Ezért olyan óriási kamu a méregtelenítés

A méregtelenítés jó pár éve divatos fogalom, bár vannak, akik kétségbe vonják, hogy jogosan használjuk-e a kifejezést. Szakértők mondják el a véleményüket.

A neten, a magazinokban és könyvekben is rengeteg tippet olvashatunk arról, hogy milyen különböző csodamódszerekkel szabadítsuk meg szervezetünket a káros anyagoktól. Az Elemental által megszólaltatott szakértők szerint azonban a szervezet saját magától is képes gondoskodni a méregtelenítésről, ezért aztán teljesen felesleges, sőt olykor egyenesen káros lehet a túlzásba vitt detox.

Nem is toxin a toxin

A méregtelenítő módszerek középpontjában a toxinok állnak, amik a közkeletű definíció szerint olyan, a szervezet által nem hasznosítható, káros anyagok, amelyek a különféle mesterséges táplálékok és a környezeti hatások, a rossz levegő, vegyi anyagokkal szennyezett víz stb. révén jutnak be és halmozódnak fel a testünkben. 

Pascal Imbeault, az Ottawai Egyetem sejtbiológusa szerint azonban alapvetően tévesen használjuk a szót, toxinok ugyanis valójában a növényekben és az állatokban – sőt az emberi sejtekben is – termelődnek. Amit a köznyelvben helytelenül ezzel a szóval jelölünk, azok a környezetben található, szennyező vegyületek, így a megfelelő kifejezés valójában a toxikus hatású anyagok lenne. Ezek forrásai például a rovarirtó szerek, az égésgátló anyagok vagy az elektronikai ipar által a nyomtatott áramkörök gyártásához használt PCB-vegyületek, amikkel a modern civilizációban élő ember napi szinten találkozik, így gyakorlatilag lehetetlen kikerülni őket.

Mindennap találkozol mérgekkel
Mindennap találkozol mérgekkelFotó: shorrocks / Getty Images Hungary

Kérdés, hogyan lehet ezeket kiűzni a szervezetünkből. Imbeault szerint ezen a téren még több a félreértés. A toxikus hatású anyagok egy része például egyszerűen verejték révén távozik az emberi testből – bár jóval több jut be a szervezetünkbe annál, mint amennyit képesek vagyunk kiizzadni, részben azért, mert a szervezet tárolja ezeket az anyagokat. Egy másik részük lipidekhez vagy zsírsejtekhez kapcsolódva kerül be a szervezetünkbe azokkal a táplálékokkal, amelyek lipideket tartalmaznak, különös tekintettel a zsíros ételekre. És mivel ezeknek a többsége vízben nem oldódik: hiába izzadja szét magát az ember, nem fognak távozni belőle.

Ebből következne, hogy a legjobb módszer a szennyező anyagok eltávolítására a fogyás, vagyis a zsírsejtek mennyiségének csökkentése (amik mindig hoznak magukkal toxikus anyagokat). Imbeault azonban, amikor kutatásai során megfigyelte, hogyan változik a PCB-vel való fertőzöttség szintje egy kiadós fogyókúra alatt, nem így tapasztalta. Mint kiderült, a zsírsejtek számának csökkenésével nőtt a bennük található toxikus anyagok koncentrációja. A szakember szerint tehát az egyetlen valódi megoldás, ha megpróbáljuk száműzni az étrendünkből a lipideket tartalmazó táplálékot, azaz minél több zöldséget és gyümölcsöt eszünk, a növényi étrend ugyanis bizonyítottan a legkevésbé toxikus.

A bőr a szervezet védelmi bástyája

Az említett mesterséges mérgező anyagokon kívül rengeteg természetes toxinnal is találkozunk a mindennapi életben. Minden élőlény termel hulladékot, salakanyagot, amelyek egy része ártalmas lehet az emberre – ezek az igazi toxinok. Szervezetünk telis-tele van különféle baktériumokkal és más mikroorganizmusokkal, immunrendszerünk azonban képes kiszűrni és megsemmisíteni azokat, amelyek kárt okozhatnak.

A test első védelmi bástyája a bőr: az egészséges emberi bőr külső felületén egy hasznos baktériumokból és gombákból álló „közösség” működik, amelyik megvéd minket a környezetből ránk leselkedő toxikus organizmusok támadásától, és így elkerülhetjük a gyulladások és fertőzések kialakulását.

A hidratált bőr nem csak esztétikai kérdés
A hidratált bőr nem csak esztétikai kérdésFotó: andresr / Getty Images Hungary

Ezenkívül a bőr másféle védelmi módszerekkel is rendelkezik: a bőrfelszín alatti rétegben működnek a keratinociták – ezek olyan sejtek, amelyek egyfajta természetes antibiotikumként pusztítják a kórokozókat és toxikus anyagokat.

Ahhoz azonban, hogy ez a védelmi mechanizmus hibátlanul működhessen, meg kell őriznünk a bőrünk egészségét. Ha a bőr száraz és dehidratált, a keratinociták nem képesek megfelelően szigetelni, így a toxinok át tudnak hatolni a megrongálódott sorompón és gyulladásokat, fertőzéseket okoznak. A bőr megfelelő hidratáltságáról való gondoskodás tehát nem csupán esztétikai kérdés, ne hanyagoljuk el!

Belső méregtelenítő rendszer

De nem csupán a bőr nyújt védelmet a káros anyagokkal szemben. Külön belső rendszer hivatott a szervezetbe került toxinok megszűrésére és eltávolítására, amelynek központi szerve a vese. A lipidekhez kapcsolódó toxikus anyagokkal ellentétben sok káros vegyület (mint például a műanyaggyártásban használt biszfenol A) vízben oldódik. A vese kiszűri ezeket az anyagokat a véráramból, majd a húgyhólyagba továbbítja őket, így végül a vizelettel távoznak szervezetből. A vesék felelnek mind a szervezet természetes működése során keletkező melléktermékek – savak, anyagcsere-hulladékok –, mind pedig a környezetből származó mérgező anyagok – nehézfémek, ólom stb. – eltávolításáért.

A méregtelenítés titka, hogy ne mérgezzük magunkat...
A méregtelenítés titka, hogy ne mérgezzük magunkat...Fotó: fcafotodigital / Getty Images Hungary

A legjobb, amit tehetsz a hatékony veseműködés érdekében, hogy minél több folyadékot iszol – tanácsolja Leslie Gewin, a Vanderbilt Egyetem orvosi karának adjunktusa. Ezen túlmenően viszont szükségtelen a további méregtelenítés, mert a szervezet pontosan tudja, miként dobja ki magából a haszontalan anyagokat. A manapság divatos tisztítókúrák a szakember szerint valójában több kárt okoznak, mint amennyit használnak. Gewin különösen óva int a béltisztító beöntéstől, amely egy bizonyos fokig valóban képes kipucolni a bélrendszert, de rengeteg olyan természetes vagy idegen toxin létezik, amelyek esetében semmilyen változást nem idéz elő.

Ugyanígy érdemes kerülni a különféle növényi alapú táplálékkiegészítőket. Ezek többsége ártalmatlan, de mivel általában semmilyen klinikai ellenőrzésen nem mennek át, előfordulhat, hogy épp ezek révén juttatunk szervezetünkbe növényi alapú toxinokat. Azért mert valami növényi alapú, még nem jelenti azt, hogy csakis egészséges lehet: a legkártékonyabb toxinok éppenséggel a növényekből származnak.

Összefoglalva tehát: teljesen felesleges méregtelenítő kúrákra, beöntésekre és hasonlókra költeni a pénzt, mert a szervezet természetes védelmi rendszere elvégzi a szükséges munkát. Fontos viszont, hogy egészségesen táplálkozzunk (azaz ne vigyünk be sok mérget), ez pedig sok gyümölcsöt és zöldséget jelent, és persze, hogy kellő mennyiségű folyadékot igyunk. Mást nem is kell tenni a méregtelenítés ügyében – állítják egyöntetűen a szakemberek.

Mustra