Vagy a szexizmus. A bökkenő, hogy alvás közben manipulálni az agyat igen veszélyes dolog. Márpedig chicagói kutatók ezzel kísérleteztek.
Milyen egyszerű is lenne az élet, ha simán ledobálhatnánk magunkról a gyűlöleteinket és az előítéletet, ugye? Nos, nem biztos, hogy mindez lehetetlen lesz a jövőben, a chicagói Northwestern Egyetemen kutatók egy csoportja ugyanis úgy manipulálta az agy alvás alatti tanulási folyamatát, hogy ezzel a rasszizmus és a szexizmus tudattalan szintjeit lecsökkentették, írja a BBC. A kutatócsapat általános meglátása pedig az, hogy a szexuális és rasszista jellegű előítéletek gyakoriak ugyan, de gyakran egyáltalán nem szándékosak.
A kísérletet negyven emberen végezték el, a végeredményt pedig a Science című lapban publikálták azzal a biztató konklúzióval, hogy az előidézett pozitív változások legalább egy hétig tartottak a tesztalanyoknál. És hogy hogyan érték el a változást? Úgy, hogy a kutatók az alvó résztvevőknek olyan hangokat játszottak le, amik elősegítették és megerősítették az aznap elvégzett gyakorlataikra történő visszaemlékezést.
Megtörni az előítéleteket
A kutatók először (a közösség számára is elérhető) kérdőívekkel tesztelték a résztvevők előítéletességét, majd egy, az előítéletességet kompenzáló képzésben részesítették őket. Ebben többek között olyan képeket mutogattak nekik különböző emberek arcáról, amikhez az általános előítéletekkel ellentétes szavakat kapcsoltak. Például női arcokhoz a matematika szót írták, színesbőrűekéhez pedig olyan pozitív szót társítottak, mint a napfény.
Ezen kívül megkülönböztethető hangokat játszottak nekik végig a tréning alatt, majd ugyanezeket nagyon halkan is megismételték a kilencvenperces csendespihenőjükkor. Meglepő módon azt az eredményt kapták, hogy a szexuális és rasszista hozzáállás csökkent a tesztalanyoknál, és ez állapot legalább egy hétig tartott.
Persze a kérdés az, hogy egy ilyen alvás közben végzett kisérlet valóban tartósan hathat-e az előítéletekre, és kevésbé rasszistává vagy szexistává válhat-e valaki általa. „Semmiképp sem akarjuk befolyásolni az emberek tudatalattiját úgy, hogy akár más emberek sorsáról döntsünk helyettük, tehát mindenképpen ismernünk kell a kísérlet összes hatását" – mondta el Ken Paller professzor a BBC-nek. „A tudatalatti szociális elfogultságot valószínűleg befolyásolja az, hogy milyen mértékben határozzák meg döntéseinket a rasszista és szexista attitűdök. Ez a technika felhasználható lehet függőségek, illetve egészségtelen táplálkozás kezelésére is."
Gordon Feld és Jan Born a Tübingeni Egyetemről hozzáteszi, hogy ez az első teszt a világon, ami azt bizonyítja, hogy ez a módszer használható az emberi memória mélyén gyökerező, hosszan megélt és nagyon átható előítéletek megtörésére. Mindazonáltal a kutatók figyelmeztetnek arra is, hogy az alvás egy olyan érzékeny állapot, amiben az embernek egyáltalán nincsen tudatos akarata. „Aldous Huxley írása a disztópikus 'szép, új világról (amiben alvó gyerekeket befolyásolnak meghatározott értékek megtartására)' figyelmeztet arra, hogy a kutatásban nagyon alapos etikai irányelvekkel kell eljárniuk a tudósoknak" – tették hozzá a Tübingeni Egyetem kutatói.
Paller megjegyezte: még ennél is fontosabb az, hogy a hatalommal bíró emberek (úgyismint bírók, rendőrők vagy a munkafelvételről döntők) tudatalatti elfogultságát alapból tesztelni kellene, és nekik bizonyos esetekben részt kéne venniük valamilyen korrigáló tréningen.
