Mi a lelki mozgatórugója ezeknek a reakcióknak, és kell-e ellenük védekeznünk? Ez a kérdés áll Dr. Almási Kitti előadásának középpontjában az idei Pszinapszison. A pszichológus olyan hétköznapi lelki folyamatokat és rosszindulatú megjegyzéseket vizsgál az önismeret segítségével, amelyek érzékenyen érintenek minket és megnehezítik családi, baráti vagy munkahelyi kapcsolatainkat.
Amikor a saját életünket valamilyen szempontból hiányosnak ítéljük meg, akkor sokkal könnyebben észreveszünk olyan dolgokat, amikkel mások rendelkeznek, mi viszont nem. „Az irigység alapvetően annak a kellemetlen alapélménynek a következménye, hogy valaki mélyen szembesül azzal, hogy másoknak van valamije, ami neki nincs. Az, hogy mit kezdünk ezzel az információval, egyéntől függ, hiszen ezt a reakciót befolyásolják egyrészt azok a minták, amiket otthonról hozunk. Másrészt szól arról, hogy melyik polcra tesszük az észlelt információkat; de az is meghatározza, hogy van-e önbizalmunk, vagyis hogy hogyan ítéljük meg saját képességeinket és adottságainkat: sikerül-e valamit elérnünk vagy sem? Amennyiben úgy érezzük, esélytelenek vagyunk valamiben – másokhoz képest –, és bosszant minket ez a különbözőség, akkor ezek a rosszindulatú megnyilvánulások egyfajta feszültséglevezetésként szolgálnak. Átmeneti megnyugvást hozhatnak” – mondta a Díványnak dr. Almási Kitti, klinikai szakpszichológus, a Pszinapszis egyik előadója.
Az pedig, hogy a rosszindulatú megjegyzésekre a másik hogyan reagál, a pszichológus szerint attól függ, hogy az illető általában mennyire hagyatkozik az emberi kapcsolataira az önmagáról alkotott kép tekintetében. „Azok, akik csak mások tükrében képesek látni magukat, szélsőségesebben borulnak ki, mint azok, akik ilyen téren függetlenebbek. Ehhez a függetlenséghez pedig nagyon jó önismeret és távolságtartás kell” – magyarázta dr. Almási Kitti, aki arra is kitér majd előadásában, hogyan állhatunk ki magunkért, ha a rosszindulatú megnyilvánulások céltáblájává válunk.
„Fontos, hogy legyen egy olyasféle objektivitásunk, ami segít megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől. Objektivitás alatt azt értem, hogy ha nem pusztán elsodor minket a rossz érzés, hanem kívülről tekintünk a helyzetre és megvizsgáljuk, hogy a másik embernek miért lehet nehéz velünk kapcsolatban, akkor képesek leszünk áthelyezni a fókuszt a saját rossz érzésünkről a másik fél negatív érzéseire. Ilyenkor tehát abból kell kiindulnunk, hogy mi az, amit mi képviselünk, és ami az illetőnek nincsen meg” – tette hozzá a szakértő.
Ha kíváncsi a részletekre és sok más érdekességre, látogasson el ezen a hétvégén a Pszinapszisra.„
