Egy új kutatás szerint az alvászavar az Alzheimer-kór korai jele lehet. Az alvási ciklusban bekövetkező változások sokkal korábban jelentkeznek, mint a memóriaproblémák vagy a demencia egyéb tünetei.
Az agy károsodása már jóval korábban, legalább 15-20 évvel a klinikai tünetek, például a memóriazavarok vagy a demencia egyéb jelei előtt jelentkeznek azoknál, akiknél időskorukban nagy valószínűséggel számítani lehet a kognitív hanyatlásra.
Nem mindegy, hogyan lesz meg a nyolc óra alvás
Egy friss kutatás kiderítette, hogy az alvási ciklus felborulásával jelentkező alvászavarok az Alzheimer-kór korai jelei lehetnek. A vizsgálatot végző orvosok megállapították, hogy a központi idegrendszer jellegzetes klinikai és patológiai elváltozása nem az alváshiánnyal, hanem az úgynevezett töredezett alvással van összefüggésben.
Óriási különbség van ugyanis aközött, hogy valaki egybefüggően nyolc órát alszik éjszaka, vagy a nappali szunyókálás során egyórás etapokban pihen nyolc órát.
Egy fehérje a súlyos betegség oka
A kutatók az embereken és állatokon végzett vizsgálatokat követően a rossz alvást az agyban felhalmozódó amiloid fehérjék magasabb szintjével hozták összefüggésbe. Úgy gondolják, hogy az amiloid az Alzheimer-kór oka.
Az amiloidnak nevezett rendellenes fehérje a szervezetünkben termelődik, melyek összegyűlhetnek és lerakódhatnak a szervekben, valamint a szövetekben, befolyásolva azok normál működését. Az amiloid fehérje fokozatos lerakódásával pedig súlyos egészségügyi problémák és életveszélyes szervi károsodások alakulnak ki.
Az orvosok megfigyelték, hogy két hónap alatt a felborult cirkadián ritmusú egerekben sokkal több amiloid plakk alakult ki, mint a normál alvási ritmusú egereknél. A rosszul alvó egereknél ráadásul az amiloid fehérje normál, napi ritmusa is megváltozott az agyban. Ez az első adat, amely azt mutatja, hogy a cirkadián ritmusok megzavarása felgyorsíthatja a plakkok lerakódását.
ÍGY BEFOLYÁSOLJÁK AZ ALVÁSI SZOKÁSAID A RÁK VALÓSZÍNŰSÉGÉT
Korábban írtunk már arról, hogy a kutatók szerint ha napközben szundikálunk, olyan, mintha már a vacsora elfogyasztása előtt megettük volna a desszertet. Ráadásul az alvásszakértők szerint ezek a nap folyamán beiktatott szunyókálások befolyásolják a rák kialakulásának kockázatát is.
A betegek többet aludtak napközben
A vizsgálatot embereken is elvégezték, 189 idős felnőtt egészségi állapotát követték nyomon, akiknek az átlagéletkora 66 év volt. Közülük ötvenről kiderült, hogy alvászavarral küszködnek. Az orvosok a vizsgálat során arra lettek figyelmesek, hogy a preklinikai – vagyis a kutatás azon szakaszában, amely a klinikai vizsgálatok előtt zajlik – Alzheimer-kórban szenvedők cirkadián mintái töredezettebbek voltak, napközben többet voltak inaktívak, többször elbóbiskoltak, éjszaka pedig az átlagnál jóval aktívabbak voltak. A kutatók egyelőre nem tudják, hogy a rossz alvás hozzájárul-e az Alzheimer-kórhoz, vagy az alvási ritmus felborulása a betegség korai stádiumának tünete. Mindenesetre a cirkadián ritmusban bekövetkező zavarok a preklinikai betegség biomarkereként szolgálhatnak.
A vizsgálat eredményének tükrében az orvosok úgy látják, hogy a kognitív hanyatlást okozó betegség és a cirkadián ritmus felborulása közti összefüggés további kutatómunkát igényel annak érdekében, hogy megtudják, az alvásproblémák növelik-e az Alzheimer-kór kockázatát, vagy az Alzheimer-kór agyi változásai okoznak-e problémát az alvási és ébrenléti szokásokban.
