Nincs itt semmi mágia, a Balkán síléceit várja! Várja önt Bulgária s Bosznia, bár a havon nem szabad megijednie!
Kábé a címben foglaltak szerint fognak reagálni az ismerősei, ha magabiztosan, lebarnultan beszámol az idei télvég csodás havas emlékeiről, amiket a Balkán valamelyik síterepén szerzett. Merthogy a Szegednél kezdődő nagy félsziget tele van magas, a 3000 métert is majdnem elérő hegyekkel, az Adria felől érkező sok hóval, és szuper olcsó síterepekkel. Szóval ha még last minute azon gondolkozik, elugorjon ezen a hétvégén síelni vagy esetleg már a jövő éven jár az esze, itt van pár ország és terep, amit ajánlunk.
Szerbia
Ha az ember átlépi a határt Röszkénél, nem igazán gondol arra, hogy a tök síknak tűnő Szerbiában lehet síelni. Pedig az ország déli felét masszív, 2000-es hegyek borítják, ahol minden adott egy jó csúszásra. A legmenőbb síterep Kopaonik, az azonos nevű nemzeti park gyöngyszeme. Itt majdnem 2017 méterig felmehetünk a liftekkel, 55 kilométernyi pálya, 21 lift (ebből 12 ülő!) és április közepéig tartó szezon vár. Viszont az út brutálisan hosszú, Cicevacig mehetünk autópályán 5 órán át, aztán még 2 óra autózás a hegyekben. Cserébe olyan árak várnak, hogy egy felnőtt napijegy 3200 dínár (8000 forint). Vannak amúgy még kisebb pályarendszerek az országban, ilyen Zlatibor/Tornik (7 km pálya), Goc (2 km) és Stara Planina (13 km).
Bosznia-Hercegovina
Nem a hegyek hiánya, inkább az elmaradtnak hitt infrastruktúra és a háborús sebek miatt nem gondolná az ember, hogy Boszniában lehet sípálya. Pedig nem szabad elfelejteni, Szocsi előtt egyetlen kelet-európai téli olimpia volt csak, épp Szarajevóban. Boszniában egész jól begyógyították a háborús sebeket (sajnos a lelkieket kevésbé) és a sípályákat is nyugati szintre fejlesztették. Jahorina a legjelentősebb terep: 1916 méter a legmagasabb pontja, 8 lift (5 ülő) szolgálja ki a 25 kilométeres pályarendszert. A hóbiztossággal nincs gond, 2013-as ottjártunkkor alig lehetett feljutni a hegyre a hófalaktól. Budapestről ide sem egyszerű eljutni: az M6-oson és főutakon kell lemenni Eszékig, majd onnan délre Zenicán át Szarajevóig (kevés autópálya már épült Boszniában), onnan pedig hegyi utakon fel. Viszont megéri az árak miatt, 37 bosnyák márkáért (5700 forintért) síelhetünk egész nap. További terepek között megemlíthető a másik egykori olimpiai helyszín Bjelašnica (14 km), Blidinje-Risovac (6 km), Kupres (13 km), Vlasenica-Igrišta (2 km) és Vlašić-Babanovac.
Bulgária
Míg az előző két ország síterepei a Dinári-hegység vonulatához tartoznak, a még délebbi Bulgária már más hegyekkel büszkélkedhet. 2000 méter fölött van a Pirin, a Rila, a Rodope és a Balkán-hegység is. A Pirinben található a Banszkó rendszer, aminek a főbb paraméterei a 2560 méterig felnyúló, 75 kilométer hosszúságú pályák összessége és a 14 sílift, amiből kettő kabinos, nyolc pedig ülő. A felnőttek 58 leváért (9000 forintért) síelhetnek egy napot. A távolság irgalmatlan, majdnem 1000 kilométer Budapesttől, nagyjából a Budapest-Belgrád-Niš-Szófia-Blagoevgrád-Banszkó útvonal a logikus. Bulgáriában is akadnak más terepek persze: Borovec hasonlóan fontos és nagy (és mindkettő felkapott lett a nyugati turisták között is, tele vannak britekkel), itt 58 kilométeren lehet csúszni, míg Pamporovón 37 km, Csepelárén 14 km, Szófia fölött, Vitosán 20 km pálya van kialakítva.
Románia
A nagy meglepetés Románia, hiszen északon van, nagy hegyei vannak, mégsem találni itt sok grandiózus síközpontot. Ellenben rengeteg apró sípályát ki lehet próbálni, így itt csak a nagyobbakat említjük meg. Brassó-Poiana az egyik ilyen, itt 20 kilométer pályát használhatunk, 1800 méterig felmehetünk, 11 liftjük van, amiből kettő nagykabinos, egy kiskabinos, kettő pedig ülő. 140 lej (9600 forint) az ár egy felnőttnek egy napra. Az eljutás talán autópályán a leggyorsabb: a Budapest-Szeged-Nagylak-Arad-Temesvár-Déva-Nagyszeben-Brassó útvonalon több részletben is mehetünk sztrádán, de ne számítsunk rövid autózásra. További említésre méltó pályák még Predeal (8 km), Semenic-Valiug (11,4 km), Sinaia (22 km, a pályák 2100 méter fölé nyúlnak), Straja (12,5 km) és Sureanu (9 km). Vidra-Voineasát érdemes még megemlíteni, a most még 6,1 km-es síterepet óriásivá tervezik bővíteni, 20-nál több ülőliftet építenének be.
További Balkáni síörömök
Albániában nincs kiépített sípálya, de a mágikus 2000 métert bőven meghaladó hegyek miatt van lehetőség túrasízésre. A déli szomszéd Görögország már annyira mediterrán, hogy szintén két kilométeres magasság fölé kell menni síelni, van is két kiépített pályarendszerük: Kajmakcalan és a híres Parnasszus. Horvátország dinári hegyei között négy kisebb síterep búvik meg: Bjelolasica, Platak, Sljeme (Zágráb fölött) és Velebno. Montenegróban Bjelasica és Durmitor (Zabljak) emelkedik ki, de van pár kisebb terepe is a hegyes-völgyes kis államnak. A környéken még ott van Koszovó is, a nem mindenki által elismert kis országban van a Balkán legmagasabban fekvő terepe, Brezovica. Végül következzen Macedónia, ahol Popova Sapka, Mavrovo, Krusevo, Pelister és a Kozuf-hegy közül választhatunk, ha csúszni akarunk, és ezek egyike-másika egész nagy rendszer.
Mire vigyázzunk?
Ha valaki Ausztria vagy Franciaország helyett a Balkánra megy, az nemcsak a tárcáját akarja kímélni (hisz egy osztrák síbérlet árából kijöhet pl. egy teljes boszniai síutazás szállással, benzinnel, síbérlettel), hanem a balkáni miliőért is útra kel. Azonban a Balkán az Balkán, vigyázni kell. Egyfelől a szállással, akad olyan hely, ahol csak a készpénzben bíznak, az átutalást elfelejthetjük, de olyan esetről is hallottunk, hogy a foglalás megtörtént, de nem küldtek róla e-mailt, így odaérve a turista meglepve tapasztalta, nincs is foglalása. Tipikus boszniai dolog, ami ott alapnak számít, hogy eurót is elfogadnak a bosnyák konvertibilis márka mellett, azonban ha euróban fizetünk bárhol, számítsunk rá, hogy márkában kapunk vissza, azt meg a büdös életbe nem váltjuk be Magyarországon. A sofőrök is legyenek résen a Balkánon, a közlekedési szabályokat szabadosan értelmezik, ez alól a nagyvárosok se kivételek, a piros lámpa se mindig szent. Végül készüljünk fel arra, hogy az emésztőrendszerünk meg lesz terhelve, ugyanis tőlünk délre tényleg húst hússal esznek.
