Az állati eredetű termékeket elhagyó vegán és a pattintott kőkorszak táplálkozási szokásaihoz visszanyúló paleolit diéta egyaránt népszerűnek számít napjainkban – érdemes azonban számba venned ezen étrendek előnyeit és hátrányait, mielőtt bármelyikbe belevágsz.
A Harvard Medical School szakértője, Kelly Bilodeau írásában kitér mind a vegán, mind a paleo étrend pozitív, illetve lehetséges káros hatásaira, és segít, hogyan kerülheted el az utóbbiakat. Fontos megjegyezni, hogy sok esetben egyénenként változó, kinek milyen étrend használ, és melyiket érdemes inkább elkerülni – nincs általános „recept”, tőled függ, melyik táplálkozási módszer az ideális számodra.
Mit ehetsz, és mi hiányzik?
A paleolit étrendben megengedett a húsok, zöldségek és bizonyos gyümölcsök fogyasztása, a zsírok, az érett sajtok, a tojás, a hal, a gomba, a dió- és mogyorófélék is a menüben maradhatnak, minden mást azonban érdemes elhagyni. Különösen tiltott a glutént és felszívódó szénhidrátokat tartalmazó gabonafélék, a laktózos tej és tejtermékek (kivéve a fentebb említett kemény sajtok), a cukor, a keményítőt tartalmazó burgonya, kukorica, rizs, padlizsán, a magas zsírtartalmú finomított növényi olajok és a hüvelyesek (bab, borsó, lencse, szója s a többi) fogyasztása.
A táplálkozási szakértők szerint a paleo diéta legnagyobb hátulütője, hogy komplett élelmiszercsoportokat kell kiiktatnod az étrendedből, és számos hasznos tápanyagtól fosztod meg magad: az egészséges zsírsavak, a B- és D-vitamin, a kalcium és a növényi fehérjék jelentős része is a kukában landol.
A vegán étrendet követők a vegetáriánusoknál egy fokkal tovább lépve nemcsak a hús, hanem mindenféle állati eredetű táplálék, így a tej és tejtermékek, a sajt és a tojás fogyasztását is elvetik, ugyanakkor nagy mennyiségben fogyasztanak növényi fehérjét és zsiradékot, illetve a paleo étrend híveivel ellentétben a gabonák és a hüvelyesek is táplálkozásuk részét képezik.
Az ő esetükben az állati húsokból és egyéb állati termékekből bevihető vitaminok és ásványi anyagok pótlására kell nagyon odafigyelni: idetartozik a D-vitamin, az állati fehérje és a kalcium, de a legsúlyosabb gondot a vörösvérsejtek képződéséhez és az agyi funkciók megfelelő működéséhez elengedhetetlen B12-vitamin (más néven kobalamin) kiesése jelenti, melyet kizárólag mesterséges vitaminkészítmények fogyasztásával lehetséges pótolni.
Hozd össze a legideálisabb kombinációt
Ugyanakkor mindkét étrendnek vannak komoly előnyei: mind a paleo, mind a vegán táplálkozás esetében minimálisra csökken a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása, melyek káros hatásáról már rengeteg tanulmány született. A szerző szerint fontos észben tartani, hogy gyakran nem az élelmiszerekben lévő tápanyagok, hanem azok feldolgozási módja határozza meg, mennyire számítanak egészségesnek.
Szintén fontos – bármelyik étrendet is követed –, hogy ne csak azt nézd, egy-egy étel belefér-e a szabályok adta keretekbe, vagy sem: hiába számít a vörös hús paleónak, túlzott fogyasztása súlyos károkat okozhat, és ugyan a csipszek jelentős része vegánnak tekinthető, nem érdemes naphosszat ezeket rágcsálni. Érdemes úgy alakítani az étrended, hogy a választott kritériumoknak megfelelően a lehető leghasznosabb, legegészségesebb kombinációt hozd össze: fontos az egészséges fehérje bevitele (vegánok esetében hüvelyesekből és szójából, a paleo diétában szárnyashúsból, halból, tojásból), illetve az, hogy a rendelkezésre álló forrásból a lehető legnagyobb mennyiségben fedezd a vitamin- és ásványianyag-szükségleted.
Az öt alappillér
Összegezve, a megfelelő, egészséges táplálkozáshoz az alábbi tényezőket érdemes figyelembe venni:
1. Fogyassz minél több növényi eredetű ételt, melyek a vitaminok és ásványi anyagok mellett ún. fitokemikáliákban, vagyis jótékony hatású növényi vegyületekben gazdagok (ezek gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatása is bizonyított, de egyes kutatások szerint a rák megelőzésében is hasznosak lehetnek).
2. Fogyassz megfelelő mennyiségű fehérjét: ez a vegánok számára különösen fontos, akiknek kihívást jelenthet az állati fehérjék – melyek a növényi fehérjékkel szemben mind a kilencféle létező aminosavat tartalmazzák – megfelelő pótlása. Fontos, hogy minél többféle vegán fehérjeforrást építsenek be az étrendjükbe: a hüvelyesek (például a lencse, a bab, a borsó), a szójatermékek, a mogyoró- és diófélék kiválóan alkalmasak a fehérjepótlásra, de a fehér rizsben, a brokkoliban, az avokádóban, a spenótban, a bulgurban, a chiamagban, a kölesben és a vörös burgonyában is bőven található fehérje.
3. Fogyassz minél kevesebb feldolgozott élelmiszert: mint fentebb említettük, a főként olajokból, zsírokból, cukorból készült, illetve különböző adalékanyagokban dúskáló feldolgozott ételek súlyos veszélyeket rejtenek magukban: állandó fogyasztásuk hosszú távon elhízáshoz, cukorbetegséghez és más problémákhoz vezet. Ezért érdemes elkerülni a csipszeket, édességeket, készételeket, konzerveket, megtalálni azokat az egészséges ételeket, melyekkel helyettesíthetők: édesség gyanánt például friss gyümölcs, snackek helyett mandula vagy mogyoró ropogtatása ajánlott.
4. Fogyassz minél kevesebb telített zsírsavat, hozzáadott cukrot és nátriumot. Az egészségtelen táplálkozás három „fő bűnösét” érdemes minél jobban mellőzni: az orvosok ajánlása alapján napi tápanyagbeviteled mindössze 10 százalékát tegyék ki telített zsírsavak és ugyanennyit hozzáadott cukrot (2000 kalória esetén tehát csak kb. 200 kalóriát), nátriumból pedig legfeljebb 2300 milligrammnyi mennyiséget fogyassz napi szinten.
5. A legfontosabb a változatos és kiegyensúlyozott étrend: lehetőség szerint fogyassz minden tápanyagcsoportból és élelmiszertípusból kellő mennyiségben (természetesen az étrended keretein belül), és ügyelj rá, hogy az ételek minél több hasznos tápanyagot (ásványi anyagokat, vitaminokat s a többi) tartalmazzanak.
Bármilyen étrendet, diétát követsz, ha nem vagy biztos benne, hogy táplálkozási szokásaid egészségesek, és nem károsítják a szervezeted, érdemes dietetikus szakember segítségét kérni, és közösen kialakítanotok a számodra legideálisabb étrendet.
