Ennyivel kéne korábban kelni, hogy ne legyél depressziós

Olvasási idő kb. 4 perc

Világszerte megfigyelhető jelenség, hogy a koronavírus miatti home office sokak életében az alvás-ébrenlét ciklus eltolódásához vezetett. Nem kell reggelente hosszan készülődni, munkába utazni, csak felcsapjuk a laptopunkat a kanapén, és már dolgozunk is. Miért baj, ha később fekszünk és később kelünk, ha pont ugyanannyit alszunk, mint korábban? Mi lenne az a változtatás, amelynek már érezhetően pozitív hatása lenne a mentális egészségünkre? Az alvási szokásaink és a depresszió összefüggéseit egy 840 ezer résztvevő adatait feldolgozó amerikai giga kutatás vette górcső alá.

Mostanában egyre több szó esik arról, hogy az alvásunk időzítése hogyan befolyásolja a lelki jóllétünket. Az éberségi szintünk napszaki alakulásában tapasztalható egyéni különbségeket kronotípusnak nevezzük. A kronotípusok felosztásai közül a bagoly-pacsirta a legismertebb: a baglyok éjszaka aktívak, későn fekszenek; a pacsirták viszont a reggeli, délelőtti órákban a legproduktívabbak. A cirkadián ritmusod, vagy más néven a biológiai órád működésével azért érdemes tisztában lenni, hogy optimalizálhasd a napodat. Ha tudod magadról, hogy mikor vagy a legélesebb, akkor ennek megfelelően tudod szervezni a nagyobb mentális igénybevételt jelentő tevékenységeidet.

Bagolynak lenni kockázatosabb

Régóta tudjuk, hogy együttjárás figyelhető meg az alvás időzítése és a hangulatunk között. Egyes kutatások szerint a baglyok kétszer akkora eséllyel küzdenek depresszióval, mint a korán kelők, függetlenül attól, hogy mennyi ideig alszanak. A helyzetet bonyolítja, hogy a hangulatzavarok maguk is eredményezhetnek alvási nehézségeket, így a tudósok számára komoly kihívást jelent az ok-okozati kapcsolatok szétválasztása. A kutatások egy része ráadásul kevés résztvevővel dolgozik, és többnyire egyetlen időpillanatban, kérdőívek segítségével próbál vizsgálódni, miközben nem veszi figyelembe azokat a környezeti tényezőket, amelyek mind az alvás időzítésére, mind a hangulatra befolyással lehetnek. 

Ezeket a módszertani nehézségeket igyekezett kiküszöbölni Céline Vetter 2018-as hosszmetszeti kutatásában, amelyben kollégáival 32 ezer ápolót követett nyomon. Azt találta, hogy a korán kelők csoportjában 4 év alatt 27 százalékkal kisebb valószínűséggel alakult ki depresszió. Úgy tűnik tehát, hogy az alvás korábbi időpontra való mozdításának számottevő jótékony hatásai vannak. A kérdés már csak az, pontosan mennyivel érdemes korábban kelnünk és feküdnünk. 

Egy ideje nincs szüksége ébresztőórára
Fotó: AleksandarNakic / Getty Images Hungary

Több száz genetikai variáns hat az alvásunkra

Ahhoz, hogy a fenti kérdést jobban megérthessék, a Coloradói Egyetem, az MIT (Massachusetts Institute of Technology) és a Harvard kutatói DNS-tesztelő cégek és biobankok adatbázisaihoz fordultak. „Mivel a génjeink már a születésünkkor adottak, így a genetikai vizsgálatokat nem befolyásolják az epidemiológiai (azaz a betegségek terjedésével foglalkozó) kutatások szokásos torzító tényezői” – nyilatkozta a Neuroscience News-nak Iyas Daghlas, a tanulmány első számú szerzője. Azt is elmondta, hogy mintegy 340 genetikai variáns – köztük például az „óragén”-ként (clock gene) emlegetett PER2 – van hatással a kronotípusunkra, a génjeink együttesen az alvásidőzítési preferenciánkban megfigyelhető egyéni különbségek 12–42 százalékát magyarázzák.

A kutatók összesen 840 ezer fő genetikai adatait nézték meg, közülük 85 ezer résztvevőt egy hétre alváskövetővel is elláttak, 250 ezer fővel pedig alváspreferencia-kérdőíveket töltettek ki. Ezáltal részletesebb képet kaptak arról, hogy az egyes génvariánsok hogyan hatnak az alvásunkra és az ébrenlétünkre. Az foglalkoztatta őket, hogy vajon a depresszió kockázata is alacsonyabb-e azoknál, akik a korán kelésre hajlamosító génekkel rendelkeznek. A válasz határozott igen.  

Már egy óra is rengeteget számít

Daghlas és munkatársai egyik fontos mérőszáma az ún. alvási középpont volt: az az időpont, amely félúton helyezkedik el a lefekvés és a felkelés ideje között. A résztvevők körében ez hajnali 3 óra volt, tehát átlagban 11 órakor feküdtek le és reggel 6-kor keltek a megkérdezettek. Egyharmaduk pacsirtaként, 9 százalékuk bagolyként azonosította magát, a többség pedig valahol a kettő között helyezkedett el. A kutatók a genetikai információk, az anonimizált orvosi feljegyzések és diagnózisok összevetésével azt az eredményt kapták, hogy az egy órával korábbi alvási középpont 23 százalékkal csökkenti a depresszió kialakulásának kockázatát. Ha tehát éjjel 1-kor szoktál lefeküdni, de helyette éjfélkor fekszel, ugyanannyi alvás mellett 23 százalékkal kisebb az esélye, hogy depressziós leszel. Ha pedig még korábban, 11 órakor fekszel le, akkor a kutatók szerint mintegy 40 százalékkal csökkentheted a depresszió valószínűségét. 

Nehéz bagolynak lenni egy pacsirtatársadalomban
Fotó: ferrantraite / Getty Images Hungary

Megéri változtatni 

Bár nem világos, hogy azoknak, akik eleve korán fekszenek, érdemes-e még korábban nyugovóra térni, annyi bizonyosnak látszik, hogy ha késő este, éjfél után szoktál aludni menni, előnyösebb lenne a korábbi időpontra való átállás. Daghlas és kollégái szerint a pozitív hatás részben abból adódhat, hogy a korán kelők fénynek való kitettsége növekszik, amely a hangulatot befolyásoló hormonális változásokhoz vezet. Azt is megjegyzik, hogy a világ is a pacsirtákra van szabva. A baglyok úgy érezhetik, az ő belső órájuk nincs szinkronban a társadalom időbeosztásával. Állandóan kialvatlanok, fáradtak, mert a legtöbb munkahelyre 9-re, 8-ra vagy még korábbra kell beérni. 

Ha nincs lehetőséged rugalmasan alakítani a napodat, igyekezz korábban lefeküdni. Bár az alvásidőzítési preferenciánk 12–42 százalékban genetikai meghatározottságú, ez egyúttal azt is jelenti, hogy 58–88 százalékban általunk is befolyásolható környezeti tényezőkön múlik. Kellő mennyiségű testmozgással, a hőmérsékletre és a fényviszonyokra való odafigyeléssel, az elektronikai eszközök tudatos használatával sokat tehetünk azért, hogy a mentális egészségünk érdekében a lehető legoptimálisabb idősávban aludjunk.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Milanovich Domi
Milanovich Domi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.