai Decsi János 1598-ban Erasmus mintájára írta össze a reneszánsz kori magyar közmondásokat és gesztusokat. Nála szerepel a következő mondat: Nagy vyát mutatni: auagy: meg gugolni. De, hogy egy ismertebb történelmi alakot idézzünk fel, amikor Zrínyi Miklós Szigetvár védőit arra kérte, hogy törjenek ki a lángoló várból, Samuel Budina 16. századi történetíró szerint a következő szavakat intézte hozzájuk: „Gyerünk, menjünk ki a külső várba, derék vitézek, mutassuk a középső ujjunkat az ellenségnek, és csapjunk össze velük vitézül, hogy halálunk és elmúlásunk után közülünk ki-ki örök hírnevet és dicsőséget szerezhessen.” (Budina természetesen nem magyarul, hanem latinul írta szövegét.)

Nincs köze az agincourt-i csatához

Sokáig tartotta magát a hiedelem, miszerint a középső ujj felmutatásának gesztusa az 1415-ös agincourt-i ütközetre vezethető vissza. A százéves háború egyik nevezetes csatájáról terjedt el, hogy a franciák azzal fenyegetőztek, hogy levágják az angol íjászok ujjait, hogy ne tudják használni fegyvereiket. Mivel a csata angol győzelemmel zárult, a mendemonda szerint az angolok V alakot formáló mutató- és középső ujjukkal jelezték, hogy nem sikerült a terv. Történészek szerint nincs bizonyíték arra, hogy ez valóban így történt – a franciák mindenesetre súlyos vereséget szenvedtek.

„Old Hoss” Radbourn bemutat
Fotó: Wikimedia Commons

A hawaii szerencse jele?

A mozdulat az 1800-as évek végén, valószínűleg olasz bevándorlóknak köszönhetően jutott el Amerikába, és megszületett róla az első fényképfelvétel is: 1886-ban a Boston Braves nevű baseballcsapat játékosa, Charles „Old Hoss” Radbourn mutatott be az őt fényképező fotósnak. A hatvanas években a világ szinte minden táján ismert volt az obszcén gesztus, kivéve Észak-Koreát: 1968-ban a USS Pueblo nevű amerikai hajó véletlenül észak-koreai vizekre sodródott. Az észak-koreaiak elfoglalták a hajót, foglyul ejtették annak legénységét, majd fényképeket tettek közzé arról, milyen jól bánnak a tengerészekkel. A fényképeken azonban szinte kivétel nélkül felismerhető az ősi gesztus, amiről a legénység azt állította: a hawaii szerencse jele, amit Amerikában akkor szokás mutatni, ha fotóznak. Hittek nekik.

Egy nevezetes középső ujj

Az egyik leghíresebb középső ujj Galileo Galileié – nem utolsósorban azért, mert több mint 300 évvel a halála után is látható. 1737-ben, majdnem egy évszázaddal a tudós halála után ugyanis néhány tisztelője, miközben a firenzei Santa Croce bazilikába szállította a testet, eltávolított róla három ujjat, egy fogat és gerincének egy csigolyáját. A középső ujjat a foggal és a csigolyával együtt otthon tárolták, és az nemzedékről nemzedékre öröklődött a családban, egészen a 20. század elejéig, amikor is eltűntegy egész évszázadra. Végül 2009-ben bukkant fel egy árverésen, ma pedig a firenzei Galileo Múzeumban látható.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.