Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A víz ízét azonosító receptorok csak a létfontosságú folyadék felismerésére szolgálnak, a szomjúságérzethez nem sok közük van.
Tulajdonképpen egy hatodik ízről (a semmilyenről) van szó: a savanyú íz érzékelésért felelős receptorsejtek segítenek a túléléshez nélkülözhetetlen folyadék azonosításában. Eddig meglepően keveset tudtunk a folyamat kezdeti szakaszáról, bár a Kaliforniai Egyetem kutatása óta azt már tudjuk, hogy a hipotalamuszban található idegsejtek szabályozzák a szomjúságérzetet, ezek a sejtek határozzák tehát meg, mikor és mennyit iszunk – írja a Curiosity.
Víz vagy olaj?
Eddig meglepően kevés információ állt rendelkezésre arról, hogy mi történik a szájban, ha vizet iszunk. A Kaliforniai Technológiai Intézet egérkísérletei során arra fókuszáltak a kutatók, hogy megállapítsák, pontosan milyen sejtek aktívak a folyamat során az egerek szájában.
A különböző ízek azonosításáért felelős receptorsejtek egy részét deaktiváló kutatók szerint a savanyú íz azonosítását lehetővé tevő sejtek voltak a legaktívabbak, amikor vizet fecskendeztek az egerek nyelvére. Ehhez szilikonolajat és vizet használtak a kutatók: a savanyút detektáló sejtek hiánya nehezítette meg a legjobban a víz és az olaj megkülönböztetését.
A szomjúságérzethez nincs közük
Egy másik kísérlet során fényérzékeny fehérjék segítségével aktiválták az egerek receptorsejtjeit. Az egereket először odaszoktatták egy vizet adagoló tölcsérhez, majd a víz kék fénnyel való helyettesítésével aktiválták a fehérjéket. Az egerek annak ellenére tovább nyalogatták a tölcsért, hogy víz már nem folyt belőle: 10 percenként 2000 nyalást átlagoltak.
Mindez azt jelenti, hogy a kérdéses sejtek tényleg csak a víz azonosításáért felelnek: amennyiben valójában nem jutnak vízhez, tovább „isznak” az egerek, a telítettség érzését tehát már más mechanizmusoknak köszönhetjük.
