Nem dől össze a világ, ha ma este kimarad a fogmosás, nyugtatjuk magunkat, hiszen egy-egy sumákolásnak még nem érezzük a súlyát. Világvége tényleg nem lesz, mi viszont hosszú távon megszívjuk, ha ez a hozzáállás szokássá válik, az elhanyagolt, nem megfelelően ápolt fogak ugyanis az egész szervezetünkre kihatnak.
Félvállról vesszük a szájhigiénia fontosságát
Erre figyelmeztetnek annak a kutatásnak az eredményei is, amely szerint Magyarországon a 45 év feletti lakosság 64 százaléka nem rendelkezik egy természetes foggal sem.
Pedig a fogak és az íny elhanyagolása a fogszuvasodás, a fogkőképződés és a fogvesztés mellett többek között a cukorbetegség vagy a szívbetegség kockázatát is növelheti. A BMJ Open Diabetes Research & Care című szaklap egyik tavalyi számában jelent meg az a tanulmány, amely szerint a fogágybetegség a 2-es típusú diabétesz egy korai jele is lehet. A vizsgálatban a fogínygyulladásos és fogínysorvadásos betegek esetében sokkal nagyobb arányban mutatták ki a diabétesz vagy a prediabétesz állapotát (akár diagnosztizált, akár nem diagnosztizált cukorbetegségről volt szó), mint azoknál, akiknek nem volt semmilyen fogínyproblémájuk. Úgy tűnik, a két jelenség kölcsönösen hat egymásra, az ínybetegség okozta gyulladás kialakulása ugyanis ugyanazokon a tényezőkön múlik, amelyek a diabéteszt kiváltó magas vércukorszintért is felelősek. Ez pedig azt jelenti, hogy aki lelkiismeretesen látogatja a fogorvosi rendelőt is, annak nagyobb esélye van arra, hogy még idejében kiszűrjék az esetleges cukorbetegséget.
Bár a szív és az ínybetegségek közti összefüggéseket még kutatják, feltételezik, hogy a szánkban található baktériumok a véráramba kerülve gyulladáshoz, illetve a szívbetegségek és a stroke kockázatának növekedéséhez vezethetnek.
Terhesség esetén egy komolyabb fogbetegség akár koraszülést vagy az újszülött születési súlyának csökkenését is eredményezheti, ha a baktériumok a véráramba kerülést követően elérik a babát. Ráadásul a terhesség közben felszabaduló hormonok ínygyulladást okozhatnak, ezért ilyenkor talán még fontosabb, hogy megfelelően ápoljuk a fogainkat, és rendszeresen járjunk fogorvoshoz. Ritkábban bizonyos rákos megbetegedésekkel (például pajzsmirigy-, tüdő- és mellrák) is kapcsolatba hozzák a fogproblémákat, bár ezt a területet még kutatják.
A magyarok a legfogatlanabbak az EU-ban
A legjobb az lenne, ha nem a fogorvosoktól várnánk a csodát, hanem mi magunk is minden nap tennénk a fogaink egészségéért. Európában ebben a skandináv országok járnak az élen: az Eurobarometer adatai szerint az Európai Unió tagállamai közül elsősorban ők büszkélkedhetnek a legnagyobb arányban (50%) azzal, hogy még megvan az összes természetes foguk. Ez a szám Magyarországon sajnos már csak 19%, ami azt jelenti, hogy csak minden ötödik magyarnak van meg az összes foga: ezzel az utolsók vagyunk az EU-tagországok között, az EU-s átlag ugyanis 41 százalék. Mint kiderült, a fogvesztés már korántsem csak az idősebbek gondja, hiszen a rögzített fogsort használók negyede 60 év alatti itthon. A KSH adatai szerint ráadásul csak 2014-ben több mint 7 millió fogászati beavatkozás történt az országban.
Pedig egy kis odafigyeléssel simán megelőzhetnénk a bajt. Ehhez adunk most némi útmutatást.
Milyen sűrűn mossunk fogat?
Kiskorában minden embert megtanítottak a helyes fogmosás szabályaira, technikájára: a fogakat nem kell erősen sikálni, elég finom körkörös mozdulatokkal átmosni őket a kefével, és az ínyt egy kicsit átmasszírozni vele. Ugyanakkor fontos, hogy közben ne öblíts és ne köpd ki a habot, mert épp az volna a lényeg, hogy a fogkrémben lévő fluor sokáig a fogakon maradjon. Apropó, egy fontos kérdés: te be szoktad vizezni a fogkeféd, mielőtt rányomod a cuccot?
Régebben tartotta magát az az elmélet, miszerint öt percig kéne súrolnunk a fogainkat, azonban több vizsgálat is bebizonyította, hogy amennyiben átesünk a ló másik oldalára, nemcsak azzal kell számolnunk, hogy felsértjük az ínyünket, hanem hogy elősegítjük vele a fogínysorvadást, ami pedig számos fogágybetegségnek engedhet utat. Rosszabb esetben tehát akár a fogunkat is elveszíthetjük a túlzásba vitt fogmosás miatt.
Az Amerikai Fogászati Szövetség (American Dental Association) szerint elég naponta kétszer két percen át suvickolni a fogakat, értelemszerűen az utolsót mindenképpen lefekvés előtt kell megejteni, amikor biztos, hogy már nem eszünk vagy iszunk semmit. Azért persze ennél gyakrabban is lehet, mondjuk akár minden étkezés után is, de a savas ételek/italok fogyasztása után érdemes várni legalább fél órát.
Hogyan fogselymezzünk?
A fogmosás azonban önmagában nem elég, a hatékonyság érdekében naponta egyszer fogselymet is kell használnunk, de természetesen nem mindegy, hogy hogyan. A fogselymet az ujjaink köré kell tekerni, de nem annyira szorosan, hogy fájjon. A felső fogsorunknál a hüvelyk-, az alsónál pedig a középső ujjainkat használjuk. Mindkét esetben 2-3 centit hagyjunk közöttük és mindig csak az egyiket mozgassuk, a másik maradjon mozdulatlan. Arra is figyelni kell, hogy ne csak a fogak közötti területet tisztítsuk, hanem a fogak és az íny találkozását is, vagyis óvatosan húzzuk fel/le a fogselymet az ínyig, majd egy félkörös mozdulattal húzzuk el egészen a fognyak feléig.
Mi a helyzet a szájvizekkel?
A brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) szerint a fluoridos készítmények segítenek megelőzni a fogszuvasodást, de nem ajánlják, hogy közvetlenül fogmosás után alkalmazzuk, és mindenki maga döntheti el, hogy milyen sűrűn használja, sőt, állítólag van, akinek nincs is rá szüksége. Persze azt azért mindenképpen tartsuk fejben, hogy a fogmosást nem lehet holmi öblögetéssel pótolni.
Ami a használatot illeti, a következőkre kell figyelni: "A szájöblögetőből elég egy kortyot a szájban tartani, jól átzubogtatni háromszor-négyszer a fogak között, hogy a szájüreg minden zugát átmossa, és utána köpjük ki. Ha véletlenül nyelünk belőle, nem okozhat semmi gondot, de figyeljünk az alkalmazásakor” – tanácsolta nekünk korábban Kis Mónika klinikai fogászati higiénikus, aki viszont a brit szakértőkkel szemben azt mondja, a szájvíz használata minden fogmosás után ajánlott, és az esti rutinnak mindenképpen legyen része.
Alább bővebben is olvashatsz arról, hogy mi az, amit semmiképp ne csinálj, ha tényleg fontos neked a fogaid egészsége.
