Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Einstein egyik elmélete szerint, ha a méhek kipusztulnak, azt az emberiség csak négy évvel élheti túl. Ha nem lennének méhek, számos növény, élelmiszer, zöldség, gyümölcs eltűnne, de nem lenne kávé és csokoládé sem. Itt a tavasz, a vérszilvafa már virágzik, lassan előbújnak a méhek is, hogy munkához lássanak, beporozzák a virágokat, hogy abból termés legyen. Ahhoz, hogy ez a folyamat ne szakadjon meg, vigyáznunk kell rájuk, máskülönben elveszíthetjük kedvelt zöldségeinket és gyümölcseinket. A méhek számának gyors fogyása ugyanis globális veszélyt jelenthet az élelmiszer-ellátásra.
Elgondolkodtál már azon, milyen lenne az a nyár, amikor nem érne be az őszibarack, a paprika, az édes, lédús dinnye és a zamatos szamóca? És ez csupán néhány nyári kedvenc, arról még nem is ejtettünk szót, hogy milyen lenne a rántott hús sült burgonya vagy az advent sült sütőtök nélkül. Ha eltűnnének a mézelő méhek, annak nemcsak gasztronómiai, hanem komoly gazdasági következménye is lenne, és a teljes ökológiai rendszer felborulna.
A méhek eltűnésének oka igen összetett
A problémát, vagyis a méhállomány jelentős csökkenését először Franciaországban figyelték meg 1994-ben, miután a Bayer cég egy új típusú peszticiddel debütált, amelyet először napraforgón próbáltak ki. Az új növényvédőszer, a Gaucho, a szisztémás peszticidek, vagyis a neonikotinoidok néven ismert peszticidek új osztályához tartozott.
A szakemberek arra lettek figyelmesek, hogy a Gauchóval kezelt napraforgóból virágport gyűjtő méhek zavartan és ideges viselkedtek. A jelenséget kezdetben „őrült méhbetegségnek” nevezték. Mindez abban nyilvánult meg, hogy a méhek elhagyták kaptáraikat, soha többé nem tértek vissza, és csak a királynőt hagyták hátra. A gazdálkodók hatalmas tiltakozását követően a francia kormány felfüggesztette a növényvédőszer használatát.
Az Egyesült Államokban ugyanezt a jelenséget először 2006-ban figyelték meg, melynek során a kaptárpopulációk gyors és katasztrofális csökkenését tapasztalták, ám a történteket senki sem tudta megmagyarázni.
A miérteket kutatva számos elmélet született.
Néhányan azt gondolták, hogy a mobiltelefon-tornyok zavarják a méhek navigációs képességét; mások úgy vélték, hogy a méhek a rájuk veszélyt jelentő atkát és baktériumok áldozatául estek; egy harmadik, népszerű elmélet pedig a klímaváltozás volt. A választ azonban senki sem tudta biztosan.
A kutatók a mai napig azon dolgoznak, hogy megfejtsék a méhek pusztulásának pontos okát, amit leginkább a növényvédőszereknek való kitettség, a betegségeket hordozó paraziták, a kártevők, valamint az éghajlatváltozás okozta időjárási és élőhelyi változások kombinációjára vezetnek vissza.
Ezek a növények méhek nélkül eltűnnének
Abban az esetben, ha a méhek fogyását nem sikerül megállítani, lehetnek olyan élelmiszerek, amelyeknek búcsút inthetünk beporzás nélkül. Íme néhány olyan növény, amely méhek nélkül eltűnne:
Kávé
A trópusi és szubtrópusi területeken termesztett kávécserjék fehér vagy rózsaszín virágainak beporzását főként rovarok, többnyire a vadméhek segítik elő.
Csokoládé
A rovarok általi beporzás a kakaónövény számára is nélkülözhetetlen. A növény megtermékenyítését egyaránt segítik a méhek és a szúnyogok, a beporzott virágokból kakaóbabok fejlődnek, amelyekből később a kakaót állítják elő. Beporzók nélkül nem létezne a kakaó, és a belőle készült finomságok sem.
Alma, körte
Egy körteültetvénynek kétszer akkora méhcsaládra van szüksége a megtermékenyüléshez, mint más gyümölcsfáknak. A méhek aktív szerepet játszanak a virágok belsejében, a porzós és termős részek közötti porzásban.
Eper
Az eper ugyan képes önbeporzásra, és a szélbeporzás is hozzájárul a virágok megtermékenyüléséhez, de a lédús és édes eprek növekedéséhez elengedhetetlen a méhek munkája is. A beporzók kipusztulásával az eper nem tűnne el teljesen, de drámaian csökkenne az ültetvények terméshozama, így nehezebben és drágábban tudnánk csak hozzájutni a közkedvelt gyümölcshöz.
Paradicsom
A paradicsom – hasonlóan az eperhez – önporzó növény, azonban az egészséges és bőséges termés előállításához a beporzók munkájára is szükség van. Beporzás nélkül a termés mennyisége jelentősen lecsökkenne, így kénytelenek lennénk a paradicsomos szószokról és mártásokról, a saláták és szendvicsek fő alapanyagáról lemondani.
Mindemellett búcsút kellene intenünk az antioxidánsokban gazdag áfonyának, a cseresznyének, az avokádónak, az uborkának, a hagymának, a grapefruitnak, a narancsnak, a sütőtöknek, a szőlőnek, a céklának, a karfiolnak és a mandulának, de a sort hosszan folytathatnánk, hiszen minden élelmiszernek, amely növényi alapú, szüksége van a méhek munkájára.
Egy friss kutatás szerint az egészségesnek hitt gabonafélék növelhetik a demencia kockázatát. Ha szeretnéd tudni, melyek ezek, olvasd el az erről szóló cikkünket is.
