Ez volt a világ legelső automatája: meglepő, mit árultak benne az ókorban

Különböző terméket árusító, színes automaták
Olvasási idő kb. 2 perc

Amikor a pályaudvarokon aprót dobunk a kávégépbe, bele sem gondolunk, hogy egy több mint kétezer éves technológiát használunk. A történelem legelső automatáját ugyanis az ókori görögök alkották meg, de csoki vagy üdítő helyett valami egészen mást csapoltak belőle.

A modern automaták ősét egy kivételes elméjű görög matematikus és mérnök, Alexandriai Hérón alkotta meg az első évszázadban. Hérón nem szerette az unalmas elméleteket, sokkal jobban érdekelték a kézzel fogható, működő gépezetek, így joggal tartják őt a kísérleti fizika egyik atyjának.

Megelőzte a korát: ő építette meg a történelem első gőzzel hajtott eszközét (az eolipilát), valamint a szélmotort és az ókori „robotokat” is. Egyik legérdekesebb találmánya azonban az az érmebedobós automata volt, aminek a felépítését Pneumatica című, korszakalkotó művében rajzolta le.

Szenteltvíz, hajszálpontosan kimérve

De vajon miért volt szükség egy ilyen trükkös gépre kétezer évvel ezelőtt? A választ a korabeli egyiptomi templomokban kell keresni. A papság megelégelte, hogy a hívők gyakran jóval több drága szenteltvizet mernek maguknak, mint amennyiért a becsületkasszánál fizettek. Hérón egy egyszerű, de tévedhetetlen mechanikai csapdával orvosolta a problémát, áram és chipek nélkül.

Az első automata, egy szerekezet látható, mely az első százabdan szenteltvizet adagolt
A világ első automatája

A szerkezet működése pofonegyszerű volt: a látogatónak egy bronzérmét kellett bedobnia a gép tetején lévő nyílásba. A pénz odabent egy mérlegszerű emelőkar lapos tálcájára esett. Az érme súlya lefelé billentette a kart, ami egy emelőszerkezettel kinyitott egy szelepet a víztartály alján.

Amíg a szelep nyitva volt, pontosan kimért mennyiségű szenteltvíz csorgott ki a hívő edényébe.

Ahogy a kar egyre jobban megdőlt, az érme egy ponton lecsúszott róla egy belső perselybe. A súly eltűnésével az emelő visszabillent az eredeti helyzetébe, a szelep bezárult, a víz pedig azonnal elállt.

Bár azóta a rágcsálnivalók, eszpresszók és egyéb tárgyak teljesen átvették a hatalmat a bedobós gépek felett, lenyűgöző belegondolni, hogy a mindennapi kényelmünket szolgáló technológia mechanikai alapjai már kétezer éve is tökéletesen működtek.

Nemcsak automaták, gyorséttermek is voltak már az ókorban: ilyen ételeket árultak bennük.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?