Na, ezért ne mutogassa többet a nyaralós fotóit!

Olvasási idő kb. 2 perc

A barátai valószínűleg nem bírják a részletes élménybeszámolót, és mivel nem osztoznak az örömében, végül önnek is rossz kedve lesz.

Mindig utáltam mások nyaralós fényképeit nézegetni. Utálom az alapos, részletes élménybeszámolókat, a videókat, a 139. „én és az érdekes épület” témájú fotókat. Utálom, és egy kicsit mindig szégyellem magam miatta. Pontosan tudom ugyanis, hogy a másik azért mutogatja, meséli, magyarázza, mert számára szuper élmény az az utazás, mert olyan különleges dolgokat élt át, amiket nagyon szeretne átadni, megosztani valakivel, akit egyébként eléggé kedvel. Tudom, hogy a másikat ez hajtja, de ebből sajnos hozzám semmi nem ér el. Én az összes empátiámat bevetve sem érzem ugyanazt, amit ő, nem ájulok el a fényképeken visszaköszönő tájtól, nem ragad rám a tengerpartos-pálmafás hangulat a fotelban ücsörögve. Sokáig azt hittem, hogy másokhoz képest ebben egyszerűen rossz fej vagyok, de szerencsére most egy friss kutatás helyre tette ezt az egész ügyet. Most már biztosan tudom, hogy rossz fej vagyok, de legalább nem vagyok egyedül. 

A Harvard pszichológusai ugyanis megállapították, hogy bármilyen menőnek is tűnnek a különleges élmények, a társas életben elég nagy árat kell fizetni értük. Amikor ugyanis dumálunk valakivel, a beszélgetéseink fókuszában közös dolgok állnak, olyanok, amikről mindkét félnek megvan a véleménye, amik mindenkiben sajátos érzéseket keltenek, és itt teljesen mindegy, hogy egy könyvről, egy közös ismerősről vagy éppen a vallásról van szó. Amikor viszont olyan dolgokról beszélünk, amihez csak az egyik fél tud hozzászólni, a felek között távolság kerekedik, elvész a közös pont. (Ez nyilván nem igaz azokra a helyzetekre, amikor a másik tanít nekünk valamit, amikor olyan dologról mesél, amitől többek leszünk. De a „milyen volt a turistabuszról Párizs" pont nem ilyen.) A kutatók szerint ráadásul a különleges élmények megosztása nemcsak távolságot, de irigységet is szülhet, ami meg aztán végképp elszigeteli a beszélőt társaitól. 

A pszichológusok a Psychological Science című szaklapban publikált tanulmányukban azt is megállapították, hogy a közhiedelemmel megegyezően a különlegesnek megélt élmények tényleg vidámabbá,  jobb kedvűbbé tették az embereket, de csak addig, amíg ezt megtartották maguknak. Onnantól kezdve ugyanis, hogy mások képtelenek voltak osztozni az örömben, főhőseink kedve is jelentősen romlott.

A tanulság tehát egyrészt az, hogy mindig érdemes valakivel együtt utazni, akivel aztán utólag is fel lehet eleveníteni a klassz történéseken, másrészt pedig, hogy az élmények nagy részét felesleges megosztani az otthon maradt pajtásokkal. Ha pedig ön kerül abba a helyzetbe, hogy végig kell hallgatnia egy úti beszámolót, próbálja meg legyűrni az ellenérzéseit, mert tudja, ha a másik azt megérzi, elveszi az örömét.

Ennek fényében így utólag elnézést kérek mindenkitől, akit érint. 

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Sákovics Diana
Sákovics Diana
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?