Nincs helye az önvádnak vagy az ijedségnek – az év eleji alvászavarok mögött a cirkadián ritmus, a hormonok és a téli fényhiány összjátéka állhat.
Míg a legtöbb kutatás csupán azt vizsgálta, hogy hány órát kell aludnunk ahhoz, hogy egészségesek legyünk, egy új tanulmány arra hívta fel a figyelmet nemrég, az is sokat számít, hogy hozzávetőlegesen mindig ugyanabban az időpontban aludjunk el és ébredjünk fel. Ha nem így történik, azt a szívünk sínyli meg.
Nem a véletlen műve, ha egy-egy betegség alkalmával esténként bizony sokkal rosszabbul érezzük magunkat, mint a nap bármelyik más szakaszában. Az esti rosszullétet nem csak beképzeljük, nagyon is valóságos. Egy kutatás szerint ugyanis a testünk cirkadián ritmusa, azaz biológiai órája súlyosbíthatja a tüneteket naplemente után.
Vannak olyan gyerekek, akik genetikailag hajlamosak a rossz alvásra – állítják egy nemrég készült tanulmányban a kutatók. Kiderült, ha legalább az egyik szülőnek krónikus alvási nehézségei vannak, vélhetően a gyerekek is megküzdenek majd felnőttként a problémával.
Egy új kutatás szerint az alvászavar az Alzheimer-kór korai jele lehet. Az alvási ciklusban bekövetkező változások sokkal korábban jelentkeznek, mint a memóriaproblémák vagy a demencia egyéb tünetei.
A nyári alvási ütemtervünk ősszel teljesen felborul. A kiegyensúlyozottság és a pihentető alvás érdekében érdemes néhány hasznos szokást bevezetni az életünkbe ősszel, hogy elkerüljük az évszak beköszöntével jelentkező „jetlag” érzést.
A téli álom ugyan csak néhány emlősállat kiváltsága, azonban mi is sokkal ólmosabbnak érezzük végtagjainkat a nap végére a hidegben. A természet is a téli pihenőkre kondicionálta a régi korok emberét, akik ennek megfelelően osztották be teendőiket, ma pedig már a kutatók is azt mondják, valóban többet kellene pihennünk a téli hónapokban.
Főként a fiatalok körében vált divatossá, hogy a telefonjukkal együtt hajtják álomra a fejüket. Közülük egyesek még a párnájuk alá is beteszik a készüléket, hogy hívás közben könnyen elérhetők legyenek. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen káros lehet az egészségükre, ha a mobiljukkal bújnak ágyba.
A rohanó világ, a sok teendő és végtelen felfedezésre váró lehetőség között az alvászavarok könnyedén belopakodnak a hálószobába. Észrevétlenül velünk lehetnek, amíg hirtelen azt nem vesszük észre, hogy egyre nehezednek a mindennapok. Ha a pacsirták között is te vagy az első, akkor valószínűleg téged is érint ez az alvászavar.
Egy plusz pihenőóra az ágyban jól hangzik. De ha hinni lehet a szakértőknek, sötétebb következményekkel járhat, mint gondolnánk.
Ismerd meg kronotípusodat, cirkadián ritmusodat, hogy egészségesebb életvitelt alakíthass ki, és minőségibbé varázsolhasd alvási szokásaidat.
Világszerte megfigyelhető jelenség, hogy a koronavírus miatti home office sokak életében az alvás-ébrenlét ciklus eltolódásához vezetett. Nem kell reggelente hosszan készülődni, munkába utazni, csak felcsapjuk a laptopunkat a kanapén, és már dolgozunk is. Miért baj, ha később fekszünk és később kelünk, ha pont ugyanannyit alszunk, mint korábban? Mi lenne az a változtatás, amelynek már érezhetően pozitív hatása lenne a mentális egészségünkre? Az alvási szokásaink és a depresszió összefüggéseit egy 840 ezer résztvevő adatait feldolgozó amerikai giga kutatás vette górcső alá.
