Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Halley-üstökös csóváján halad át a Föld a következő napokban. Az Éta Aquaridák néven ismert meteorraj idén is látványos csillaghullást ígér, bár a Hold fénye ronthatja a megfigyelési körülményeket.
Május elején éri el maximumát az év egyik leggyorsabb meteorraja, az Éta Aquaridák, amelynek hullócsillagai szabad szemmel is megfigyelhetők lesznek – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-vel.
Csodálatos lesz az ég, de nem mindenki láthatja
A tájékoztatás szerint a legtöbb meteor május 6-án, a hajnali órákban lesz látható. A jelenséget a Halley-üstökösből származó porszemcsék okozzák, amelyek akár másodpercenként 67 kilométeres sebességgel lépnek be a Föld légkörébe, ahol felizzanak.
A „hullócsillagként” ismert fényjelenség valójában apró részecskék felhevülése: a légkörbe jutva elégnek, és fényt, valamint hőt bocsátanak ki.
Az Éta Aquaridák a Halley-üstököshöz köthető meteorrajok közé tartozik: a Föld pályája évente kétszer metszi az üstökös pályáját, ami májusban egy intenzívebb, októberben pedig egy gyengébb meteorraj kialakulását eredményezi.
Ideális körülmények között óránként akár 50 hullócsillag is megfigyelhető, Magyarországról azonban a radiáns alacsony helyzete miatt ennél kevesebbre, mintegy 10–20 meteorra lehet számítani. A láthatóságot tovább ronthatja a Hold fénye, amely a hajnali órákban is jelentős háttérvilágítást ad az égboltnak, csökkentve a halványabb meteorok észlelhetőségét.
A szakemberek szerint a jelenség megfigyelésére a legkedvezőbb időszak május 6-án hajnalban várható.
Ritka, de rendszeres vendég az üstökös
A Halley-üstökös az egyik legismertebb és legjobban kutatott üstökös a Naprendszerben, amely nagyjából 76 évente kerüli meg a Napot, így ritkán, de visszatérően figyelhető meg a Földről.
Nevét Edmond Halley angol csillagászról kapta, aki elsőként ismerte fel, hogy az 1531-ben, 1607-ben és 1682-ben megfigyelt fényes üstökös ugyanaz az égitest volt, és helyesen megjósolta visszatérését is.
Az üstökös magja jégből, porból és kőzetből álló „piszkos hógolyó”, amely a Nap közelébe érve felmelegszik, és gázokat, valamint port bocsát ki, létrehozva jellegzetes csóváját. A Föld évente kétszer is áthalad az üstökös pályáján hátrahagyott törmelékfelhőn, ami olyan meteorrajokat eredményez, mint a most megfigyelhető Éta Aquaridák vagy az októberi Orionidák.
A Halley-üstökös legutóbb 1986-ban volt látható a Földről, következő visszatérésére 2061 körül lehet számítani.
Ha tetszett ez a cikk, olvasd el azt is, hogy milyen veszélyes kísérletre készül a NASA.
