pacsirta - Dívány

Világszerte megfigyelhető jelenség, hogy a koronavírus miatti home office sokak életében az alvás-ébrenlét ciklus eltolódásához vezetett. Nem kell reggelente hosszan készülődni, munkába utazni, csak felcsapjuk a laptopunkat a kanapén, és már dolgozunk is. Miért baj, ha később fekszünk és később kelünk, ha pont ugyanannyit alszunk, mint korábban? Mi lenne az a változtatás, amelynek már érezhetően pozitív hatása lenne a mentális egészségünkre? Az alvási szokásaink és a depresszió összefüggéseit egy 840 ezer résztvevő adatait feldolgozó amerikai giga kutatás vette górcső alá.

Kutatások szerint az emberek közel 20 százaléka éjjeli bagoly, egy másik 20 százaléka hajnali pacsirta, a maradék 60 százalék pedig valahol a kettő között helyezkedik el. Ma már se szeri, se száma azoknak a tanulmányoknak, amelyek a különböző kronotípusok (azaz hogy általában mikor fekszik és kel valaki) pszichés jóllétre gyakorolt hatását vizsgálják. Ám most egy spanyol tudós közelebb került annak megfejtéséhez, hogy miért is okozhat hosszú távon problémákat, ha rendszeresen sokáig maradunk fenn.

Vannak emberek, akiknek a megszokottól eltérően működik a biológiai órájuk: este 8-kor simán elalszanak, kora hajnalban pedig kipihenten ébrednek.

A pacsirták jobb tanulók, bár könnyen lehet, hogy csak azért, mert fekszik nekik a korai kezdés.