Van olyan, hogy szezonális vitaminszükséglet?

Vitaminpótlásra nem csak télen van szüksége a szervezetünknek, hiszen a vitaminoknak nem kizárólag az immunrendszer támogatásában, a megfázásos betegségek megelőzésében van szerepük. "Nyáron is ugyanúgy kell foglalkoznunk az anyagcserénkkel, a bőrünk szépségével vagy sejtjeink regenerálódásával" - figyelmeztet Szász Máté biológus. Ilyenkor sokkal aktívabbak vagyunk, többet mozgunk, mint télen, így az izomrostok energiafelhasználása is gyorsabb, ráadásul a verejtékezés mértéke is megemelkedik, aminek köszönhetően jelentős mennyiségű nátrium-, kálium-, magnézium, cink,- és egyéb nyomelemet veszíthetünk. 

Sejtjeink intenzív regenerációjához és megfelelő működéséhez szükségünk van ásványi anyagokra és vitaminokra, nem véletlenül halljuk lépten-nyomon, hogy a kiegyensúlyozott és változatos étrend nagyon fontos. 

Ezt persze nem olyan egyszerű mindig betartani, így ha nem eszünk meg naponta 40 deka gombát, vagy 10 deka májat és mellé még 10-15 deka húst, plusz rengeteg zöldséget, akkor figyelnünk kell a vitaminpótlásra. Hát még akkor, ha éppen fogyókúrázunk, vagy feldolgozott élelmiszereken és a gyors büfék menüjén élünk - ami a nyugati társadalmak lakosságának zömére jellemző. Az amerikai Harvard Egyetem táplálkozáskutatói is arra jutottak a kutatásokat összegezve, hogy kell a napi multivitamin, de ez persze nem azt jelenti, hogy elég vackokat enni és egymás után kapkodni a multivitamin-tablettákat, hiszen ahogy vízből vagy sóból - gyakorlatilag bármiből - megárt a túl sok, úgy a zsírban oldódó vitaminokkal is könnyen túladagolhatjuk magunkat, ha figyelmen kívül hagyjuk az ajánlásokat. Persze vannak olyan mikrotápanyagok is, amiket lehetetlen túltolni; például a B-vitaminok többsége olyan gyorsan jut át a vesén, hogy azokból nincs túladagolható dózis. 

"A szabályozás a vitaminok és ásványi anyagok mennyiségét illetően meglehetősen rugalmas, azonban az egyértelmű, hogy a napi ajánlott bevitelt sokszorosan meghaladó vitamin-/ásványianyag-tartalmú készítmények rendszeres, hosszú távú fogyasztása szükségtelen, sőt, nem kívánatos" - áll az OÉGYI honlapján. 

A hivatalos ajánlások egyébként a vitaminok felfedezése óta folyamatosan változnak. Kezdetben azt a mennyiséget vették alapul, ami a hiánybetegségek elkerüléséhez kellett, és a legtöbb nemzeti ajánlásban a mai napig ezek a napi dózisok szerepelnek. A táplálkozáskutatók azonban általában ezeknél nagyobb dózisokat javasolnak, ajánlásaik ugyanis a szervezet optimális működését célozzák meg. 

Mi mindentől függ a vitaminigényünk?

Más a vitaminszükséglete egy csecsemőnek, egy kamasz fiúnak, egy premenopauzális korban lévő nőnek és az ötven év felettieknek, de a betegségek (pl. gasztrointesztinális rendszert érintő felszívódási zavarok), a BMI-indexünk, az edzettségi állapotunk, az életmódbeli szokásaink (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás) és még egy rakás tényező befolyásolja, hogy milyen vitaminokat és nyomelemeket milyen mértékben kell pótolnunk. “Terhesség alatt külön oda kell figyelni a megfelelő vitaminpótlásra, babatervezéskor pedig különösen a folsavbevitelre - akkor is, ha úgy érezzük, nagyon változatosan táplálkozunk. Egészséges embereknek is érdemes a háziorvosukkal vagy egy dietetikussal konzultálni, hiszen csak nagyon nagy odafigyeléssel oldható meg, hogy kizárólag ételekből fedezzük a napi vitaminszükségletünket” - nyilatkozta a Díványnak dr. Miseta Ildikó kórház-klinikai gyógyszerész rezidens. Egyébként azért is nehéz megjósolni, hogy ki mennyi vitamint visz be a szervezetébe, mert az ételek eredete, tárolása és azok feldolgozásának módja is nagyban megváltoztathatja a vitamintartalmat. 

És az évszakok beleszólnak a vitaminpótlásba?

Közvetetten igen, vagyis akkor, ha az életmódbeli szokásaink vagy a különböző betegségekre való hajlamunk változik az év bizonyos szakaszaiban, egyébként a D-vitamint leszámítva szervezetünknek nincs eltérő pótlásigénye a különböző évszakokban.

“Ez az egyetlen olyan vitamin, melynek az előanyaga bőrünkben is tud termelődni UV-fény hatására, így a nyári hónapokban nem feltétlenül kell pótolnunk azt. Ugyanakkor a városban lakó, átlagos munkaidőben dolgozó emberek valószínűleg nyáron sem töltenek elegendő időt a napon, ezért nekik, valamint csecsemők és idősek számára mindig kell biztosítani a D-vitaminpótlást" - magyarázta dr. Miseta Ildikó.

A vitaminok egyik fontos ismertetője, hogy az emberi szervezet nem tudja előállítani azokat, ezért csak megfelelő táplálkozással és étrend-kiegészítők szedésével juthatunk hozzájuk. "Minden szülőt arra buzdítok, hogy egész évben biztosítsák a gyermekek egészséges fejlődéséhez nélkülözhetetlen mesterséges vitaminok pótlását, hiszen a még nagyon jól étkező gyerekek sem tudnak annyira változatosan táplálkozni, hogy kellő mennyiségű vitamint magukhoz vegyenek. Nem szeretnék senkit riogatni, de van összefüggés az őszi gasztrointesztinális és felső-légúti megbetegedések számának növekedése és az alacsonyabb vitaminszint - különösen az A- és D-vitaminhiány - között” - tette hozzá a gyógyszerész.

A vitaminhiánynak is komoly következményei lehetnek

"A legismertebb vitamin kétségkívül a C-vitamin, melyről a legtöbben azt hiszik, hogy pusztán a betegségek megelőzésében és a megfázás kezelésében van szerepe. Azt viszont kevesen tudják, hogy a C-vitamin anyagcsere-folyamatokban résztvevő enzimek alkotóeleme, vagyis hiányában ezek a folyamatok nem valósulnak meg. Ilyen például a kollagéntermelés, aminek bőrünk feszességét köszönhetjük, de C-vitamin tartalmú készítmények a napégés kezelésében is segítenek" - magyarázta Szász Máté biológus.

Mivel a vitaminok származékai létfontosságú biokémiai reakciókban vesznek részt, hiányuk súlyos betegségekhez, akár halálhoz is vezethet. “Elég csak az éhezőkre vagy a világháborús körülmények között felnőtt nemzedékekre gondolnunk, akik körében a hiányos táplálkozásnak köszönhetően nem ritka a növekedéselmaradás, a testi fogyatékosság vagy az értelmi elmaradottság csak néhány súlyos következménye a hiányos táplálkozásnak. De a fogyókúrázókat, a túlsúlyos, az egyoldalúan táplálkozó embereket, illetve az állati eredetű élelmiszereket kerülőket is veszélyezteti a hypovitaminózis" - mondta dr. Miseta Ildikó.

Ha kíváncsi vagy az egyéni szükségleteidre, ide kattintva kiderítheted, melyik mikrotápanyagból mennyit kellene naponta fogyasztanod, de a WHO kiadványából is tájékozódhatsz a részletes ajánlásokról. 

Hallgass a testedre!

Bár attól nem nagyon kell tartani, hogy a krónikus C-vitaminhiánytól skorbutunk lesz, azért érdemes odafigyelni olyan gyanús jelekre, mint a hámló bőr és a szürkületi vakság, ami az A-vitamin vészesen alacsony szintjét jelzi. Fáradékonyságunk oka lehet a B12-vitamin vagy a niacin hiánya, ha fogytán az E-vitamin- tartalékunk, izomgyengeséget, vérszegénységet tapasztalhatunk, a D-vitamin hiánya pedig közérzetünkre is kihat. A K-vitamin és a folsav hiánya fokozott vérzékenységet okoz, a B1-vitamin hiányától ingerlékenyek és fejfájósak leszünk. Hajunk hullhat a biotinhiánytól, a B2-vitamin hiánya növekedési- és látászavarokat okoz, plusz ajkaink is cserepesek tőle. Ha tehát szokatlan tüneteket észlelsz magadon, tartósan rossz a közérzeted, száraz a bőröd, fáradékony, szédülős vagy vérszegény vagy, gondolj arra, hogy szervezeted nem kapja meg a szükséges "üzemanyagot". Törekedj a kiegyensúlyozott táplálkozásra és vitaminpótlásra, ha pedig kell, kérd kezelőorvosod vagy egy dietetikus segítségét.