A leggyakoribb hibák, amiket az állásinterjún elkövetünk

Egy új kutatásból kiderült, hogy a munkáltatók fele már öt perc után meg tudja állapítani, van-e szükség a jelentkezőre vagy sem - adta hírül a Fast Company. Felsoroljuk, hogy mire kell figyelnie, hogy bekerüljön a top jelöltek közé. 

Hogy mire figyeljen, amennyiben munkát szeretne váltani 2016-ban? A Harris Interactive a Carrier Builderrel karöltve 2595 humánerőforrás menedzser és felvételiztető bevonásával készített tanulmányt, arról kérdezve a legfőképp a privát szektorban dolgozókat, hogy melyek a legnagyobb hibák, amiket az álláskeresők elkövetnek.

Füllentés, arrogancia és izzadás, szevasz!

A munkáltatók 69%-a állítja, hogy azonnal leveszi, ha hazudnak neki, és ezzel el is játszotta az esélyeit a felvételiző. Az őszinteség tehát fontos kezdve az iskoláinktól egészen addig, hogy kirúgtak-e az előző állásunkból. Nem is beszélve a “Mi a legnagyobb gyengesége?" kérdésről, amin a jelentkezők nagy része azonnal elbukik. Ifj. Russel Reynolds, a Heads: Business Lessons from an Executive Search Pioneer (Üzleti leckék egy profi fejvadásztól) című könyvében azt javasolja, hogy óvakodjunk a féligazságoktól is ("Túl kemény magammal szemben!), és inkább olyan válaszokat adjunk, amik önreflexiót sugároznak. “Legyen magabiztos abban, hogy a gyengeségei nem jelentenek hátrányt a többi jelentkezővel szemben, és mutassa meg, hogy már dolgozik a hibáin, valamint mondja el, hogyan.”

Lehet, hogy lesz akinek ez újdonság, de a felvételiztetők nagy részénél (68%-ánál) kizáró ok, ha a jelölt megszakítja a beszélgetést telefonálással; 60%-uk vallja úgy, hogy az arrogáns vagy követelődző delikvenseket is azonnal kiszűri, és a megkérdezettek felénél az izzadás és a nem megfelelő öltözet is az azonnali nemmel egyenértékű. Ugyanitt jegyeznénk meg, hogy nem véletlen a ruha teszi az embert kifejezés. Általános vélekedés, hogy nem feltétlenül kell megfelelni az elterjedt kiskosztümös közhelyeknek, a lényeg, hogy vizuálisan sugározza, hogy rendben és egyben van, és ennek egyik eszköze éppenséggel a külső megjelenés. Ja, és ön is jobban érzi majd magát a bőrében, ami nem hátrány egy ilyen szituációban. 

Testbeszéd

“Felkészülni egy interjúra valamivel jobban kell annál, semmint kiguglizzuk a legáltalánosabb interjúkérdéseket” – állítja Rosemary Haefner a CareerBuilder munkatársa. “A jelölteknek már az első pillanatban jó benyomást kell keltenie, ismernie kell a céget, biztosan tudnia kell, ő a legjobb választás az adott állásra, és muszáj figyelnie a testbeszédre" - tette hozzá.  Nem gondolná, hogy fontos a testbeszéd? Lárifári. A megkérdezett szakemberek tíz nagyon durva hibát is fel tudnak sorolni, ezekből 67%-uknál az első helyen végzett az, ha nem nézünk a felvételiztető szemébe, de ha valaki nem képes mosolyogni, 39%-uknál szintén nagy baj.

Ezen kívül még a kínos, ha 

  • játszunk valamivel az asztalon 
  • görnyedt, rossz pozícióban ülünk
  • túl sokat mocorgunk a székben
  • keresztbe tesszük a kezünk
  • hajunkkal játszunk vagy piszkáljuk az arcunkat
  • túl lazán/erősen rázunk kezet
  • túl sokat gesztikulálunk (ezt a tévés riporterek is elsajátíthatnák)

Leggyakoribb kérdések

Tanulmányok ezrei szólnak persze arról is, hogy a munkáltatók sem választják mindig a cégnek a legjobbat. Ez azért fordulhat elő, mert sokszor annyira szeretne értelmet látni a jelöltben a felvételiztető, hogy a sok bába mellett elvész a gyerek, és pont a lényeg kerüli el a figyelmét. Amíg azonban nem találnak ki jobbat, kénytelenek vagyunk munkafelvételikre járni, és Haefner szerint hasznos, ha alaposan megismerjük a céget, aminek dolgozni akarunk, mielőtt elmennénk az interjúra. A CareerBuilder felállított néhány kérdést, amelyek a legáltalánosabbnak számítanak: 

  • Mondjon magáról valamit.
  • Miért akarja ezt az állást?
  • Miért hagyta ott az előző munkahelyét?
  • Mi a legnagyobb erőssége és gyengesége?
  • Írjon le egy bonyolult munkahelyi problémát és oldja is meg. 

A legmenőbb CV 

Persze ahhoz, hogy állásinterjúra menjünk, előbb be kell hívjanak. Ebben segít a Daily Mail és egy jó önéletrajz. A CV (curriculum vitae) arra jó, hogy megmutathassuk a leendő munkáltatónak a képességeinket és a szakmai előéletünket...elméletileg. A gyakorlatban ez úgy néz ki (már az USÁ-ban), hogy a munkáltatók 72%-a inkább azt tartja fontosnak, hogy legyenek személyes érdeklődésre vonatkozó információk is az önéletrajzban, és csak 14%-uknak elég a képesség és tapasztalat.. 


Click image to open interactive version (via Michael Page).

Eközben azt is képzelik az emberek, hogy a CV-jüknek muszáj két oldalnál rövidebbnek lenni, a valóság ezzel szemben az, hogy a felvételiztetők csak 32 százaléka gondolja ugyanazt. Az erre vonatkozó kutatást már 2000 munkavállaló és 480 toborzó körében végezte a Page Group, kiderítve például azt is, hogy a megkérdezettek 74%-a szerint kifejezett hátrány fényképet mellékelni a CV-hez. (Úgyis csekkolják a Facebookon, szeretik is, ha rendben van a jelölt profilja a közösségi oldalakon.) 

Nos, bármilyen furcsa is, a CV legfontosabb momentuma a helyesírás. Ezt követi az előző munkahelyeinkben elvégzett feladatunk részletes és pontos leírása, valamint a profi a szakmai hangvételben. 89%-a a munkáltatónak igenis szereti, ha szerepelnek ún. puha faktorok a CV-ben, ezek közé tartozik, ha valakinek jó a telefonos beszélőkéje, jó csapatjátékos és bírja a túlórát. Az is elterjedt nézet, hogy hátrány a tíz év eltöltése ugyanannál a cégnél, pedig a munkáltatóknak csak 36%-uk véli így.

Nem árt tudni, hogy tavaly még arról is született kutatás, hogy egy átlagos főnök maximum három percet szentel egy CV-re, sőt minden ötödik csak egyetlen egyet, nem árt tehát felkötni a gatyánkat, amikor megfogalmazzuk azt az irományt magunkról.    

Oszd meg másokkal is!
Mustra