Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A mediterrán étrend segíti azoknak a hasznos bélbaktériumoknak a termelődését, amelyek hozzájárulnak az egészség megőrzéséhez időskorban – állítja egy friss kutatás.
A bélflórát alkotó baktériumok egészségre hasznos hatását számtalanszor bizonyították már a tudósok, csakúgy mint az ún. mediterrán diéta előnyeit. Most öt ország szakemberei készítettek egy kutatást a témában, amelyből az is egyértelműen kiderül, mennyire jótékony hatással van ez az étrend az idősebbek egészségére – számol be a Medical Xpress.
Egy éven át követték a mediterrán étrendet
Nem véletlen, hogy napjaink egyik legnépszerűbb étrendjéről van szó, melynek alapját a zöldségek-gyümölcsök, az olajos magvak, a teljes kiőrlésű gabonák és a hüvelyesek, vagyis a mediterrán régióban könnyen megtalálható alapanyagok alkotják. Az étrend az olívaolajat használja legfőbb zsírforrásként, emellett a fehér húsok és tengeri halak fogyasztását ajánlja.
Korábbi kutatások már bizonyították, hogy a rossz, tápanyagban szegény étrend károsítja a bélflóra működését és csökkenti a hasznos baktériumok termelődését, minek következtében idősebb korban a szervezet könnyen legyengül és hajlamosabbá válik a betegségekre. Ebben a kutatásban a nemzetközi tudóscsapat egy éven keresztül követte nyomon több mint hatszáz, 65 és 79 év közötti, öt országból (Nagy-Britannia, Olaszország, Lengyelország, Franciaország, Hollandia) származó alany bélflóráját és általános egészségi állapotát. A résztvevők fele a mediterrán diéta egy különleges, idősekre kidolgozott változatát követte a vizsgált időszak alatt, míg a másik csoport tartotta magát korábbi étrendjéhez.
Alaposan felturbózta a bélflórát
Az eredmények önmagukért beszélnek: a mediterrán étrendet választó alanyok beleiben jócskán gyarapodott azoknak a baktériumoknak a száma, amelyek javítják az agyműködést és a memóriát, csökkentik a kifáradást és erősítik a szervezetet. Megcsappant viszont az egészségre potenciálisan káros, gyulladást okozó vegyületek mennyisége. Az is kiderült, hogy a kérdéses baktériumfajok többsége kulcsfontosságú feladatot lát el a bélflóra egyensúlyának fenntartásában, vagyis gátolja a káros mikroorganizmusok elszaporodását a belekben.
A változás oka elsősorban az volt, hogy a megváltozott étrend révén sokkal több hasznos étkezési rost, tápanyag és vitamin (főként C-, B6- és B9-vitamin, illetve réz, kálium, vas, mangán és magnézium) került az alanyok szervezetébe. Az eredmény független volt a résztvevők életkorától és testsúlyától (testtömegindexétől), és a különböző országokból származó személyek között sem mutatkozott eltérés.
A kutatók felhívják rá a figyelmet, hogy eredményeik nem jelentenek feltétlen oksági kapcsolatot az étrend és a bélflórát érintő változások között. A táplálkozáson kívül rengeteg más tényező – életkor, testsúly, különböző betegségek – is befolyásolja a belekben található baktériumállomány összetételét, ezek külön vizsgálatára nem tértek ki a kutatásban. Ettől függetlenül a mediterrán diéta bárkinek jó szívvel ajánlható – időseknek és fiatalabbaknak egyaránt –, akik szeretnék megőrizni bélflórájuk egészségét és általános testi és lelki jóllétüket.
