Hidegen, forrón, tejjel vagy anélkül: mit árul el rólad, hogyan iszod a kávét?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A kávézási szokások nagyon sok mindent elárulnak az ember személyiségéről – állítja egy amerikai kutatás.

Ahány ember, annyi szokás – van, aki feketén, más tejjel issza, van, aki a jegeskávét, más a habos cappuccinót szereti. De vajon miről árulkodnak a kávéivási szokások? Erre a kérdésre keresett választ a növényi tejeket gyártó Califia Farms cég megbízásából készített közvélemény-kutatás, melyet a Studyfinds szemlézett.

A fiatalabbak és az introvertáltabbak szeretik a jegeskávét

Az internetes felmérésben 2000, rendszeresen kávézó amerikai lakost kérdeztek meg kávéfogyasztási szokásaikról és személyiségjegyeikről, és a válaszokból érdekes összefüggések tárultak fel. Kiderült például, hogy azok, akik forrón szeretik a kávét, gyakrabban extrovertált személyiségek, jobban kedvelik a felhős időt, és szívesebben hallgatnak élénk popzenét, például Taylor Swiftet. A hidegen főzött vagy jeges kávét kedvelők viszont introvertáltabbak, kedvelik a sci-fi sorozatokat és a napsütéses időjárást. A generációs különbségek szintén jól megfigyelhetők voltak: az ötven fölötti boomer korosztály 94 százaléka kizárólag forrón issza a kávét, a megkérdezett fiataloknál viszont csak 60-40 százalékban győzött a forró kávé.

Mit mond rólad kedvenc italod?
Fotó: Morsa Images / Getty Images Hungary

A válaszadók többsége egyetértett benne, hogy kávé nélkül nehezen bírná ki a reggelt: 22 százalékuk előbb mondana le a közösségi médiáról, 18 százalékuk a tévéről, 16 százalékuk az alkoholról, 4 százalékuk pedig a videójátékokról, mint a kávéról. A felmérést finanszírozó cég profiljából adódóan természetesen arra is rákérdeztek, mennyien fogyasztják klasszikus tejjel és mennyien növényi tejekkel kedvenc italukat: nos, a hideg kávét kedvelők 38 százaléka, vagyis több mint egyharmada csakis növényi tejet (helyesen: italt) tesz bele, ellenben a forró kávét fogyasztók 37 százaléka kizárólag hagyományos tejjel tudná elképzelni a kávézást. A növényi tejek közül a mandulatej és a zabtej bizonyult a legnépszerűbbnek.

A járvány megváltoztatta a szokásokat

A koronavírus-járvány sokak kávéfogyasztási szokásaira volt hatással – derült ki a kutatásból. A megkérdezettek több mint fele (59 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy előre nem várt módon változtak a szokásai az elmúlt egy évben, 46 százalék tért át például az otthoni kávéfőzésre azért, mert bezárt a kedvenc kávézója. 42 százaléka a megkérdezetteknek kezdett otthon kísérletezésbe és új receptek kipróbálásába, házilag próbálva előállítani megszokott kedvenc ízeit. A kávéfogyasztók az átlagosnál aktívabbaknak bizonyultak: a járvány előtt a hidegen kávézók átlagosan három, a forró kávét ivók két alkalommal utaztak évente, ezért valószínűleg a lezárások okozta lelki bajok is súlyosabban érintik őket.

A hideg kávésok inkább az Instragramon, a forró kávésok a Facebookon aktívabbak – derült ki még a felmérésből. Szintén érdekes, hogy előbbiek nyitottabbak a kísérletezés és a különböző ízesített kávék felé, míg utóbbiak maradnak a hagyományos feketekávénál, esetleg tejjel vagy cukorral finomítva az ízét.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.