Ha a szokásosnál kevesebb idő telik el az első és az utolsó étkezésünk között, sokkal kevésbé valószínű, hogy elhízunk.
Egy kutatás szerint az elhízással, a cukorbetegséggel és más anyagcserével kapcsolatos rendellenességekkel és betegségekkel szemben is védelmet jelenthet, ha ugyanazt a kalóriamennyiséget nem egy 14-15 órás, hanem egy jóval rövidebb, 10 órás periódus alatt visszük be. A Science Daily szerint tulajdonképpen még a sejtek működését és a gének aktivitását szabályozó „belső óránknál”, azaz a cirkadián ritmusnál is jobban működik a dolog.
Böjtölő, kockás hasú egerek
Az öregedéssel egyre pontatlanabbá váló és a több műszakban dolgozók rendszertelen életvitele által összezavart cirkadián ritmusnak köszönhető, hogy reggelente az emésztésért felelős gének, éjszaka pedig a sejtek helyreállításáért felelős gének aktívabbak.
Azt már egy korábbi kutatás is bebizonyította, hogy ugyanaz a magas zsírtartalmú étrend sokkal veszélyesebb, ha a táplálékhoz éjjel-nappal hozzáférő egerek egész nap zabálhatnak. Ugyanaz a kalóriamennyiség ugyanis nem vezetett az egerek elhízásához, ha csak 8-10 óra állt az állatok rendelkezésére. Ezt a kísérletet most olyan rágcsálókon is megismételte Dr. Satchidananda Panda és csapata, amelyek esetében blokkolták a belső órát szabályozó gének működését.
Belső rendszer nélkül is működik
A hibás gének miatt általában elhíznak és megbetegszenek a rágcsálók, a belső órák nélkül tevékenykedő kísérleti egerek azonban pont úgy reagáltak a zsíros tápra, mint nem manipulált társaik: az egész nap zabáló egerek elhíztak, az ugyanazt a kalóriamennyiséget 10 óra alatt abszolváló, majd ezután koplaló egerek testsúlya és egészségi állapota viszont ideális maradt.
A kutatók szerint valószínűleg az emberek esetében is elég lehet egy hasonló rendszer az összezavart cirkadián ritmus vagy a hibás gének okozta betegségek megelőzéséhez: a lényeg, hogy nem csak az számít, mit és mennyit eszünk, hanem az is, hogy mennyi idő telik el az első és utolsó étkezésünk között.
