A pacsirták jobb tanulók, bár könnyen lehet, hogy csak azért, mert fekszik nekik a korai kezdés.
Bár a legtöbb ember rugalmas és képes alkalmazkodni mind a reggeli, mind az esti aktivitást megkövetelő munkakörülményekhez, a népesség 10-15%-a egyértelműen bagoly, vagy egyértelműen pacsirta életmódot folytat. A pacsirták könnyen kelnek, délelőtt a legélénkebbek, és a reggeli környékén a legproduktívabbak. A baglyok ezzel szemben az éjszakai életmódot részesítik előnyben, sokáig alszanak, és nem nagyon szeretik a délután előtt aktivizálni magukat, és gyakran egy állandósult „szociális jetlag” jellemzi az életüket.
Ornitológiai áttekintés
A Journal of Personality and Social Psychology-ban megjelent áttekintő tanulmány arra volt kíváncsi, van-e valamilyen kapcsolat a baglyok és pacsirták, és a személyiségünket meghatározó 5 nagy jellemvonás között. Ezek a jellemvonások a lelkiismeretesség; a extroverzió, azaz hogy ki mennyire beszédes és rámenős; a kedvesség, azaz hogy ki mennyire próbál jól kijönni az embertársaival; a nyitottság; és a neuroticizmus, azaz hogy ki mennyire feszült, szeszélyes, vagy éppen szorongós.
A baglyok nyitottabbak
Úgy tűnik a bagoly jellegű életformát folytató embertársaink valamivel kevésbé lelkiismeretesebbek, mint a pacsirták, ugyanakkor jobbak a kognitív képességeik. A pacsirták ennek ellenére jobban teljesítenek az iskolában, hisz a baglyok hiába rendelkeznek jobb képességekkel, azokat épp akkor tudnák elkezdeni kihasználni, amikor véget ér a tanítás. A nyitottság szintén inkább a baglyokra jellemző, ami azzal hozható összefüggésebe, hogy este egyszerűen több lehetőségük nyílik a szocializálódásra. Az életkor függvényében is változik a szélsőséges életformákat folytatók ornitológiai besorolása, a gyerekek többsége pacsirta, ami aztán megváltozik a kamaszkorban. Ennek megfelelően 20 éves korban a leggyakoribb a bagoly-lét, 50 után viszont megint megnő a pacsirták száma. Részletek itt.
