Te is nézed vagy olvastad a Trónok harcát? Néha az az érzésed, hogy egyes szereplőknek elkelne egy jó pszichiáter? Ha így van, nem véletlen: legalábbis mindez a pszichiátereknek is feltűnt. A Medscape orvosi portálon nemrég három szakember elemezte a főbb szereplők pszichés jellemzőit – szerintük a ma ismert személyiségzavarok olyan kiválóan megjelennek a sorozatban, hogy tanítani lehetne őket. Hogy kinek van személyiségzavara, és ez miből látszik? Máris elmondjuk.
Mi az a személyiségzavar?
A személyiségzavar nem a szó köznapi értelmében vett betegség, hanem a személy állandó jellemzője. Vagyis aki ilyen, az mindig ilyen: a személyisége és magatartása ilyen a munkahelyén, a párkapcsolataiban, ilyen, ha otthon marad, és ilyen, ha elutazik. A személyiségzavarokat 18 éves kortól lehet diagnosztizálni, és bár életünk során változunk, a fő jellegzetességek kisebb-nagyobb mértékben gyakran az öregkorig megmaradnak. A személyiségzavarok és a normalitás között sokszor a szakember számára is nehéz határt húzni. Ha valaki egy kicsit rugalmatlan, vagy szereti, ha csodálják, vagy hullámzó az önértékelése, az még nem személyiségzavar, csupán személyiségtípus. Zavarról akkor beszélünk, ha ezek a tulajdonságok az élet legtöbb területén nehézséget, szenvedést okoznak az illetőnek. Ha számára a személyiségzavar miatt hétköznapi helyzetek megoldása nehézséget jelent, konfliktusokat okoz, nem tud dolgozni, tanulni, nem tud (de szeretne) baráti kapcsolatokat, párkapcsolatokat kialakítani – vagyis ha a személyiségjellemzők összessége számára szenvedést okoz. A személyiségzavart nem lehet a szó szoros értelmében „meggyógyítani” sem, de a vele járó nehézségeket jelentősen lehet mérsékelni. Ez azt jelenti, hogy adott esetben egy érzelmileg labilis (borderline) zavarban szenvedő pácienstől nem várhatjuk, hogy a terápiát követően brit higgadtsággal kezelje az életét, és ez nem is baj. Ugyanakkor a terápia hatására mondjuk, képes lesz elfogadni és nem akarja már bántani magát, stabil párkapcsolatot tud kialakítani, örömteli életet folytathat. A személyiségzavarokra nincs gyógyszer: kezelésük pszichoterápiával történik. Vannak terápiás technikák, amelyek a többinél alkalmasabbak a személyiségzavarok kezelésére. Ez zavartól is függ, de a tudomány mai állása szerint a sémafókuszú pszichoterápia, a dialektikus viselkedésterápia és egyes analitikusan orientált terápiák jó hatásfokúak. Hosszú terápiára kell készülni: személyiségzavarok esetén ez 2-4 év is lehet – de ha belegondolunk, hogy élethosszan fennálló problémákról van szó, máris nem tűnik olyan soknak.
Paranoid személyiségzavar: Arya Stark
Arya gyanakvó és bizalmatlan mindenkivel szemben. Mások tettei mögött többnyire ártó szándékot sejt, még akkor is, ha ez indokolatlan. És soha nem bocsát meg.
A paranoid személyiségzavar jellemzői pont ezek: az illető mások cselekedetei mögött ártó szándékot sejt, folyton megkérdőjelezi mások lojalitását, nem bízik senkiben, mert fél, hogy ezt felhasználják ellene. Könnyen megsértődik. Haragtartó, az őt ért sérelmeket nem felejti és nem bocsátja meg.
Szkizoid személyiségzavar: Bran Stark
Bran, amióta a Háromszemű Holló, nyilvánvalóan a saját belső világának rabja: a gondolatait, szorongásait nem osztja meg a külvilággal, érzelmeit – ha vannak – nem mutatja ki. Érzelmileg inkább sivárnak tűnik, visszahúzódik önmagába, nem kommunikál. Nem keres szoros érzelmi kapcsolatokat, barátságokat, az ő útja a magány.
A szkizoid személyiségzavarosok fő jellegzetessége, hogy nem érdeklik őket a többi ember. Nem keresnek kapcsolatokat, nem hiányzik nekik a másokkal való kommunikáció, elvannak magukban.
Szkizotípiás zavar: II. Aerys Targaryen
A szkizotípiás zavarra a különc viselkedés és gondolkodás jellemző. Gyakran mesebeli, mágikus elképzeléseik vannak, misztikus kérdésekkel foglalkoznak, különleges képességűnek gondolják magukat. Sokszor jellemző rájuk emellett a gyanakvás, bizalmatlanság is. Mások sorsa iránt érdektelenek, magányos alkatok.
Az „őrült király” minimum furcsa. Már-már téveszmeszintű elképzelései vannak saját sérthetetlenségéről (nem árthat neki a tűz), emellett valószínűleg üldöztetéses tévképzetei is vannak. Uralkodóként sok embert alaptalan vádak miatt büntetett meg, hol száműzetéssel, hol kínzással, hol elevenen elégetéssel, ráadásul hatalma végóráiban az egész fővárost lángba akarta borítani – többek között az ilyen túlkapásai miatt tört ki ellene a Robert Baratheon vezette felkelés. Bár keveset tudunk róla, elég valószínű, hogy ő is magányos karakter volt, azaz nem voltak érzelmileg hangsúlyos emberi kapcsolatai – a szeretetteljes kapcsolódás helyett inkább különös, mágikus gondolataival, terveivel volt elfoglalva. (Bár ez nem akadályozta meg abban, hogy saját testvérének nyolc gyermeket nemzzen, de ez nem igazán szkizotíp jellemző.) Viselkedése különcködő, bizalmatlan.
Antiszociális zavar: Joffrey Baratheon
Ugye, ezt nem kell sokat magyaráznunk? Az antiszociális személyiségzavarral élőkre jellemző, hogy nincs bennük együttérzés mások szenvedése iránt, nem empatizálnak, és nem érdeklik őket a társadalmi normák. Másokat hajlamosak saját céljaik érdekében kihasználni, gyakran ingerlékenyek, agresszívek, és nem tanúsítanak megbánást, nem éreznek bűntudatot. Tipikus Joffrey.
A pszichiátria diagnosztikai rendszere, a DSM 5 szerint személyiségzavar csak 18 éves kor felett diagnosztizálható, szóval Joffrey hivatalosan csak ekkor kaphatna diagnózist. Az antiszociális személyiségzavarnak ugyanakkor igen gyakran már gyerekkorban vannak jelei, csak akkor még viselkedészavarnak nevezzük őket: agresszivitás, ingerlékenység, a szabályok áthágása, a tekintélyszemélyekkel való extrém mértékű dacolás, esetleg kegyetlenkedés. Az ilyesfajta gyermekkori viselkedészavarok esetén fontos, hogy a gyereket érzelmileg stabil légkörben neveljük, szakember segítségével fejlesszük az érzelemszabályozását (hogy képes legyen dühét kordában tartani), és következetes határokat állítsunk neki (amit nem szabad, azt nem szabad). Joffrey gyermekkorát ismerve a szülei éppenséggel nem jártak az élen a fentiekben, így a viselkedészavara, úgy tűnik, személyiségzavarrá súlyosbodik.
Borderline zavar: Ellaria Sand
A borderline, magyarul érzelmileg labilis személyiségzavar nevéből adódóan elsősorban érzelmi instabilitással jár, de jellemző rá az énkép instabilitása is. Az ilyen zavarral élők gyakran küzdenek az üresség érzésével, amit szélsőséges hangulatingadozások szakítanak meg: néha feldobottak, ilyenkor szeretik magukat és a világot, majd akár egy apróság hatására iszonyú depresszióba süllyednek, öngyilkossági gondolatokkal. Gyakran jellemző rájuk, hogy az érzelmi fájdalmat fizikai fájdalommal próbálják szabályozni, megvágják, megégetik magukat. Viselkedésük gyakran felelőtlennek tűnő, ötletszerű szexuális kalandok, drogok, alkoholhasználat, falásrohamok lehetségesek. Jellemző rájuk az impulzivitás, vagyis a hirtelen, ötletszerű cselekedetek. Kapcsolataikban a másik felet hol felmagasztalják, hol leértékelik, miközben rettegnek az elhagyatástól.
Ellariára ezek közül főként a felelőtlen szexuális viselkedés (rendszeresen biszexuális kapcsolatokba keveredik), az impulzivitás (Myrcella Baratheon megölése) és az érzelmi labilitás: szorongás, ingerlékenység, dühkitörések jellemzőek. Ezek miatt pocsék anya és még rosszabb intrikus, épp azért, mert szinte mindig hirtelen és felelőtlenül dönt.
Hisztrionikus zavar: Tyrion Lannister
A hisztrionikus zavar fő jellemzője a figyeleméhség, ők a „dívák”: az ebben szenvedők számára elengedhetetlen, hogy értékeljék őket, mások figyelmének középpontjában álljanak. Szélsőséges érzelmi megnyilvánulások, kifejezett feltűnési vágy, teátrális, színpadias viselkedés, állandó élmény- és újdonságkeresés jellemzi őket.
Tyrion tisztában van saját értékeivel, de iszonyú fontos számára az is, hogy ezt mások is elismerjék. Persze, mindez érthető a történetéből, hiszen gyermekkorában nélkülöznie kellett az elismerés szinte minden formáját. Sőt.
Tyrion különleges abból a szempontból (is), hogy törpe, viselkedésének több elemével nyilván magasságbeli hiányosságait igyekszik kompenzálni – de ez ne vezessen félre senkit, a valóságban nincs összefüggés a hisztrionikus zavar vagy bármely más személyiségzavar és a testmagasság között.
Narcisztikus zavar: Daenerys Targaryen
Daenerys narcizmusa sokkal tovább megy annál, mint hogy ő a vastrón jogos tulajdonosa. Azért simán megküzdhetne gyakorlatiasabb módon, kevesebb hercehurcával is. Dehát őt egyfolytában imádni kell, dicsérni és csodálni. Egyetlen mázlija, hogy időnként hallgat az okosabbak tanácsára (persze, nem hátrány, ha tanácsadói közben csodálják).
A narcisztikus zavarral élő személyek gyakran jó vezetők, cégvezetők vagy hadvezérek, mert ügyesen tudnak követőket – csodálókat verbuválni. Ha a saját narcizmusukat sikerül valamilyen hősies céllal összeegyeztetni, akkor remek világmegváltó forradalmárok tudnak lenni, hiszen az ezzel járó hírnév plusz a szent ügyért való elkötelezettség egyszerre motiválja őket. A narcisztikus zavar egyik fő hátránya, hogy igen nehezen tűrik a kudarcot, és hogy társas kapcsolataik nem tudnak kölcsönösen jól működni (mert nem társat, hanem csodálót keresnek), így végül gyakran magányosakká válnak.
Elkerülő személyiségzavar: Jon Snow
Az elkerülő vagy régebbi nevén szorongó személyiségzavarban szenvedőkre az önbizalomhiány jellemző: félnek, hogy soha nem felelnek meg, és a kritikától való félelem miatt gyakran kerülik a kockázatos helyzeteket és az emberi kapcsolatokat úgy általában. Félnek a megszégyenüléstől, ha kudarc vagy kritika éri őket, azon rengeteget rágódnak. Magukat alkalmatlannak, alárendeltnek érzik.
Jon nem maga választja a háttérben tevékenykedő szerepet, de nem is kérdőjelezi meg azt, nem tolakodik előtérbe, hanem elfogadja, hol a helye. Szorongó, visszafogott, szerény és önmagában gyakran bizonytalan. Persze, erre minden oka megvan, hiszen egész gyermekkorában a periférián volt, alárendelt szerepben.
Dependens személyiségzavar: Jorah Mormont
A zavar fő jellemzője az önállótlanság, azaz a túlzott gondoskodásra való igény, ami behódoló és függő viselkedéshez vezet. Mormont okos ember létére súlyosan függ Daenerys elismerésétől, mindent megtesz, hogy a kedvére tegyen, ezért rengeteg áldozatot hoz, és szinte mindent képes lenne megtenni.
A valóságban is jellemző, hogy a dependens zavarral élő személyek egy narcisztikus mellett „kötnek ki”, árnyékként élnek mellette, és az elismerésükért küzdenek – sajnos eredménytelenül, hiszen a narcisztikusok elsősorban saját maguknak tartogatják a dicséretet.
Kényszeres személyiségzavar: Brienne of Tarth
A kényszeres személyiség nem kényszerbetegséget jelent, csak hasonló a neve. A személyiségzavar jellemzője a túlzott precizitás, rugalmatlanság, a tökéletesség iránti vágy és a szabályok merev betartása. Az ezzel élők gyakran túlzott figyelmet fordítanak a listákra, szervezettségre, szabályokra, tökéletességre, emiatt hajlamosak csak a kötelességüknek élni, és nem tudnak lazítani, kikapcsolódni. Lelkiismeretesek, erkölcsi, etikai kérdésekben rugalmatlanok; merevek és makacsak.
Brienne pont ilyen: makacs, szigorú, erkölcsi kérdésekben nem ismer pardont, és nem nagyon látjuk lazán viháncolni sem. Nincsenek barátai vagy hobbijai. Rugalmatlan, nehezen ad fel vagy ad át másnak feladatokat, a tökéletességre törekszik.
