Így teszel keresztbe magadnak nap mint nap, és lehet, hogy észre sem veszed

Olvasási idő kb. 2 perc

Életünk során számtalan akadályon kell magunkat átverekednünk, azonban az is előfordul, hogy mi magunk vagyunk önmagunk legnagyobb ellenségei és akadályozói. Mi pontosan az imposztorszindróma?

Az imposztorszindróma jelenségét a két pszichológus, Paula Clance és Suzanne Imes írták le először 1978-ban. Megfigyelték, hogy vannak bizonyos emberek, akik hiába produkálnak kiváló teljesítményt a munkahelyükön, remekelnek a tanulmányaikban vagy az életük más területein, legbelül mégis azt érzik, hogy nem elég jó az, amit csinálnak.

Inkompetensnek és értéktelennek tartják magukat a sikereik dacára.

Az imposztorszindrómában érintettek az alacsony önértékelésük és a negatív gondolataik hatására folyamatosan megkérdőjelezik saját magukat, és azt hiszik, csak a véletleneknek köszönhetik a sikereiket. Ez a működés pedig jelentős stresszel, elkeseredettség- és sikertelenségérzéssel, valamint folytonos aggodalmaskodással jár együtt.

Hogyan válik valaki imposztorrá?

Az imposztorszindróma kialakulásában sok tényező szerepet játszik. Az vitán felüli, hogy ezek a személyek erősen teljesítménycentrikusak, és gyakran kapcsolják össze saját értékességüket a teljesítményükkel. Mivel folyamatosan teljesíteniük kell, így nagyon magas mércét állítanak maguk elé, folyton túl szeretnék szárnyalni magukat, ám abban már korántsem biztosak, hogy ez valóban lehetséges, így

folyamatos teljesítménykényszerben, belső bizonytalanságban, és önmagukkal való vívódásban élnek.

A magas belső mércéhez hozzájárulhatnak egyébként a szülők felől érkező elvárások, vagy éppen az iskolai vagy munkahelyi környezet által rájuk helyezett nyomás.

Az imposztorszindrómában érintett személy az eredményei és sikerei ellenére is csak egy szélhámosnak látja magát, és attól retteg, mikor fog lelepleződni a környezete előtt
Fotó: Francesco Carta fotografo / Getty Images Hungary

Vajon te is imposztorszindrómában szenvedsz?

Bár az imposztorszindróma a neve ellenére nem mentális betegség, csak egy pszichológiai jelenség, a megélése jelentős stresszel és szorongással járhat. Ha az alábbiak közül több is igaz rád, nagy valószínűséggel téged is érint ez a lelkileg és testileg is kimerítő állapot:

  • kétségbe vonod a képességeidet
  • nem tudod megélni a sikereidet
  • félsz a hibázástól, nagyon szigorú és kritikus vagy magaddal, ha bármi nem úgy sikerül, ahogy elvártad
  • erős teljesítménykényszerben élsz, gyakran túlvállalod magad
  • nem tudod reálisan felmérni a képességeidet és a kompetenciáidat
  • úgy gondolod, a sikereid csak külső tényezőkön múlnak vagy a véletlennek köszönhetők
Lelkileg és testileg is fárasztó az imposztorszindróma, a helyes önértékelés hiánya
Fotó: Maria Korneeva / Getty Images Hungary

Alakítsd át önértékelésed!

Az imposztorszindróma leküzdésében fontos szerepet játszik a pozitív énkép erősítése, az önbizalom növelése, valamint a külső támogatás biztosítása. Azonban, mivel ez a működés hosszú évek során alakul ki, saját erőből ritkán lehetséges túljutni rajta. Ha azt gondolod, hogy téged is érint az imposztorszindróma, érdemes felkeresned egy pszichológust, akivel célzottan térképezhetitek fel az önszabotáló működésed mögött meghúzódó okokat, valamint a folyamatos támogatással és bizonyos technikák megismertetésével segíthet a pozitív gondolkodás és a pozitív énkép kialakításában. 

A cikk szerzőjéről

Sas Eszter Krisztina a Dívány pszichológus szakértője és a Mind Art kreatív pszichológiai műhely társalapítója.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Sas Krisztina Eszter
Sas Krisztina Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?