Ágyhoz, székhez, radiátorhoz kötözött emberek a pszichiátrián

Olvasási idő kb. 3 perc

A pszichiátriai visszaélések sajnos nem csak politikai indíttatásúak lehetnek, és nem csak a Kádár-korszakra voltak jellemzőek. A motiváció és az esetek ugyan mások, de a kényszerítés és a korlátozás napjaink pszichiátriájának ugyanúgy a részei, mint korábban. A jó hír, hogy mára a jogorvoslati lehetőségek száma is nőtt. Dobos Jánossal, az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány elnökével beszélgettünk.

Miért jött létre az alapítvány, és mióta működik?

Az alapítvány egy nemzetközi emberi jogi szervezet hazai csoportjaként 1994-ben jött létre Magyarországon azzal a céllal, hogy feltárja és kivizsgálja a pszichiátriákon történő emberjogi sérelmeket, illetve segítséget nyújtson az ilyen visszaélést elszenvedetteknek. Az azóta eltelt huszonhét év alatt az alapítványt több ezren keresték fel segítségért, és nagyon sok esetben sikerült igazságszolgáltatást kieszközölni a sértettek számára.

Korábban a Dívány is írt a Kádár-korszak pszichiátriai visszaéléseivel foglalkozó dokumentumfilm-sorozatról. Mennyire jellemzőek a visszaélések napjainkban is? Mit érthetünk ma pszichiátriai visszaélés alatt?

A Kádár-korszakra jellemző politikai pszichiátria ma már nyilvánvalóan a múlté. Ugyanakkor a pszichiátriának ma nem kevésbé jellemzője a kényszerítés és a korlátozás, amelynek manapság is sokan esnek áldozatul nap mint nap. Sajnos azok a kezelések, amelyeket annak idején emberek megtörésére használtak, többnyire ma is használatban vannak „orvosi” indokokkal. Jó példa a visszaélésekre a pszichiátriai kényszerbeszállítás, a szinte automatikus szedálás, azaz öntudatlanra gyógyszerezés, a lekötözés, a méltatlan bánásmód – nemegyszer találkoztunk szexuális erőszak eseteivel is, és sajnos jó néhány érthetetlen haláleset felderítésén is dolgoztunk már.

Dobos János, az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány elnöke

Milyen esetekkel keresik fel az alapítványt leggyakrabban?

Leggyakrabban indokolatlan kényszerítések sérelmével keresnek fel minket. Ebbe beletartozik a kényszerbeszállítás egy pszichiátriai osztályra vagy intézetbe, ahol az illető ezt jogtalannak érzi, és idevehetjük azt is, amikor a pácienst – és ez gyakran idős emberekkel is előfordul – megalázó módon az ágyához, a székhez vagy a radiátorhoz kötözik. Nem kevésszer számolnak be a sértettek túlzott gyógyszerezésről, amelytől csupán zombiszerű tompultság lesz úrrá rajtuk, miközben az állapotuk javulásához nem jutnak közelebb.

Hogyan tud az alapítvány segíteni ezekben az esetekben?

Alapvető tevékenységünk, hogy ingyenes jogsegélyszolgálatot tartunk fenn a sértettek számára. A befutó eseteket alaposan megvizsgáljuk, és ha úgy látjuk, hogy valóban visszaélés történt, az ügyet dokumentáljuk, és hivatalos panasszal fordulunk az illetékes hatósághoz, majd igyekszünk hozzájárulni, hogy a vizsgálat vagy a nyomozás sikerrel – a felelősök elmarasztalásával vagy kártérítéssel – záruljon. Ezen túl alapítványunk feladatai közé tartozik a széles körű felvilágosítás is, hiszen ha valódi változást szeretnénk elérni ezen a területen, fontos, hogy a társadalom és a döntéshozók tudjanak a feltárt visszásságokról. Ebben segítségünkre van a média is, de tartunk előadásokat, rendezvényeket is ezzel a céllal, már amikor van erre lehetőség.

Melyek az eddigi legnagyobb eredményeik?

Mostanra jó néhány igazán komoly ügyet sikerült felgöngyölítenünk, és végigvinnünk a sikeres lezárásig. Jó példa erre a kiskunhalasi pszichiátriai otthonban tíz éve kirobbant botrány, amelyet akkor országos sajtónyilvánosság övezett, és amely azzal zárult, hogy egy ápoló felfüggesztett börtönbüntetést kapott egy ápoltja súlyos bántalmazásáért, egy másikat pedig hat és fél év fegyházbüntetésre ítéltek egy férfi ápolton elkövetett többszörös nemi erőszakért. Ezen túl fontos sikernek éljük meg azt is, hogy látjuk, hogyan változnak a dolgok a pszichiátria, illetve az ott történő visszaélések kapcsán. Huszonöt évvel ezelőtt még nem volt divat ezeket a visszaéléseket felfedni, és a hatóságokhoz fordulni velük. Ma már szokványos, hogy a pszichiátriákon történő bűncselekményeket, visszaéléseket rendszeresen kivizsgálják, és eljárnak velük kapcsolatban. Látjuk azt is, hogyan nő a társadalmi tudatosság ezen a területen, amely végső soron egy széles körű igényt hozhat létre a változásra.

Fotó: lightkey / Getty Images Hungary

Milyen terveik vannak a jövőre?

Rövid távon szeretnénk több médiaszereplővel felvenni a kapcsolatot, hogy társadalmunk még szélesebb rétegeinek tudjuk felhívni a figyelmét a pszichiátriai kezelések árnyoldalaira. Ezenkívül célunk, hogy idővel egy olyan jogszabályi környezet jöjjön létre, amelyben többé elképzelhetetlen bármiféle hasonló visszaélés. Hosszú távon pedig azon dolgozunk, hogy olyan mentális egészségügye legyen az országnak, amelyben magától értetődik az emberi jogok betűjének és szellemének maradéktalan betartása, ami végső soron együtt jár egy olyan, valódi eredményeket nyújtani tudó elmeegészségügy létrejöttével, amelyet a társadalom közvetlenül vagy közvetve érintett tagjai joggal elvárhatnak.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Reiber Gabriella
Reiber Gabriella
Magazinportfólió-igazgató
Reiber Gabriella az ELTE Bölcsészettudományi Kara után újságíróként kezdte pályáját, később az Oktatási és Kulturális Minisztérium, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem kommunikációs szakértője, végül az egyetem marketingvezetője volt. 2022 januárjában vette át a Dívány főszerkesztését, a kiadvány az ő vezetésével újult meg. Jelenleg az Indamedia Kiadó magazinszerkesztőségeinek munkáját irányítja magazinportfólió-igazgatóként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.

Offline

2500 éve tört ki az első járvány: ez a fertőzés okozta

Az “athéni pestis” kórokozóját mindmáig nem sikerült azonosítani, holott mintegy 100 ezer ember halálát okozta, illetve az athéni hadseregben végzett pusztítása révén befolyással lehetett a városállam Spártával folytatott vesztes háborújára is.

Testem

Alvászavarokkal küzdesz? A mesterséges intelligencia segíthet megfejteni az okát

Nyolc órát aludtál, mégis hulla vagy? Lehet, hogy nem a mennyiséggel van baj, hanem valami olyasmivel, amit csak az algoritmusok látnak. A mesterséges intelligencia megjelent az alvásdiagnosztikában is, és a szakértők azt ígérik, hogy a kábelekkel teli, kényelmetlen kórházi éjszakák helyett hamarosan a saját ágyunkban fekve kaphatunk tűpontos választ arra, miért nem vagyunk kipihentek. Megmutatjuk, hogyan forradalmasítják az algoritmusok az álmainkat.