Medgyaszay Vilmának a legnagyobb költők írtak sanzonokat: a Miminek becézett színésznő együtt dolgozhatott Szép Ernővel, Heltai Jenővel és Babits Mihállyal is.
Évtizedeken át volt a fővárosi kabarék körülrajongott dívája, a sanzonok koronázatlan királynője. A fővárosi színházlátogatók sokszor Medgyaszay Vilma tolmácsolásában ismerték Ady, Babits vagy éppen Szép Ernő sorait, Juhász Gyula pedig verset írt hozzá. Ő maga azonban leginkább a Bartók és Kodály népdalfeldolgozásaiból készült estjére volt a legbüszkébb.
„Az ő előadásában az útszéli kuplé is dallá nemesedett, és a legelvontabb dal is megtelt a kuplék szikrázó izgalmaival” – írta róla a magyar kabaré megteremtője, Nagy Endre, aki szerint a színésznő „betegesen fátyolozott hangja olyan volt, mint a harmattal befuttatott nemesgyöngy”.
„Ifjúság, szépség és hang, parázs szív és mézes humor, minden, de minden együtt volt Medgyaszay Vilmában, a magyar sanzon nemtőjében”
– vélekedett Szép Ernő, aki máskor is hasonló szuperlatívuszokban beszélt Medgyaszayról: „(…) megjelent a függöny előtt Medgyaszay Vilma, akit Miminek becézett az ország, aki elbűvölte-bájolta művészeinket és közönségünket a Kárpátoktól az Adriáig. Az Ő varázsára, az Ő kedvéért írtuk a chansonokat. Mondhatnám Őt a chanson Blahájának…”
Édesanyja nem hitt a tehetségében
Pedig a Stand Vilma néven, Aradon 1885-ben született Medgyaszay Vilma drámai színésznőnek készült. Édesanyja, Medgyaszay Ilka énekesnő óva intette az énekes pályától: „Édesanyám nem hitt benne, hogy elegendő énekhangom lesz, ezért íratott prózai színiiskolába” – nyilatkozta egy interjúban. Medgyaszay a Vígszínház színiiskolájának vizsgaelőadásán a Makrancos hölgy címszerepét alakította, s ez olyan jól sikerült, hogy Krecsányi Ignác rögtön szerződtette a Budai Színkörbe.
Iluska és a sanzonok királynője
Az igazi ismertséget azonban a Király Színház hozta meg számára: ekkor Iluskát alakította a Fedák Sári által játszott János vitéz mellett. A darabra a férfi nézők nem (csak) miatta váltottak jegyet: a nadrágszerepet játszó Fedák Sári igen pikáns látványnak számított. Mindenesetre a darab Medgyaszay Vilmát is olyan sikeressé tette, hogy 1916-ban a Színházi Élet tematikus számot szentelt a színésznőnek.
Az elkövetkező években fellépett a Magyar Színházban és a Fővárosi Operettszínházban is. Későbbi nyilatkozata szerint egy idő után „meguntam az ostoba librettók hosszú sorát, s szerződésszegéssel átmentem a Madách Színházba, az első irodalmi kabaréba, ahol magyar írók verseit énekelhettem”. Medgyaszay igazi műfajának ugyanis a sanzon bizonyult. A huszadik század elejétől kezdve ez a műfaj nálunk is egyre népszerűbb lett; s Medgyaszay búgó hangja, valamint a dalok igényes előadásmódja vonzotta a kabarékba a közönséget.
Ady „pikáns dalt” írt a színésznőnek
A színésznő Babits, Kosztolányi, Gábor Andor, Szép Ernő, Emőd Tamás, Heltai Jenő megzenésített verseit tolmácsolta, Ady pedig kifejezetten az ő számára írta A Zozó levele című költeményét. Az anekdota szerint a költő „Várjon csak, Mimi, írok én magának egy pikáns dalt!” felkiáltással távozott Budapestről, s Párizsból küldte a művésznő lakására a „pikáns dal” kéziratát, amelyben a párizsi (utcai) lányok kelyhéről elmélkedik: „Bús virág a párisi lány, // Halvány kelyhét ahogy kinyitja, //Eljön a Pénz és leszakítja.”
Ugyancsak Medgyaszaynak szólt a kevésbé pikáns, inkább tragikus Kató a misén című vers. A művésznő 1940-ben, Ady halála után 21 évvel mindenkit meglepett, amikor kiderült: egy ismeretlen Ady-szöveg kézirata is lappang nála. A Lányos anya izenete című vers valószínűleg szintén dalszövegnek íródott:
„Jöhetsz, siess, leáldozóra botlott
A híres nyári nap,
Holnap, ha akarod, szeretlek
Büszkén egy lány miatt.”
Medgyaszay színházai
A színésznő az Andrássy úti Modern Színpadon adta elő az Ady-dalokat, amelyeket Reinitz Béla zenésített meg. A színház igazgatását 1913-ban két évre átvette Nagy Endrétől, majd 1918-ban az Eskü téren önálló színházat alapított, de a vállalkozás rövid életű volt: a közönség inkább sanzonokat a kabarédalokat hallgatott szívesen, nem pedig a színház által favorizált komolyzenét. 1925-ben Juhász Gyula is verset írt hozzá:
Megédesíted, a könnyet szemünkben,
S megszenteled ajkunkon a mosolyt,
S meglengeted a gyász fölött derűsen
Az Örömet, e ritka lobogót!
Medgyaszay Vilma az 1920-as és 1930-as években leginkább külföldön lépett fel, a második világháború után, 1945-ben pedig Kodály Zoltán segítségével a mai Bábszínház helyén megnyitotta a Medgyaszay Színpadot, de a közönség a Vidám Színpadon is sokszor láthatta.
Munkásságáért 1954-ben elnyerte a Kiváló művész elismerést, 1958-ban pedig Kossuth-díjat kapott, annak ellenére, hogy az ötvenes években, a Rákosi-korszakban a sanzonok erősen háttérbe szorultak a mozgalmi dalok mellett. Ezt a magyar sanzon királynője igencsak nehezményezte: „Néha azért kicsit elszomorodom... A dal, a megzenésített költemény lassan kikopik a magyar színpadról. A költők nem gondolnak ránk, nem írnak nekünk, amint ez valaha, a kabaré kezdetén volt” – panaszkodott egy interjúban.
Medgyaszay Vilma három házassága
Medgyaszay Vilma háromszor ment férjhez. Első férje, Mayer Ernő orvos 1912-ben vezette oltár elé, de három évvel később elváltak. 1917-ben Vámos Árpád színházi titkárhoz ment feleségül, ez a házasság 1931-ig tartott, de már az 1920-as évek közepén megromlott: „A művésznő évekkel ezelőtt ment nőül Vámos Árpád színházi titkárhoz, akit a rajongásig szeretett. Vámos szintén szerette feleségét, később azonban elhidegült tőle. Medgyaszay Vilma emiatt gyakran tett szemrehányást férjének, amiből számos alkalommal éles szóváltások keletkeztek. A viszály néha olyan hangos volt, hogy a szomszédok is figyelmesek lettek rája.
Előfordult az is, hogy Medgyaszay és férje társaságban, vagy az utcán is összeszólalkoztak és néha heves szóvita keletkezett a házastársak között”
– mutatta be az énekesnő házasságát a Kassai Ujság. 1925 áprilisában a színésznő kis híján végzetes lépésre szánta el magát. Miután férje hidegen közölte vele, hogy elutazik, a színésznő fürdőt kért a szobalánytól, majd magára zárta a fürdőszoba ajtaját, és kinyitotta a gázcsapot.
Harmadik férje, Horváth Henrik műfordító (és a művésznő zongorakísérője) mellett végre önmaga lehetett. Palotai Erzsi így emlékezett vissza a házaspárra: „Mimi volt a sistergő középpont. Nevetett, tréfált, énekelt, mesélt. Horváth Henrik nemigen szólalt meg, csak nézte, élvezte és csodálta a tüneményt, aki a felesége.” Horváth 1947-ben bekövetkezett halálakor a 62 éves színésznő mély gyászba esett: nem lépett színpadra, nem válaszolt a telefonhívásokra, nem járt el sehová. „Te nem tudod, nem tudhatod, mi a magány. Magányosnak maradni. Öregen, magányosnak. (…) semmi öröm, semmi szépség nem ér fel a fájdalommal... A töménységével... A mindigségével... Én nem eloszlatni akarom a fájdalmamat. Nem elhessegetni. Megtartani akarom” – mondta élete alkonyán Palotai Erzsinek.
Medgyaszay Vilma 1972-ben, 86 évesen távozott az élők sorából. (Borítókép: Fortepan / Magyar Bálint)
Kapcsolódó: A nadrágszerep és a primadonnák által viselt, testhez simuló nadrág sok férfinézőt vonzott a színházba
