Próbaválás: hogy csináljuk, hogy tényleg hasznos legyen?

Sokan sok mindent megtesznek azért, hogy a házasságukat megmentsék. A próbaválás – az, hogy párok egy meghatározott időre és meghatározott keretek között különválnak annak érdekében, hogy letisztázzák magukban, mit is szeretnének az élettől és egymástól – ennek lehet egy eszköze. Korábbi cikkünkben bemutattuk, milyen esetekben hozhat eredményt a próbaválás, most pedig arról írunk, hogy párterapeuták mit javasolnak, hogyan lehet ezt megtenni.

Több olyan párt is ismerek, akik kapcsolatuk egy szakaszában úgy döntöttek, hogy elválasztják egymástól az életüket, majd meggondolták magukat, és mégis újraházasodtak. És ez még jól is sült el nekik. De olyan szakításokról is hallottam, amik egy rövid szeparációval kezdődtek, de ezalatt semmi sem történt, ami közelebb hozta volna a feleket egymáshoz, így végül sosem éltek újra együtt.

Ahogy a korábbi cikkben benne volt, a próbaválás (jogi beavatkozás nélküli megállapodás az időszakos különélésről) akkor működhet a házasság meghosszabbító eszközeként, ha a pár mindkét tagja alapvetően inkább maradni szeretne a kapcsolatban, és mindketten vállalják azt, hogy dolgoznak magukon és a kapcsolatukon. Ennek az lehet az értelme, hogy megszabadulnak a rutinná vált játszmáiktól, új alapokra helyezik az egymás iránti érzéseiket, és magukban is megteszik azt az önismereti utat, amivel képessé válnak önmagukat és a másikat szeretni.

Akkor azonban további eltávolodáshoz vezet, ha egyik vagy másik fél nem vállalja a maga felelősségét a dolgok helyretételéért, vagy a külön töltött időt arra használja, hogy tovább rágódjon a sérelmein, és stratégiákat dolgozzon ki a másik elhagyására, „megbüntetésére”. Ezért egy próbaválást érdemes alaposan megtervezni, és nagyon fontos lenne, hogy előtte/közben párterapeutával is dolgozzon a pár.

Mit jelent a jól megtervezés?

1. Legyél pontos, őszinte és nyílt az elvárásaid megfogalmazásakor

Amikor úgy döntötök, hogy kipróbáljátok, meg tudjátok-e oldani a gondjaitokat, ha egy ideig külön éltek, akkor már nincs helye a kertelésnek, udvariaskodásnak, vagy az azon való aggódásnak, nehogy megbántsátok a másikat. A legtöbb, amit tehettek, az őszinteség: hogy nyíltan elmondjátok, mitől tartotok, mire van szükségetek.

2. Állítsatok fel kereteket

Alapvető keretek és egészen konkrét hétköznapi dolgok szabályainak kialakításáról van szó. Alap, hogy állapodjatok meg, meddig fog tartani. Ha ezt nem teszitek meg, akkor az egyik fél (aki dönt, hogy hazajön-e vagy sem, vagy hogy hazajöhet-e a másik) hatalmi pozícióban lesz, és máris elveszett a lehetőség, hogy közösen, partnerként működjetek. Beszéljétek meg az olyan dolgokat is, hogy oké-e ha naponta felhívjuk egymást, sms-ezzünk-e, betoppanhatok-e váratlanul a korábbi közös lakásba stb. Fontos, hogy ezek közösen elfogadott szabályok legyenek, egyik fél se legyen a másiknak kiszolgáltatott.

3. Egyezzetek meg, hogy terápiára jártok

Ha dolgoztok a rosszul működő kapcsolati mintáitok megváltoztatásán, az jelentős lépés a siker felé. A terapeuta segíthet abban, hogy megegyezzetek egyéb dolgokban is, például hogy milyen gyakran jó találkoznotok egyébként, jót tesz-e, ha szexeltek stb.

Párterápiára biztos, hogy szükség lesz
Párterápiára biztos, hogy szükség leszMartinns / Getty Images Hungary

4. Ne feltételezzétek, hogy a párotok is ugyanazt akarja, amit ti

Érdemes nem elfelejteni, hogy azért van bajban a kapcsolat, mert nem egyeztetek abban, hogy ki mit szeretne. Ez nem változik meg egy hét alatt, lassú munka az egymás felé közelítés.

5. Beszéljetek őszintén a gyerekekkel, de ne osszatok meg túl sok információt, és ne ébresszetek hiú reményeket se

Tizenkét év alatti gyerekeknek valamit ilyesmi mondását javasolja Terry Gaspard: „Anyunak és apunak egy ideig külön kell lenni, hogy ki tudják találni, hogyan élhetnénk jobban együtt. Ezért most külön fogunk költözni egy időre. Mindketten nagyon szeretünk téged, és gondoskodni fogunk arról, hogy elég időt tölthess mindkettőnkkel.” Nagyobbak már kicsit több információval is megbirkóznak: „Nem tudjuk, sikerülni fog-e, de szeretnénk megpróbálni.” Arra nagyon kell figyelni, hogy a gyerekeknek semmi rosszat nem mondjatok a másik szülőről.

6. Nem randizhattok mással a próbaválás alatt

Képtelenség bizalmat építeni, ami az intimitás alapja, ami szükséges ahhoz, hogy folytatódhasson a kapcsolat, ha az ember mással létesít szexuális kapcsolatot. Ennek a szabálynak a megszegésével nagyjából vége az esélynek, hogy ti még egy működő pár legyetek.

7. Kapcsolódj ki, töltődj fel

Érzelmileg kimerítő ez a helyzet, illetve az az időszak, ami a próbaváláshoz vezetett, most töltsd fel az energiakészletedet. Pihentnek, nyugodtan, erősebbnek kell lenni ahhoz, hogy elvégezhesd azt az önismereti munkát, ami megmutatja majd neked a helyes utat.

8. Maradj optimista, és kapcsolódj a párodhoz

Ez kicsit az udvarlási szakaszhoz hasonlít. Más, új módokon kapcsolódjatok egymáshoz. Kis meglepetések vagy heti közös vacsorák. A napi, sűrű, gondokat megosztó és feladatokat kiosztó kommunikáció szüneteljen, viszont a kellemes kapcsolódásokba vigyetek új színt.

Egy dolog szinte biztos: ha nem vagytok képesek, vagy valamelyikőtök nem képes kompromisszumokat hozni, akkor nem igazán van esély az elégedett közös életre. Ha nincs nagyon-nagyon durva ellentét köztetek, ha nincs a kapcsolatban bántalmazás, akkor viszont a távolság erősítheti az egymás iránti pozitív érzéseket is. Ezalatt pedig kitalálhatjátok egyénileg is, hogy mire van igazán szükségetek, és el is juthattok olyan megértésekhez, amikkel a kapcsolat tovább tud működni.

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek