Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Koreai kutatók újszerű jelenséget fedeztek fel annak magyarázatára, hogy miért táplálkozunk társaságban egészségtelenebbül, mint egyedül, vagy mint ahogyan előzetesen elterveztük. Szerintük azért vagyunk hajlamosabbak magasabb kalóriatartalmú ételt-italt fogyasztani ilyenkor, hogy a másikat megóvjuk a választása miatti negatív érzéseitől.
Tegyük fel, hogy estére megbeszéltél egy találkozót az egyik nagyon jó barátoddal. Egy olyan helyre fogtok beülni, ami fantasztikus hamburgerválasztékáról és kézműves söreiről híres. Sebaj, gondolod, biztosan adnak valamilyen salátát is, vizet pedig mindig lehet kérni. Megérkezik az ismerősöd, aki rögvest megrendeli az étlapon szereplő legbrutálisabb adag burgert a lehető legcukrosabb limonádéval.
Most rajtad a sor: maradsz az előzetes forgatókönyvnél, vagy eddig tartott az egészséges táplálkozás iránti elköteleződésed?
Youjae Yi, a Szöuli Nemzeti Egyetem professzora és munkatársai pontosan ilyen helyzetekben vizsgálták azt, hogy az emberek egészségtudatos viselkedésére miként hat a társak jelenléte. A tanulmány 2018 novemberében jelent meg a Social Influence (Társas befolyás) c. szaklapban, eredményeiről pedig a Research Digest közölt összefoglalót.
A kutatás szerint a magas kalóriatartalmú ételek választása mögött a túlzott empátia állhat: nem szeretnénk, hogy a barátunknak bűntudata legyen a saját egészségtelen táplálkozása miatt, ezért önfeláldozó módon mi is jól bekajálunk. Mutatjuk, milyen kísérletekkel jutottak erre a következtetésre.
Terepkutatás az egyetemi kávézóban
A kutatók a kávézó által kiállított 649 számlán vizsgálták meg a magas és alacsony kalóriatartalmú ételek-italok fogyasztásának eloszlását. Azt találták, hogy az egyedül érkező vendégek körülbelül fele-fele arányban választottak kalóriadús és kalóriaszegény termékeket. Ugyanez volt a helyzet azoknál is, akik egy együtt helyet foglaló pár egyik tagjaként először rendeltek. Viszont a másodikként sorra kerülő személyek esetén meglepő eredményeket kaptak. Ha ismerősük alacsony kalóriatartalmú italt kért, az emberek 58 százaléka szintén azt rendelt. Azonban, ha előttük magas kalóriatartalmú cikkre esett a választás, akkor a másodikként jövő személyek 83 százaléka szintén ilyen ital mellett döntött.
A társ egészségtelenebb italra eső választása átlagban 33 százalékkal megnövelte annak az esélyét, hogy a személy maga is egészségtelen dolgot rendeljen.
A modellkövető viselkedés sokkal erősebb volt az egészségtelen választás, mint az egészséges választás esetén. A kutatók szerint azért utánozzuk a másikat, hogy ne érezze magát rosszul, ne legyen bűntudata, amiért magas kalóriatartalmú termékeket fogyaszt. Viselkedésünk hátterében tehát egyfajta önfeláldozás figyelhető meg. A jelenség leírására angolul az altruistic indulgence kifejezést alkalmazta a munkacsoport, amit némileg szabad fordításban altruisztikus habzsolásnak nevezhetünk.
Mi az az altruizmus?
Evolúciós pszichológiai szempontból az altruizmus olyan önzetlen viselkedés, amit az egyed a másik túlélése érdekében tesz, akár a saját kárára is segíti a fajtársát. Például egyes pókfajoknál a kikelő utódok megeszik az anyát, vagy némely madárfajnál bizonyos egyedek rikoltozással jelzik a ragadozó közeledtét, ami a többiek menekülését ugyan segíti, de számukra jóformán a biztos halált jelenti.
Gondolhatunk Dugovics Titusz egri várvédő állítólagos hősies ugrására is, amellyel megakadályozta a török zászló kitűzését. Altruista cselekedet lehet továbbá kamaszok azon ügyködése, amikor osztálytársukat saját érdemjegyük kockáztatásával segítik a dolgozatírás során.
Online kísérlet: számít, hogy kivel ülünk egy asztalnál?
A tanulmány második felében internetes kutatásukat mutatják be a szerzők, amelyben 174 Egyesült Államokban élő nőt (többet sajnos nem tudunk meg a mintáról) kértek meg a következő helyzet elképzelésére. A fiktív szituáció szerint egy hamburgerezőben kérnek ételt vagy egy barátjuk, vagy egy riválisuk rendelését követően. Melyik hamburgert választják: az egészségesebbet vagy a legnagyobb kalóriatartalmút?
Ha a barát rendelt egészségtelen kaját, 51 százalék szintén ezt az opciót választotta. Ha a rivális, akkor csak 29.
A kutatók a résztvevők motivációt is mérték. Statisztikai módszerek segítségével azt állapították meg, hogy választásuk hátterében nem a megfelelés vágya állt, hanem a másik érzéseivel való törődés. Nem azért választottak ők is egészségtelen ételt, hogy a társuk elfogadja és szeresse őket, hanem mert meg akarták óvni barátjukat a bűntudat kellemetlen érzésétől. A rivális esetén ez nem volt szempont, sőt! Az egészségtelen ételtől való tüntetőleges elhatárolódás akár még határozottabb szembesítést is jelenthet a nem egészségtudatos döntéssel. A szerzők így összegzik a tanulmány konklúzióját:
„A habzsolást általában egoisztikus, rövid távú élvezetet nyújtó, kontrollvesztett dolognak tartjuk. Altruisztikus formája azonban önfeláldozás, hiszen valaki lemond a preferenciáiról és az egészségéről azért, hogy óvja a másik érzéseit.”
Témajavaslatok kutatóknak, szakdolgozóknak
Youjae Yi szerint a jövőbeni tudományos munka egyik célja lehet azon tényezők feltérképezése, amik növelik vagy éppen csökkentik az altruisztikus habzsolás bekövetkezési valószínűségét (például függ-e a másik testsúlyától, hogy követjük-e a választását). Az ételek-italok elfogyasztását követő jellemző érzések feltárását szintén kiaknázandó kérdésként jelöli meg.
A legjobb mentség: csak téged kíméllek!
Én arra lennék leginkább kíváncsi, hogy a jelenség hátterében milyen mértékben fedezhető fel a kultúra hatása. Elképzelhetőnek tartom, hogy a Dél-Korea kollektivista társadalmában az egészségtelen étel kiválasztásánál valóban fontos szempont, hogy az asztaltársaságunk kellemesen érezze magát, illetve ne sértsük meg a döntésünkkel a velünk együtt étkezőt. Elvégre a kollektivista kultúrákban a személy egész önmeghatározása a közösséghez való tartozáson és a társadalmi hasznosságon alapul, a társak jólléte elsőbbséget élvez az egyén érdekeihez képest.
Magyarországon azonban élnék a gyanúperrel, hogy más volna a helyzet. Az előttünk rendelő barát döntése talán csak egy jó apropó arra, hogy mi is visszatérjünk azokhoz a kajákhoz, amiket noha egyre többen egyre cikibbnek érzünk, titkon azért még mindig eléggé szeretünk. Időnként bele is fér egy kis megingás.
