Különös aranyérme-medált fedezett fel egy kincskereső fémdetektora segítségével Norfolkban. A feltehetően a 9. századból származó érme Keresztelő Jánost ábrázolja, ami meglehetősen szokatlan annak tükrében, hogy a pogány vikingekhez tartozhatott.
A kutatók szerint a lelet egyszerre egyedi és titokzatos, és számos kérdést vet fel a korai középkor Európájának vallási és kulturális viszonyaival, illetve a vikingek világnézetével kapcsolatosan.
A kutatókat is meglepte a rejtélyes aranyérme
Simon Coupland numizmatikai szakértő a BBC-nek nyilatkozva bizarrnak és szokatlannak nevezte a leletet, kiemelve, hogy az eltér minden mástól, amit korábban ebből a korszakból dokumentáltak.
Az érmére egy fémdetektoros kincskereső talált rá Dunton közelében, Fakenhamtől nyugatra. Az átlyukasztott aranymedál a solidus néven ismert érme mintájára készült, amelyet eredetileg a késő római és bizánci korban használtak. Bár egy része hiányzik, így is megállapítható, hogy rendkívüli darabról van szó.
Az érme egyik oldalán profilból egy szakállas alak látható, akit a latin felirat Keresztelő Jánosként azonosít.
A hátlapon pedig egy szövegrészlet jelenik meg, amely a kutatók szerint a baptista és evangélista szavakat takarja. Ez már önmagában is kiemeli a leletet az ebből a korból származó érmék sorából.
Minden szempontból kilóg a sorból
A 9. századi Nyugat-Európában – különösen a Karoling-dinasztia idejében – a vert pénzérméken általában királyok vagy császárok szerepeltek, nem pedig vallási személyek.
A szentek vagy Krisztus ábrázolásai inkább a Bizánci Birodalomhoz kapcsolódtak.
A felfedezés így megkérdőjelezi az általunk ismert történelmi mintákat. A szakértő megjegyezte, nem is ismer más Karoling-kori érmét, amelyen Keresztelő János szerepelne, így a lelet ilyen szempontból egyedülállónak tekinthető.
Keresztelő János vagy Bemerítő János a keresztény kultúrában prófétaként és Jézus előfutáraként ismert. Ő volt az, aki a legenda szerint felkészítette az embereket Jézus eljövetelére, és bűnbánatot hirdetett. Neve onnan ered, hogy a Jordán folyó vizébe merítette az embereket - ez alapozta meg a Szentlélek általi bemerítés és a keresztelés szentségét a keresztényeknél.
A próféta megjelenése az érmén a történelmi kontextus fényében felettébb furcsa. A Kr. u. 870 körüli időszakban Kelet-Anglia királyságát vikingek hódították meg, a skandináv telepesek pedig értelemszerűen nem a keresztény vallást gyakorolták. Ez felveti a kérdést:
miért készítettek vagy viseltek volna olyan tárgyat, amely egy meghatározó keresztény személyiséget ábrázol?
A rejtélyt tovább mélyíti, hogy bár a betűtípus arra utal, hogy a 860-as vagy 870-es években vert pénzekkel összhangban az érme a 9. század végéről származik, ikonográfiája nem felel meg a kor normáinak.
Múzeumba kerülhet
Az érmemedált jelenleg az Egyesült Királyság hivatalos értékelési folyamatának keretében vizsgálják. Ez eldöntheti, hogy kincsként az államot illeti-e meg. Ha igen, a Norwich Castle Museum gyűjteményébe kerülhet, az intézmény már be is jelentette, hogy igényt tartana rá.
Hiányos állapota ellenére a szakértők egyetértenek abban, hogy a lelet rendkívüli jelentőségű, és átalakíthatja a történészek viking és keresztény társadalmak közötti kölcsönhatásról alkotott képét. Merőben szokatlan kialakítása és ikonográfiája egyaránt azt mutatja, hogy a 9. századi Európa kulturális világa összetettebb volt, mint azt eddig gondolták.
Kapcsolódó: Egy elmélet szerint a vikingek nemcsak a mai Egyesült Királyság területére jutottak el, hanem 1700 évvel ezelőtt Amerikában is megfordultak.
