Önértékelési tesztet vezet be az Európai Unió a közlekedés biztonságosabbá tétele érdekében. Az elfogadott, új szabályokat 4 éven belül kell a nemzeti jogba átültetni.
„Te még túl kicsi vagy ahhoz, hogy ezt megértsd!” – Van, hogy egyetlen, gyermekkorban elhangzott mondat végigkíséri a felnőtt életünket, noha első hallásra ártalmatlannak is tűnik. De vajon ez valóban örökre velünk marad, vagy van esélyünk változtatni rajta? Olyan történeteket gyűjtöttünk össze, amelyekben felnőttek mesélik el, hogyan hatnak rájuk a múltban elhangzott mondatok, és egy pszichológust is megkérdeztünk ennek lelki hátteréről.
Életünk során számtalan akadályon kell magunkat átverekednünk, azonban az is előfordul, hogy mi magunk vagyunk önmagunk legnagyobb ellenségei és akadályozói. Mi pontosan az imposztorszindróma?
Kanadai kutatók megvizsgálták, milyen hatással jár a fiatalok szellemi egészségére, ha a felére csökkentik a Facebook, az Instagram, a TikTok és egyéb közösségimédia-felületek böngészésével töltött időt.
Az emberek többsége bizonyos testrészeit kifejezetten szereti, másokat pedig ki nem állhat. A torz testkép ellen és az önelfogadás meggyökereztetéséért létrejövő body positivity szemlélet azt hirdeti, hogy szeressük magunkat, ahogyan vagyunk. De lehetséges ez? Nem lehet csak simán, bármilyen pozitív vagy negatív előjel nélkül ellenni a testünkben? A testsemlegesség szemlélete szerint nagyon is de.
„Hülye vagy… béna vagy… úgysem fog sikerülni.” Nap mint nap halljuk ezeket a mondatokat, és legtöbbször nem mástól, hanem saját magunktól. Sok esetben mi magunk vagyunk önmagunk legnagyobb kritikusai. Mégis honnan erednek ezek a belső hangok, amik szétrombolják önbecsülésünket? Hogyan ne legyünk önmagunk legnagyobb ellenségei?
Te is ismersz olyan embert, aki egyszerűen képtelen elnézést kérni, hiába téved, hibázik vagy esetleg megbánt másokat? Vagy éppen te magad vagy az, akinek nehezen megy a bocsánatkérés? Utánajártunk, mi állhat ennek hátterében a pszichológia szerint.
A pszichológiai és szociológiai tanulmányként is tökéletes Facebook összehoz régi ismerősöket, kapcsolatokat robbant szét és bonyolít, segít osztálytalálkozót szervezni, adni-venni, hirdetni, keresni, mégis legtöbben magukról szeretnek hírt adnak rajta. Messziről érződik, mikor használja valaki társkeresőnek, és a gyakran posztolók jellemrajza is szépen kivehető, az ismerősök mégis mindig nagyon elnézőek, bár az idegenek annál nyersebbek.
Mutatunk 36, pszichológusok által összeállított kérdést, amellyel garantáltan mélyítheted az önismereted, és olyan dolgokra ébredhetsz rá önmagaddal kapcsolatban, amelyeket eddig talán nem is sejtettél.
Örök fiatalságot hajszoló kultúránkban az ember azt feltételezné, hogy az önbecsülés a 20-as éveinkben éri el a csúcspontját, de ez nem így van. A svájci Berni Egyetem kutatói arra vállalkoztak, hogy meghatározzák, mikor a legmagasabb az ember önbecsülése, és a jó hír az, hogy a csúcspont a vártnál évtizedekkel később következik be.
Igen vékony határ húzódik az egészséges önszeretet és a narcisztikus önimádat között. Az tény, hogy minden narcisztikus szereti önmagát, de nem mindenki az, aki szereti önmagát. Honnan ismerhetjük fel, hogy valaki narcizmusban szenved? És meddig egészséges szeretni önmagunkat?
Leszbikus nőként speciális helyzetben voltam, amikor felfedeztem a szexualitást. Mivel másfél-két évtizeddel ezelőtt jóformán semmit nem lehetett hallani a nők közötti azonos nemű szexről, nem voltak fogódzóim (félelmetes érzés), ugyanakkor sokkal kevesebb káros hiedelmet kellett leküzdenem, mint másoknak. Később közvetlenül is tapasztaltam, hogy azok a szerelmeim, akik heteró kapcsolatokból jöttek, mennyi szorongást halmoztak fel magukban az ártalmas társadalmi tanítások miatt. Ezek elengedésében segít egy nemrég megjelent fantasztikus könyv, Emily Nagoski Úgy, ahogy vagy című munkája, amely tudományos alapokon, de színes metaforákon és történeteken keresztül, közvetlen stílusban vezeti be olvasóját az önfeledt szexualitás pszichológiájába. Minden nőnek ajánlom, és azoknak is, akik szexelnek velük.
