Pozitív eseményekről ábrándozni mindenki szeret, de a szakértők szerint a fantáziálgatás később keményen visszaüthet.
Mindenki megtapasztalhatta már, hogy a pozitív gondolkodás egyik formája, a jövőről való álmodozás és a kellemes események elképzelése segít, hogy a jelenben jobban érezzük magunkat, de egy új tanulmány szerint a fantáziálgatásnak káros hatása is van - írja a PsyBlog.
A Psychological Science című lapban közölt tanulmány szerzői arra a megállapításra jutottak, hogy akik nagyon bíznak egy pozitív jövőképben, azok a jelenben ugyan a depresszió kevesebb tünetét produkálják, a későbbiekben viszont fokozottan ki lesznek téve azoknak.
A héthónapos periódust átölelő vizsgálatok eredményei (minél pozitívabb jövőképről ábrándoztak az alanyok, a depressziónak annál több tünetét figyelték meg náluk később) ellentmondanak a pozitív gondolkodás elvének. „Kutatásunk szerint amennyire kellemes élmény a pozitív dolgokról való ábrándozás – ráadásul átsegít egy-egy nehéz helyzeten - idővel megzavarhatja a lelki jólétet” – magyarázza Gabriele Oettingen, a tanulmány vezető szerzője.
A megelőlegezett sikerélménytől ellustulunk?
A veszélyes hatás valószínűleg annak köszönhető, hogy az ábrándozó emberek kevesebb energiát fektetnek abba, hogy valóban megragadjanak egy-egy lehetőséget és kihozzák abból a legjobbat. A fantáziák kellemes, de kevésbé hasznos jellemzője ugyanis, hogy megengedik számunkra, hogy itt és most átéljünk és ezzel megelőlegezzünk magunknak egyfajta sikerélményt, ugyanakkor nem figyelmeztetnek azokra a problémákra, amelyekkel meg kell küzdenünk, hogy megvalósuljon az álmunk, vagyis motiváció nélkül hagynak – valószínűleg azért, mert pillanatnyilag úgy érezzük, hogy már el is értük az áhított célt. Lényegében tehát nem a pozitív hozzáállással van baj, hanem azzal, ha valaki úgy várja el az eredményeket, hogy alig tesz értük valamit.
Elvárások vs. fantáziák
A szakértők szerint az elvárások azok, amik igazán számítanak, nem a fantáziálgatások. Azt várjuk, hogy átmegyünk a teszten, mert a korábbi vizsgákon is jól teljesítettünk; vagy azt, hogy találni fogunk egy új társat, hiszen több párkapcsolaton vagyunk már túl. „A pozitív elvárások a sikerrel függnek össze: azoknak, akiknek pozitív elvárásaik voltak azzal kapcsolatban, hogy találjanak egy társat, hogy hamar felgyógyuljanak egy betegségből, vagy hogy sikerüljön egy vizsgájuk, jobban teljesítettek azoknál, akiknek az elvárásaik negatívak voltak magukkal szemben” – igazolja a kutatók egy korábbi tanulmánya.
Oettingen szerint „a modern korban különös mértékben népszerű ez a boldogsághoz vezető módszer, nem hiába éltetik a már mintegy tízmilliárdos önsegítő piacot a pozitív gondolkodásra buzdító kiadványok. Eredményeink kérdésessé teszik, hogy érdemes-e finanszírozni egy olyan iparágat, ami kevésbé járul hozzá az egyén és a társadalom jólétéhez."
Ha kíváncsi, hogy milyen árnyoldalai lehetnek még annak, ha folyton pozitív gondolatokat várunk el magunktól, hogy a jó, az öröm, a boldogság kizárólagos keresése hogyan vezet el a boldogságcsapdához, akkor tartson velünk szeptemberben pszichológiai rendezvénysorozatunk első alkalmára, és hallgassa meg dr. Szondy Máté, klinikai szakpszichológust, aki elmeséli majd mindazt, amit a pozitív pszichológia a teljes, tartalmasan megélt életről tud. Még van néhány hely, itt regisztrálhat is.
