A 18. század egyik legjelentősebb amerikai államférfija pontosan tudta, hogyan kell optimálisan kihasználni a rendelkezésünkre álló időt. Módszere számunkra is tanulságos lehet.
Benjamin Franklin (1706–1790) leginkább az Egyesült Államok egyik alapítóatyjaként ismert, de politikai és diplomáciai munkássága mellett feltalálóként, íróként, zeneszerzőként, természettudósként, filozófusként és társadalmi aktivistaként is jól ismert. Korának egyik legbriliánsabb elméje szigorú napirend szerint élte életét, mely ma is, mintegy háromszáz évvel később, hasznos tanácsokkal szolgálhat számunkra, miként hozzuk ki a legtöbbet a rendelkezésünkre álló időből – olvasható a Business Insider hasábjain.
Egy zseni életviteli tanácsai
Életének nyolcvannégy éve alatt Benjamin Franklin valódi polihisztorként működött, de hogyan volt képes ennyi mindenre időt szakítani, miközben neki is ugyanúgy csupán huszonnégy óra állt rendelkezésére egy nap, mint bármelyikünknek? Először is Franklin tizenhárom címszóba gyűjtötte mindazokat az erényeket, melyek alapján életét szervezni kívánta. Ezek: a mértékletesség, a csönd, a rend, a határozottság, a takarékosság, a szorgalom, az őszinteség, az igazság, a mérséklet, a tisztaság, a nyugalom, a makulátlanság és az alázat.
Az erényeket fontosságuk szerint rendezte sorrendbe, és arra törekedett, hogy egyenként sajátítsa el őket, ahelyett, hogy egyszerre vágjon neki mindnek. Egészen addig nem kezdett bele a következőbe, amíg nem teljesítette az adott erény esetében maga elé kitűzött célt. Franklin precíz naplót vezetett, melybe minden este lejegyezte, miként halad az egyes erényekkel, milyen hibákat vétett, illetve milyen tanulságokat vont le aznapi fejlődésével. A tizenhárom erény mentén alakította ki pontos és mindenkorra érvényes napi beosztását, melynek alapja az a filozófia volt, hogy lehetőleg minél többet hozzunk ki a rendelkezésünkre álló időből. Mint mondotta: „Te késlekedhetsz, az idő nem fog”.
Mik tehát a legfontosabb tanulságok?
Ne bonyolítsd túl
Franklin napi tervének egyik lényege annak egyszerűségében rejlett. Úgy vélte, sohasem szabad terjedelmes listákkal fárasztanunk magunkat az elvégzendő teendőkről – szorítkozzunk az alapvető dolgokra, melyek meghatározzák napi rutinunkat. Ennek érdekében a tudós-politikus hat szakaszra osztotta a nap huszonnégy óráját, melyek egyike az alvási időszak – este 10-től hajnali 5-ig, hét órán keresztül. Felkelés után 5 órától 8 óráig a reggeli teendők vannak soron: a mosdás, a reggelizés és az imádkozás mellett az is fontos, hogy ilyenkor átgondoljuk, mit is szeretnénk tenni, milyen eredményeket szeretnénk elérni aznap. 8 órától délig a munkáé a terep, majd 12-től délután 2-ig az ebéd, illetve a pénzügyek átnézése, esetleg olvasás az ajánlott tevékenység. 2-től este 6-ig szintén munka következik, majd 6-tól este 10-ig a dolgok helyükre tétele, vacsora, zenehallgatás, beszélgetés, illetve a nap eseményeinek feldolgozása, a tanulságok levonása történik. Ennyire egyszerű.
Feküdj le és kelj fel mindennap ugyanabban az időben
Mint említettük, Franklin minden nap pontosan este 10-kor bújt ágyba, majd reggel 5 órakor ébredt, hét órán keresztül szundítva. Számos kutatás bizonyította már, mennyire fontos számunkra a megfelelő és elegendő mennyiségű alvás, aminek egyik kulcsa a pontos alvási rutin kialakítása. Gyakran megeshet persze, hogy bizonyos életkörülmények miatt nem tudunk idejében lefeküdni, majd másnap a tervezett időben felkelni, érdemes azonban arra törekedni, hogy amennyire csak lehet, ne térjünk el a magunk számára felállított rendtől. Ez segít könnyebben elaludni és kipihentebbnek éreznünk magunkat.
Fontos a csendben, magunkban töltött idő
Ébredés után, illetve lefekvés előtt Franklin mindig szakított időt rá, hogy csendben átgondolja magában az aznapi teendőket, történteket, és a reggeli ima sem maradhatott ki az életéből. Ez segített neki, hogy összeszedje gondolatait, és könnyebben eligazodhasson az életben.
Mindig tervezz előre
Mivel hősünk minden reggel pontosan megtervezte, milyen teendők elvégzésébe fogja idejét és energiáját fektetni, képes volt mindvégig az adott célokra koncentrálni, nem kellett fejvesztetten rögtönöznie, ha esetleg nem várt szituációk merültek fel, és se idejét, se erőforrásait nem kellett felesleges dolgokra fecsérelnie.
Gondold át, mi is történt aznap
Ha lefekvés előtt levonjuk a nap tanulságait, összegezzük a nap élményeit, pontos képet kaphatunk róla, mennyire is telt hasznosan az elmúlt huszonnégy óra, miben lehetne változtatni napi rutinunkon, esetleg mit érdemes fejlesztenünk magunkban. Franklin minden este az alábbi kérdést tette fel magának: „Mennyi jót cselekedtem a ma?”.
A szabadidőt se töltsd haszontalanul
A munka mellett a hasznos szabadidős tevékenység is fontos volt számára, mellyel garantálta, hogy egyetlen perce se menjen veszendőbe. Érdemes elolvasnunk egy jó könyvet vagy érdekes újságot, meghallgatnunk egy új zeneművet vagy albumot, esetleg valamilyen hangszeren játszanunk, nem utolsósorban pedig társaságban töltenünk az időnket, megvitatva az élet fontos dolgait másokkal.
Szakíts időt a tanulásra és a művelődésre
Ehhez kapcsolódva, érdemes mindig időt szakítanunk arra, hogy új dolgokat ismerjünk meg, gyarapítsuk ismereteinket a világról és saját magunkról. Ennek révén olyan előnyökre tehetünk szert, melyekre nem is gondolnánk.
Oszd szakaszokra az idődet
Franklin, mivel hat szakaszra osztotta fel napirendjét, gondoskodott róla, hogy a különböző tevékenységek ne folyhassanak egymásba, vagyis mindig pontosan az adott feladatra koncentrálhasson. Különösen fontos ez a kétszer négyórás munkával töltött időblokk esetében, melyeket egy kétórás pihenési idő választ el egymástól, így garantálva, hogy a túlzásba vitt munka nem megy a hatékonyság rovására.
Munka után mindig rakj rendet
Menetrendjében az esti teendők fontos része, hogy a munkavégzést követően helyreállítsuk munkakörnyezetünket, visszategyük helyükre a dolgokat. Ezzel nagy szolgálatot tehetünk saját magunknak, hiszen nem másnap reggel, a munka rovására kell azzal töltenünk időnket, hogy rendet teremtsünk az előző este otthagyott káoszban. A nap végén hiába érezzük úgy, hogy legszívesebben azonnal hazarohannánk, csapot-papot otthagyva, érdemes egy kis időt szánni a rendcsinálásra.
Ne a tökéletesség elérése lebegjen a szemed előtt
Maga Franklin is sokat küzdött azzal, hogy pontosan betartsa a saját maga részére előírtakat, és majdnem feladta céljait, mielőtt rájött, hogy nem a tökéletesség elérése, hanem a folyamatos fejlődés a valódi cél. Ha nem sikerült minden úgy, ahogyan terveztük, ne csüggedjünk, hanem dolgozzunk azon, hogy legközelebb jobban teljesítsünk, sikeresebben vegyük a magunk elé kitűzött akadályokat. Ez a hozzáállás sokkal nagyobb hasznunkra válhat, mint a folyamatos perfekcionizmus.
Érdemes tehát észben tartanunk a gondolatait, és ennek alapján kísérleteznünk a 18. század egyik legnagyobb lángelméjének ránk hagyott „életviteli tanácsaival”. Gondoljuk át, miként tudjuk azt beépíteni mindennapjainkba úgy, hogy hasznos és gyümölcsöző legyen számunkra.
