Kibeszélték előtte a befektetéseiket, milliomos lett belőle a rabszolga nő
Színes bőrű rabszolga, aki élete második felét elképzelhetetlen gazdagságban töltötte: Mammy Pleasant története egyedülálló.
Színes bőrű rabszolga, aki élete második felét elképzelhetetlen gazdagságban töltötte: Mammy Pleasant története egyedülálló.
Elméletben a polgárháború, azaz Észak és Dél harcának lezárásaként 1865 decemberében, az Egyesült Államok alkotmányának 13. kiegészítésének elfogadásával véget ért a rabszolgaság, legalábbis törvény tiltotta azt. Ezzel szemben a valóság sokkal lehangolóbb.
A nyitómeccsel tegnap vette kezdetét a katari futball-világbajnokság: évről évre hatalmas várakozás övezi a tornát, idén azonban ezeknél jóval hangsúlyosabb az a sok botrány és kétely, ami a foci-vb-t rendező országgal szemben felmerült. Az utolsó pillanatra is maradt meglepetés a tornával kapcsolatban: kitiltották az alkoholt az összes stadionból.
A pszichiátriai visszaélések sajnos nem csak politikai indíttatásúak lehetnek, és nem csak a Kádár-korszakra voltak jellemzőek. A motiváció és az esetek ugyan mások, de a kényszerítés és a korlátozás napjaink pszichiátriájának ugyanúgy a részei, mint korábban. A jó hír, hogy mára a jogorvoslati lehetőségek száma is nőtt. Dobos Jánossal, az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány elnökével beszélgettünk.
„És én még azt hittem, hogy a koronavírustól kell parázni. Pedig tudhattam volna, hogy nincs az a járvány vagy természeti katasztrófa, ami nagyobb veszélyt jelentene, mint az emberi rosszindulat” – mondja keserűen Hidvégi Anna annak a törvényjavaslatnak a kapcsán, amely elrendelné, hogy az anyakönyvi nyilvántartás a jövőben kizárólag a születési nemet tartalmazza, így a személyazonosító okmányokban sem lehetne megváltoztatni azt. Mi az óriási baj ezzel a tervezettel? Egy rövid összefoglaló után transz emberek mondják el, milyen káros hatásai lennének az ún. 33-as paragrafusnak.
Cikksorozatunk mai fejezetében Waldmann Tamás, a Magyar Ateista Társaság elnöke fejti ki véleményét.
A 26 éves Park Yeonmi 13 évesen szökött meg Észak-Koreából. Az egykori disszidens ma emberi jogi aktivistaként járja a világot, hogy felhívja a nyugati közvélemény figyelmét a távol-keleti diktatúrában folyó kegyetlenségekre.
Két fehér harmincas nő egy budapesti kávézóban arról beszélget, hogyan váltsák meg a világot. Végül két zsák adományként szolgáló játékkal a csomagtartóban elindulnak a fővárostól 210 km-re fekvő festői szépségű, ám szegénységgel küzdő faluba, a borsodi Perére. Hogy sült el a dolog? Mi történt a következő öt évben, egészen napjainkig? Minderről az InDaHouse egyik alapítóját, Benkő Fruzsinát kérdeztük.
Mi a különbség a prostituált és a szexmunkás közt? A kizsákmányolás. Tanulságos kerekasztal-beszélgetésen jártunk aktivistákkal, akik ebből élnek.