Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem a véletlen műve, ha egy-egy betegség alkalmával esténként bizony sokkal rosszabbul érezzük magunkat, mint a nap bármelyik más szakaszában. Az esti rosszullétet nem csak beképzeljük, nagyon is valóságos. Egy kutatás szerint ugyanis a testünk cirkadián ritmusa, azaz biológiai órája súlyosbíthatja a tüneteket naplemente után.
A betegség esetén jelentkező esti rosszullétet már csak azért sem szabad félvállról venni, mert ez hamisítatlan jele annak, hogy valóban betegek vagyunk, és még közel sem jött el a lábadozás ideje.
Este erősebben küzd a szervezetünk a betegségekkel szemben
Michael Smolensky, a Texasi Egyetem professzora szerint a biológiai óránk nem csupán az alvásunkat szabályozza, hanem az immunrendszerünket is. Az orvos magyarázata szerint ugyanis amikor aktív az immunrendszerünk – például meg vagyunk fázva, náthásak vagyunk –, a fertőzés ellen küzdő sejtek különböző vegyi anyagokat bocsátanak ki, melyek közül néhány gyulladást okozhat a szövetekben. A szervezetünk így küzdi le azokat a mikroorganizmusokat, melyek megbetegítenek bennünket. Mindeközben a keletkező gyulladás olyan panaszokat okozhat, amelyek lázzal vagy torokfájással járnak. Az amerikai professzor szerint ez a folyamat azonban nem állandó, elsősorban a cirkadián ritmusunkat követi. Ez az oka annak, amikor rosszabbul érezzük magunkat, mert ilyenkor küzd a leghatékonyabban és a legerősebben a kórokozók ellen a szervezetünk.
A kórokozók elleni harc este vagy a kora reggeli órákban jellemző igazán. Éppen ezért hiába ébredünk a panaszok ellenére is kipihenten, miután végigaludtuk az éjszakát, rövid idő elteltével már felkelés után is gyengének, fáradtnak érezzük magunkat.
A hormonok is közrejátszhatnak
A biológiai óránkon kívül azonban más tényezők is hozzájárulhatnak az esti, az éjszakai vagy a kora reggeli rosszullétekhez. Dr. Mangó Gabriella háziorvos szerint amikor betegebbek vagyunk, esténként nemcsak rosszabbul érezhetjük magunkat, hanem a fájdalmaink is sokkal jobban felerősödhetnek.
A doktornő szerint ebben télen különösen közrejátszhat az a tény, hogy a kevesebb napsütés miatt csökken a fény szervezetünkre gyakorolt jótékony hatása. Ez pedig nem csupán a kedvünkre lehet hatással, hanem a hormonműködésünkre is.
„A téli időszakban megcsappan a szervezetünkben a fájdalomcsillapító hatással is rendelkező, boldogságért felelős hormonok mennyisége” – mondja a doktornő, hozzátéve: nem csak a fájdalomérzet és a rossz közérzet sajátja, hogy napszakfüggő, igaz ez a vérnyomásra és a vércukorra is, melyek a megfigyelések szerint hajnalban a legmagasabbak.
A háziorvos szerint a fájdalomérzetünket az is befolyásolhatja, hogy estére egy legyengült szervezet jobban elfárad, ami a fájdalomküszöb csökkenésével jár.
Amikor fáradtak vagyunk, akkor nagyon sok ingert másként érzékelünk, mint ahogy azt egyéb esetben tennénk.
Mindezt tetézheti, hogy az esti vagy az éjszakai órákban nincs olyan tevékenység, ami elterelné a figyelmünket a betegséggel járó panaszokról. Napközben, amikor olvasunk, tévézünk vagy az internetet böngésszük az ágyban fekve, lehet, hogy észre sem vesszük, hogy fáj a torkunk, a fejünk vagy a fülünk. Este azonban, amikor elcsendesedünk, és az ágyunkban fekszünk, nincs ami lekösse a figyelmünket, így sokkal rosszabbul érezhetjük magunkat.
A tévhitekkel ellentétben nem a hideg miatt fázunk meg, hanem a hidegben legyengült immunrendszert tudják könnyebben megtámadni a vírusok. Betegség esetén, vagy akár már a megelőzésre is érdemes a gyógynövények erejét is bevetni. Olvasd el cikkünket, hogy megtudd, melyik gyógynövény hogyan járul hozzá az egészségünkhöz.
