Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ön is úgy tudta, hogy ne egyen este 6 után, egy kis bor jót tesz a szívnek, és a sok tejtől lesznek erősek a csontjai? Nem jól tudta.
<head></head>
Ma már annyi táplálkozással és egészséges életmóddal kapcsolatos mítosz létezik, hogy nem csoda, ha a hűtőszekrény nyitogatásakor azon törjük a fejünket, hogy mi igaz és mi nem abból, amit az épp legújabb kutatás állít. A Lifehacker elismert amerikai dietetikusokat kérdezett meg néhány gasztronómiai tévhittel kapcsolatban, és természetesen mi is szakértőhöz fordultunk, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba.
1. Ne használjunk fa vágódeszkát húsokhoz
Nem igaz. A hiedelem szerint a műanyag vágódeszka higiénikusabb, mert a húsokból a deszka felszínére kerülő baktériumok könnyebben eltávolíthatók róla. Nyers hús előkészítésekor ráadásul a vágódeszkán esett karcolásokba, résekbe is bekerülnek a kórokozók, amiket csupán mosogatással képtelenség kiszedni. A műanyag vágódeszkákat viszont - a fából készült deszkákkal szemben - alaposan meg lehet tisztítani és fertőtleníteni.
A Kaliforniai Egyetem egyik kutatása szerint azonban nincs jelentős különbség a fából és a műanyagból készült vágódeszka között. Dean O. Cliver, az UC-Davie Food Safety Laboratory orvoskutatója szerint a deszka felszínéről valóban annak belsejébe kerülnek a baktériumok, de nem szaporodnak, sőt, 99%-uk elpusztul. Dr. Cliver tíz különböző keményfából készült és négy műanyag vágódeszkát tesztelt, és az eredmények szerint éppen a műanyag deszkák felszínén nőtt meg a baktériumok száma. A szakértő egy dologra figyelmeztet: ne dőljünk be azoknak a reklámoknak, amik antibakteriális összetevőkre hivatkozva próbálják eladni termékeiket, mert azok csak hamis tudományos magyarázatokra támaszkodnak.
Az ételek, a konyhai eszközök és az edények nem megfelelő tisztítása a ma már igen ritka Clostridium botulinum nevű baktérium okozta idegméreg, a botulotoxin képződéséhez vezethet, ami az idegrendszer károsodását, blokkolását, a légzési- és mozgatóizmok bénulását vonja maga után. Régen kolbászmérgezésnek hívták, mert – leginkább a nem megfelelő tartósítási eljárások következtében – főként a kolbászfélékben és húskonzervekben fordult elő. Ennek elkerüléséhez azonban nem a vágódeszka anyaga, hanem annak megfelelő tisztántartása a fontos: a baktériumok, vírusok elpusztításához magas hőfok, sőt, forralás szükséges, a szimpla mosogatás nem elég – fűzi hozzá Hegyi Kitti dietetikus, életmódtréner.
2. Só hozzáadásával megváltozik a víz forráspontja, így gyorsabban fő az étel
Részben igaz. Ez a halhatatlan konyhai mítoszok egyike, amit a háziasszonyok és a profi séfek is hangoztatnak, de már a kémiaórán is hallhattunk róla. A trükk ugyan működik, hiszen magasabb hőmérsékleten könnyebben lejátszódnak a kémiai reakciók, de a háztartásban sajnos nem használható: ahhoz, hogy a víz forráspontja jelentősen nőjön, egy csipetnyi só nem elég (legfeljebb néhány tized Celsius-fokos eltérést ereményez). Lényeges különbséghez annyit kellene hozzáadni a vízhez, amitől ehetetlenné válna az étel.
3. Mindig az alacsony zsírtartalmú ételt válasszuk
Nem igaz. Zsír hiányában a szervezetünk képtelen elraktározni fontos tápanyagokat. A zsírmegvonás ráadásul idegrendszeri problémákhoz vezethet. Természetesen léteznek jó és káros zsírok, de ha a megfelelő zsírokat egészséges mennyiségben fogyasztjuk, azzal még súlyvesztést és a koleszterinszint helyreállítását is elérhetjük – állítja Alanna DiBona bostoni táplálkozási tanácsadó.
Az alacsony és magas zsírtartalmú ételeknek egész mitológiáját ismerjük már. Ahelyett, hogy mindig az alacsony zsírtartalmú ételeket választanánk, vásárlás során érdemes a termékek címkéjén azt keresni, hogy pontosan milyen zsírokat is tartalmaz a termék, és az alapján dönteni. A zsírszegény élelmiszerekben egyébként gyakran épp a jó zsírok mennyiségét csökkentik a káros zsírokéval szemben, ráadásul a zsírelvonás miatt az étel íze is megváltozik, amit még több cukor vagy só hozzáadásával korrigálnak. A napi étrendünknek változatosnak kell lennie, hiszen szervezetünknek zsiradékra is szüksége van. Mértékkel fogyaszthatunk a zsírosabb tejtermékek közül is, mert azok értékes tápanyagforrások lehetnek – javasolja Hegyi Kitti.
Andy Bellatti seattle-i dietetikus szerint az egészséges és hasznos zsírok fogyasztása jótékony hatással van a szív- és érrendszerre. A lényeg, hogy az egyszeresen telítetlen zsírokat (avokádó, olajbogyó, mandula, pekándió, mogyoró) és az omega-3 zsírsavakat (kendermag, lazac, tenger gyümölcsei) részesítsük előnyben. A szűz kókuszolaj és az étcsokoládé (legalább 80%-os kakaót tartalmazó) is egészséges zsírsavakat tartalmaz. A zsírban szegény diéták viszont magas szénhidráttartalmú ételekből állnak, ami szívproblémákhoz vezet.
4. Az egészséges csontozat elsődleges forrásai a tejtermékek
Nem igaz. A probléma ott kezdődik, hogy sokan a kalcium fogalmát kizárólag a tejtermékekhez kötik, hiszen a joghurt-, a kakaó-, de még a pudingreklámok is ezt szajkózzák.
A tejtermékek valóban tele vannak kalciummal, de ugyanígy a sötétlevelű zöldségek is, mint például a brokkoli, a kelkáposzta vagy a spenót. A tejtermékek D-vitamin- és kalciumtartalmán túl azonban csontozatunknak K-vitaminra is szüksége van, ami a tejtermékekben csekély, a sötétlevelű zöldségekben viszont nagy mennyiségben található. Ezen kívül a magnéziumbevitel (mandula, kesudió, zabpehely, burgonya) is az erős és egészséges csontok forrása. Éppen ezért nem érdemes tejjel és sajtokkal tömni magunkat, sokkal inkább a változatos, vitaminszükségletünket kielégítő étrenddel őrizhetjük meg csontjaink egészségét – magyarázza dr. Bellatti.
5. Napi nyolc pohár víz fogyasztása elengedhetetlen mindenki számára
Nem igaz. Ez a szigorú szabály azoknak az orvosoknak a fogódzója, akik a vízfogyasztás hangoztatásával az egészségtelen, cukrozott üdítőitalok mértéktelen fogyasztása ellen kampányolnak. Valójában nincs teljesen egységes szabály arra vonatkozóan, hogy mennyi vizet kellene innunk egy nap, mindössze testtömeg kilogrammonként és korra, nemre vonatkozóan vannak különböző ajánlások. Ezek szerint egy egészséges felnőtt ember számára napi 2-2,5 liter víz fogyasztása lenne az ideális a test hidratáltságának fenntartásához, a szervek megfelelő működéséhez és a szellemi tevékenységek végzéséhez.
Táplálkozni azonban egyénileg kell tudni. Sportoláskor vagy nagy melegben természetesen több folyadékra van szüksége a szervezetünknek, de a megfelelő folyadékbevitelhez nemcsak a (cukrozatlan!) üdítőitalok és a víz, hanem a zöldségek, gyümölcsök és levesek is hozzájárulnak. A legjobb fogózó, ha tudni szeretné, hogy eleget iszik-e, ha megnézi a vizelete színét: a halványsárga árnyalat megfelelő hidratáltságra utal, és ez a leglényegesebb ahhoz, hogy a vese képes legyen megfelelően elvégezni vértisztító feladatát.
6. A sós rágcsálnivalóknak a legmagasabb a nátriumtartalma
Nem igaz. A dilemma abból adódik, hogy sok sóban gazdag ételről nem is tudjuk, hogy tele van nátriummal.
A sós ropogtatnivalók, perecek vagy a sósmogyoró felszínén levő sót észrevesszük, de az egyes ételekhez feldolgozás során hozzáadott sót nem. “Pedig egy Dunkin' Donuts kukoricás muffin ugyanannyi nátriumot tartalmaz, mint kilenc Chicken McNuggets a McDonald's-ban” - árulta el Andy Bellatti.
A sós snackek, chipsek kisebb térfogaton, vagyis a külső rétegen nagyobb mennyiségű sót tartalmaznak, ezért különösen intenzív az ízük. A legtöbben azonban nem számolnak a kenyérfélék, felvágottak sajtok sótartalmával, pedig már egy nem elég körültekintően megválasztott összetevőkből készült szendvics elfogyasztásával is elérhetjük az ajánlott napi sómennyiséget. Sok kicsi pedig sokra megy, éppen ezért fontos, hogy alaposan tanulmányozzuk a termékek címkéit vagy járjunk utána kedvenc ételeink sótartalmának, mielőtt újra egy gyorsétteremben kötünk ki – figyelmeztet Hegyi Kitti dietetikus.
7. A tojástól nő a koleszterinszint
Nem igaz. Azok, akiknél magas koleszterinszintet diagnosztizálnak, általában kerülik a tojást, nem szeretnének kockáztatni. Pedig szükségtelen: koleszterinszintünket csak bizonyos telített és transzzsírok befolyásolják, egy tojásban pedig mindössze 1,5 gramm telített zsír van és egyáltalán nem tartalmaz transzzsírsavakat. Ugyanakkor ha az étrendünkből kihagyjuk a tojást, akkor 13 fontos vitamintól és ásványi anyagtól is megvonjuk szervezetünket. A Harvard Medical School és a Mayo Clinic is egyetért ebben, ám hozzáteszik: ha valaki nagyon szeretne, mégsem tud lemondani a tojásról, akkor fogyassza csak a tojásfehérjét, a koleszterin ugyanis a sárgájában van, de ennek is csak egy töredéke kerül a véráramba.
8. Az alumínium edények használata Alzheimer-kórhoz vezet
Nem igaz. Vannak, akik nem is hallottak még erről a rémhírről, amit az 1980-as, 1990-es években volt divat hangoztatni, sokan azonban azóta is meg vannak győződve ennek a hitelességéről. A mítosz gyökerei az 1960-as évekig nyúlnak vissza, amikor az orvosok Alzheimer-kórral küzdő betegek agyában alumíniumlerakódást fedeztek fel. Ezután sokáig ódzkodtak az emberek attól, hogy alumíniumból készült edényekben tárolják vagy alufóliába csomagolják az ételeket. Azóta számos kutatás bebizonyította, hogy az alumíniumnak semmi köze az Alzheimer-kór kialakulásához; a szakértők szerint a testünkbe került alumíniumot a vesék feldolgozzák és a vizelettel együtt távozik a szervezetünkből.
9. Ne együnk este 6/7/8 óra után
Nem igaz. Ez a fogyókúrás szabály legfeljebb arra jó, hogy redukálja az emberek kalóriabevitelét, pedig a szervezet éheztetésével és a hosszas tápanyagmegvonással csak ártunk magunknak, és megkönnyítjük a nem kívánt jojó-effektus beindulását. Az eddigi tudományos magyarázat szerint ha tele hassal fekszünk le aludni, lelassul az anyagcserénk, és a bevitt kalóriák zsírrá alakulnak. Pedig szó sincs arról, hogy testünk este 6 vagy 7 óra után raktározó üzemmódba kapcsolna.
Azok, akik későn szoktak lefeküdni, ezzel a módszerrel kihagynak egy étkezést, szervezetük éhezni kezd, ami lelassítja a metabolizmusukat és arra készteti őket, hogy a következő étkezésnél sokkal több kalóriát vigyenek be - állítja dr. DiBona. Mindenkinek más a bioritmusa, a táplálkozási és edzési szokásai, és az étkezéseket is ehhez érdemes igazítani. Napi 5-7 étkezés lenne ideális, ami nem időponthoz, hanem életmódhoz kötött. A vércukorszintet sok kis étkezéssel tarthatjuk megfelelő szinten – mondta a Díványnak Hegyi Kitti.
10. Egy kevés bor jót tesz a szívnek, de a sör nem segít
Nem igaz. Fellélegezhet, pontosítunk: nemcsak az antioxidánsokban gazdag bor, hanem valamennyi alkoholos ital segít, kis mennyiségben ugyanis növelik a HDL-koleszterin (az ún. "hasznos" koleszterin) mennyiségét a vérben. A káros LDL-koleszterinnel szemben a HDL-molekulák tisztítják az érfalakat, ezáltal csökken az érelmeszesedés és a trombózis kialakulásának kockázata. Természetesen senkit nem szeretnénk alkoholfogyasztásra ösztönözni - hiszen a mértéktelen vedelésnek májkárosodás lehet a vége - de megfelelő étrend és rendszeres mozgás mellett az egészséges életmódba belefér napi egy pohár bor vagy sör is.
