Zöld színű folyadék jelent meg kedd este a debreceni CATL akkumulátorgyár kettes kapujánál, miután a cég közlése szerint egy kivitelező nyomáspróbát végzett egy tárolótartályon. A szivárgások észlelésére használt, megfestett vizet a próba után a gyártelepi csatornába engedték, majd egy dugulás miatt a folyadék a felszínen is megjelent.
A város polgármesterének tájékoztatása szerint a folyadék nem tartalmazott szennyező anyagot. Az eset kapcsán annak jártunk utána, milyen veszélyes anyagok fordulhatnak elő az akkumulátoripari üzemekben.
A cég szerint csak színezett víz került a felszínre
Az Index beszámolója szerint a CATL jelenleg épülő debreceni akkumulátorcella-gyárában nyomáspróbát hajtottak végre egy tárolótartályon. A munkát a beruházás kivitelezésében közreműködő Market Zrt. szakemberei végezték. Az ellenőrzéshez zöldre színezett vizet használtak, hogy egy esetleges szivárgás helye könnyebben beazonosítható legyen.
A vizsgálat befejezése után a színezett vizet az üzem területén található csatornarendszerbe engedték. Egy elzáródás miatt azonban a folyadék a felszínre került.
A közlemény szerint a nyomáspróbához használt festett víz nem jelent környezeti kockázatot. A társaság ennek ellenére értesítette a Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, továbbá a kormányhivatal és a Debreceni Vízmű munkatársai is megjelentek a helyszínen.
Miért bizalmatlanok a debreceniek az akkumulátoripari beruházásokkal szemben?
A Greenpeace Magyarország közleménye szerint a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület 2026 márciusában arról számolt be, hogy a debreceni SEMCORP akkumulátor-szeparátorfólia-gyár melletti esővíz-elvezető vízfolyásban oldószereket és más ipari eredetű anyagokat találtak.
A vízmintákban a Greenpeace közlése szerint többek között:
klórozott oldószereket, köztük kloroformot és diklórmetánt,
szénhidrogéneket, vagyis olajeredetű anyagokat,
acetont, azaz szerves oldószert,
valamint fémeket, köztük alumíniumot mutattak ki.
A független laboratóriumi mérések szerint az alumínium a vízi élőlényekre toxikus mennyiségben volt jelen a vízben.
Februárban több munkavállaló is rosszul lett a debreceni CATL akkumulátorgyárban
A debreceni CATL gyár megerősítette közleményében, hogy a két ott dolgozó valóban rosszul érezte magát. Az egyik érintett úgy nyilatkozott az Index cikke szerint, hogy
gázok, vegyületek szivárogtak a gyárban, ezektől reszketni kezdett, majd elájult. Elmondta, először fájt a torka, lüktetett a feje, aztán kivitték friss levegőre, ahol még rosszabbul lett.
Korábban Gödön is felmerült a szennyezés kérdése
A gyárak környékén élők számára az ilyen esetek nem elszigetelt műszaki hibáknak, hanem egy egész iparág lehetséges kockázatainak tűnhetnek. Ezért érthető, hogy egy korábbi szennyezésgyanú vagy hatósági ügy után a másik üzem környezetében is nagyobb figyelmet kap minden szivárgás, elszíneződés vagy rendellenes jelenség.
A gödi akkumulátorgyár környezetében is felmerültek hasonló aggályok. Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője azt nyilatkozta:
Lassan két éve tisztázatlan, hogy hogyan kerülhetett NMP, azaz az akkumulátogyártáshoz is használt, magzatkárosító anyagként besorolt oldószer a gödi kommunális szennyvízbe. Nem hagyhatjuk, hogy ennek a botrányos esetnek a kivizsgálására is éveket kelljen várni.
A CATL szerint zárt rendszer védi a környezetet
A debreceni akkugyár a honlapján azt írja, hogy a gyártási szennyvíz először a gyár saját szennyvíztározójába kerül, majd telephelyen belüli előtisztítás és minőségellenőrzés után jut a debreceni szennyvíztisztító telepre. A vállalat szerint a kommunális és technológiai szennyvíz elkülönített rendszerben halad, a technológiai szennyvíz külön célvezetéken kerül továbbításra, a vegyi anyagokat pedig tartályokban tárolják.
A cég állítása szerint normál üzemmenet mellett a műszaki védelem miatt szennyezőanyag nem juthat a talajba vagy a felszín alatti vízbe.
Kapcsolódó cikkünkben egy gigantikus műtrágyagyárról olvashatsz.
